Kis szigetek a világpolitika metszetében

Fülszöveg

„Sárkányok tánca" - a világsajtóban gyakran ezzel a kifejezéssel jellemzik Kína és Japán viszonyát. Több ezer éves ez a kapcsolat, amelyet valóban jól jellemez a „tánc": együtt és mégis külön; együttműködve, mégis szemben állva; szenvedéllyel, mégis bizalmatlanul és vetélkedve. Szentesi Ambrus Gábor a kínai-japán viszonyt mint a Távol-Kelet meghatározó gazdasági-politikai kapcsolatát mutatja be. Az első néhány ezer évben Kína a meghatározó, majd a XVIII-XX. században japán dominancia jelentkezik.
Az ezredfordulót követően Kína túlszárnyalta Japán gazdasági teljesítményét, és gyors növekedési ütemét látván elképzelhető, hogy két-három évtized múlva a világ vezető gazdasági hatalma lesz. A két ország viszonyát a történelmi, politikai vitákon túl a közelmúltban beárnyékolta az úgynevezett Senkaku-szigetek miatt kibontakozó konfliktus. A szerző kötetében e kapcsolat történelmi-nemzetközi vonatkozásait világítja meg, és ezzel párhuzamosan a kínai (kisebb mértékben a japán)... Tovább

Fülszöveg

„Sárkányok tánca" - a világsajtóban gyakran ezzel a kifejezéssel jellemzik Kína és Japán viszonyát. Több ezer éves ez a kapcsolat, amelyet valóban jól jellemez a „tánc": együtt és mégis külön; együttműködve, mégis szemben állva; szenvedéllyel, mégis bizalmatlanul és vetélkedve. Szentesi Ambrus Gábor a kínai-japán viszonyt mint a Távol-Kelet meghatározó gazdasági-politikai kapcsolatát mutatja be. Az első néhány ezer évben Kína a meghatározó, majd a XVIII-XX. században japán dominancia jelentkezik.
Az ezredfordulót követően Kína túlszárnyalta Japán gazdasági teljesítményét, és gyors növekedési ütemét látván elképzelhető, hogy két-három évtized múlva a világ vezető gazdasági hatalma lesz. A két ország viszonyát a történelmi, politikai vitákon túl a közelmúltban beárnyékolta az úgynevezett Senkaku-szigetek miatt kibontakozó konfliktus. A szerző kötetében e kapcsolat történelmi-nemzetközi vonatkozásait világítja meg, és ezzel párhuzamosan a kínai (kisebb mértékben a japán) belpolitikát is elemzi. Nagyon érdekes következtetésre jut: mindkét ország belpolitikai helyzete igényli a szigetvita napirenden tartását, ugyanakkor meggyőződése, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni. A szerző komplexen, szinte minden területre kiterjedően foglalkozik a kérdéskörrel, s gondolkodtatja el az olvasót a Távol-Kelet ezen meghatározó viszonyáról.
Szívből ajánlom ezt a könyvet az ázsiai térség gazdasága-politikája iránt érdeklődőknek!
Dr. Majoros Pál Vissza