| Előszó | 15 |
| Előszó a hetedik kiadáshoz | 18 |
| Hangtan | |
| A beszéd hangjai | 23 |
| A hangok törvényei | 23 |
| A hagtan és a helyesírás | 24 |
| A beszéd hangjainak képzése | 25 |
| A beszélőszervek | 25 |
| A levegő útja a beszélőszerveken keresztül | 26 |
| A beszélőszervek működése | 26 |
| A hangok felosztása | 28 |
| Beszédhangok és fonémák | 30 |
| A hang és a betű | 30 |
| A betűk jelölése | 30 |
| A magyar ábécé | 31 |
| A betűrend | 32 |
| A magánhangzók | 32 |
| A kiejtés időtartama | 32 |
| A nyelv vízszintes irányú mozgása | 33 |
| A nyelv függőleges irányú mozgása | 34 |
| Az ajkak működése | 35 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 35 |
| Helyesírási tudnivalók | 39 |
| A magánhangzók kapcsolódásának törvényei | 39 |
| A hangrend | 39 |
| Az illeszkedés | 40 |
| Kétalakú toldalékok illeszkedése | 41 |
| Háromalakú toldalékok illeszkedése | 42 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 43 |
| A mássalhangzók | 43 |
| Az akadály helye | 44 |
| Az akadály minősége | 45 |
| A hangszalagok helyzete | 46 |
| A kiejtés időtartama | 47 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 49 |
| Helyesírási tudnivalók | 50 |
| A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei | 50 |
| Részleges hasonulás | 50 |
| Zöngéssé válás | 51 |
| Zöngétlenné válás | 52 |
| Hasonulás a képzés helye szerint | 52 |
| Helyesírási tudnivalók | 53 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 55 |
| A teljes hasonulás | 56 |
| Helyesírási tudnivalók | 56 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 57 |
| Az összeolvadás | 57 |
| Helyesírási tudnivalók | 57 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 58 |
| A hosszú mássalhangzók megrövidülése | 60 |
| Helyesírási tudnivalók | 60 |
| A szótag | 61 |
| A szótagolás legfontosabb szabályai | 63 |
| Helyesírási tudnivalók | 63 |
| A beszédhangok "jelentése" | 63 |
| Szótan | |
| A szókészlet | |
| Néhány adat a magyar nyelv szókészletéről | 69 |
| A szókészlet rétegei | 70 |
| A köznyelv és az irodalmi nyelv szókészlete | 70 |
| Tájszók | 71 |
| A szaknyelvek szavai | 71 |
| Csoportnyelvek, rétegnyelvek | 72 |
| A szókészlet eredete | 74 |
| Az eredeti szavak | 74 |
| Finnugor és ugor eredetű szavak | 74 |
| Belső keletkezésű szavak | 75 |
| A kölcsönszók | 75 |
| Jövevényszók | 76 |
| Idegen szók | 77 |
| Szólások, közmondások | 78 |
| Szólások, szóláshasonlatok | 78 |
| Közmondások | 81 |
| A hangalak és a jelentés kapcsolata a szavakban | |
| Egyjelentésű és többjelentésű szavak | 84 |
| Azonos alakú szavak | 87 |
| Rokon értelmű szavak | 88 |
| Hangutánzó és hangfestő szavak | 91 |
| Milyen hangokat utánoznak a hangutánzó szavak? | 92 |
| Hangfestő igék és melléknevek | 92 |
| A szavak szerkezete | |
| Szavak és szóelemek: lexémák és morfémák | 94 |
| A toldalékok fajtái: Képzők, jelek, ragok | 96 |
| Magánhangzó a toldalék előtt: előhangzó vagy kötőhangzó? | 97 |
| Egyalakú és többalakú szótövek | 98 |
| Abszolut szótő, relatív szótő | 98 |
| A toldalékok sorrendje | 99 |
| A szófajok és ragozásuk | |
| A szófajok áttekintése | 100 |
| Az ige | 101 |
| Az ige alanyi és tárgyas ragozása | 102 |
| Alanyi ragozás | 102 |
| Tárgyas ragozás | 103 |
| Igemódok és igeidők | 104 |
| Mit fejeznek ki az ige módjai? | 104 |
| Az igemódok kifejezőeszközei: a módjelek | 104 |
| Jelen, múlt és jövő idő | 105 |
| Az igeragozás összefoglalása | 106 |
| Az ikes igék ragozása | 108 |
| Helyesírási tudnivalók | 111 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 111 |
| A főnév | 118 |
| Köznevek és tulajdonnevek | 122 |
| Gyűjtőnevek, anyagnevek | 122 |
| A tulajdonnév fajtái | 123 |
| Helyesírási tudnivalók | 124 |
| A melléknév | 126 |
| A "tulajdonság" változásai | 127 |
| Melléknév vagy főnév? | 128 |
| A melléknév fokozása | 128 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 129 |
| Helyesírási tudnivalók | 130 |
| A számnév | 130 |
| Helyesírási tudnivalók | 130 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 133 |
| A névmás | 134 |
| Személyes névmások | 134 |
| Visszaható névmások | 135 |
| Kölcsönös névmások | 137 |
| Birtokos névmások | 139 |
| Mutató névmások | 139 |
| Kérdő névmások | 140 |
| Vonatkozó névmások | 141 |
| Határozatlan és általános névmások | 143 |
| A névmások összefoglalása | 143 |
| Helyesírási tudnivalók | 143 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 147 |
| A névszókhoz járuló ragok és jelek | 148 |
| A névszók ragjai | 148 |
| A mondatrészek ragjai | 149 |
| A személyes névmás ragozása | 150 |
| A névszók jelei | 150 |
| A birtokos személyjelek | 151 |
| A birtokjel | 151 |
| A többesszám jelei | 152 |
| Helyesírási tudnivalók | 152 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 153 |
| A határozószó | 155 |
| Helyesírási tudnivalók | 156 |
| Az igenév | 156 |
| A fővéni igenév | 156 |
| A melléknévi igenév | 157 |
| Melléknévi igenév vagy múlt idejű ige? | 157 |
| Melléknévi igenév volt, melléknév vagy főnév lett | 158 |
| A határozói igenév | 158 |
| Az igenevek szófaji sajátságai | 159 |
| Helyesírási tudnivalók | 161 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 162 |
| Az indulatszó | 163 |
| Helyesírási tudnivalók | 165 |
| Az igekötő | 161 |
| Helyesírási tudnivalók | 167 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 167 |
| A névutó | 168 |
| A személyes névmás névutós alakjai | 169 |
| Helyesírási tudnivalók | 170 |
| A névelő | 170 |
| A névelő megkülönböztetése más szófajoktól | 171 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 172 |
| A kötőszó | 172 |
| A módosítószó | 174 |
| A szóalkotás | |
| A szóösszetétel | 176 |
| A szóösszetételek keletkezése és fajai | 176 |
| Mellérendelő szóösszetételek | 178 |
| Alárendelő szóösszetételek | 180 |
| Jelölt és jelöletlen szóösszetételek | 181 |
| Az alárendelő szóösszetételek szófaja | 181 |
| Többszörös szóösszetételek | 181 |
| Helyesírási tudnivalók | 182 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 182 |
| A szóképzés | 186 |
| A képzők szerepe | 186 |
| A képzők jelentése | 187 |
| Igéből képzett igék | 187 |
| Névszóból képzett igék | 190 |
| Igéből képzett névszók | 192 |
| Névszóból képzett névszók | 193 |
| Helyesírási tudnivalók | 194 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 196 |
| A szóalkotás ritkább módjai | 197 |
| Szóelvonás és szórövidülés | 197 |
| Mozaikszók | 198 |
| Helyesírási tudnivalók | 199 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 200 |
| Mondattan | |
| A mondat | 203 |
| Helyesírási tudnivalók | 203 |
| Az egyszerű mondat | |
| Az egyszerű mondat fajai | 205 |
| A mondatok osztályozása a közlés szándéka szerint | 205 |
| Kijelentő és felkiáltó mondatok | 206 |
| Kérdő mondatok | 207 |
| A kérdés kifejezőeszközei | 208 |
| Óhajtó és felszólítómondatok | 210 |
| Helyesírási tudnivalók | 211 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 212 |
| Az állító és tagadó mondat | 213 |
| Az egyszerű mondat szerkezete | 214 |
| Mondatrészek és szintagmák | 214 |
| Tőmondatok és bővített mondatok | 218 |
| Hiányos szerkezetű mondatok | 218 |
| Tagolatlan mondatok | 219 |
| Az egyszerű mondat részei | 220 |
| Az alany | 220 |
| Milyen szófaj lehet az alany? | 220 |
| Határozatlan alany, általános alany | 221 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 223 |
| Az állítmány | 224 |
| Az állítmány fajai | 225 |
| Igék és névszók az állítmány szerepében | 225 |
| Az alanyi-állítmányi szintagma | 228 |
| Az állítmány egyeztetése az alannyal | 229 |
| A tárgy | 230 |
| Iránytárgy, eredménytárgy | 230 |
| A tárgy szófaja | 232 |
| A tárgy ragja | 232 |
| A tárgyas szintagma | 233 |
| Tárgyas és tárgytalan igék | 234 |
| Az ige alanyi és tárgyas ragozása | 235 |
| Igenevek tárgya | 236 |
| A határozószó | 237 |
| A helyhatározó | 238 |
| A helyhatározó kifejezőeszközei | 238 |
| Helyhatározók képes kifejezésekben | 241 |
| Az időhatározó | 242 |
| Az időhatározó kifejezőeszközei | 243 |
| A módhatározó és állapothatározó | 244 |
| A módhatározó és állapothatározó kifejezőeszközei | 245 |
| Az eszközhatározó | 247 |
| A társhatározó | 249 |
| Az okhatározó és a célhatározó | 250 |
| Az eredményhatározó és az eredethatározó | 251 |
| A részeshatározó | 253 |
| A számhatározó | 254 |
| A hasonlító határozó és a mértékhatározó | 254 |
| A fokhatározó | 255 |
| Az állandó határozó | 254 |
| A határozós szintagma | 256 |
| Szabad határozók | 258 |
| Kötött határozók | 259 |
| Milyen szófajhoz kapcsolódhat határozó? | 260 |
| A határozók összefoglaló áttekintése | 262 |
| A határozók rendszere | 262 |
| A határozók kifejezőeszközei | 263 |
| Azonos kifejezőeszközök - különféle határozók | 266 |
| Helyesírási tudnivalók | 266 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 266 |
| A jelző | 270 |
| A minőségjelző | 271 |
| A minőségjelző megkülönböztetése a névszói állítmánytól | 272 |
| A mennyiségjelző | 273 |
| Az értékjelző | 274 |
| A birtokos jelző | 276 |
| A birtokos szerkezet jelentése | 277 |
| Birtokos jelző vagy részeshatározó? | 277 |
| Helyesírási tudnivalók | 277 |
| A jelzős szintagma | 278 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 278 |
| A halmozott mondatrészek | 281 |
| Helyesírási tudnivalók | 281 |
| Az összetett mondat | |
| Az összetett mondat fajtái | 286 |
| Mellérendelő mondatok | 287 |
| Kapcsolatos mondatok | 287 |
| Ellentétes mondatok | 288 |
| Választó mondatok | 288 |
| Következtető mondatok | 288 |
| Magyarázó mondatok | 289 |
| Helyesírási tudnivalók | 290 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 290 |
| Alárendelő mondatok | 290 |
| Az alárendelő mondatok elemzése | 290 |
| Utalószók és kötőszók az alárendelő mondatban | 293 |
| Alanyi mellékmondatok | 295 |
| Tárgyi mellékmondatok | 295 |
| Határozói mellékmondatok | 296 |
| Helyhatározói mellékmondatok | 296 |
| Időhatározói mellékmondatok | 297 |
| Módhatározói mellékmondatok | 299 |
| Okhatározói mellékmondatok | 299 |
| Célhatározói mellékmondatok | 300 |
| Egyéb határozói mellékmondatok | 301 |
| Jelzői mellékmondatok | 301 |
| Minőségjelzői mellékmondatok | 303 |
| Mennyiségjelzői mellékmondatok | 304 |
| Értelmezői mellékmondatok | 304 |
| Birtokos jelzői mellékmondatok | 305 |
| Állítmányi mellékmondatok | 306 |
| Az állítmányi mellékmondat megkülönböztetése más mellékmondattól | 306 |
| Egyéb mellékmondatok | 306 |
| Feltételes mellékmondatok | 308 |
| Megengedő mellékmondatok | 309 |
| Hasonlító mellékmondatok | 310 |
| Következményes mellékmondatok | 311 |
| A mondatrend | 312 |
| Többszörösen összetett mondatok | 315 |
| Helyesírási tudnivalók | 316 |
| Az idézés | 323 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 325 |
| A szórend és a hangsúly | 330 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók | 330 |
| A hanglejtés | 330 |
Folytatás Microsoft-tal