kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó-Talentum Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 332 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-282-716-3 |
Előszó | 15 |
Előszó a hetedik kiadáshoz | 18 |
Hangtan | |
A beszéd hangjai | 23 |
A hangok törvényei | 23 |
A hagtan és a helyesírás | 24 |
A beszéd hangjainak képzése | 25 |
A beszélőszervek | 25 |
A levegő útja a beszélőszerveken keresztül | 26 |
A beszélőszervek működése | 26 |
A hangok felosztása | 28 |
Beszédhangok és fonémák | 30 |
A hang és a betű | 30 |
A betűk jelölése | 30 |
A magyar ábécé | 31 |
A betűrend | 32 |
A magánhangzók | 32 |
A kiejtés időtartama | 32 |
A nyelv vízszintes irányú mozgása | 33 |
A nyelv függőleges irányú mozgása | 34 |
Az ajkak működése | 35 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 35 |
Helyesírási tudnivalók | 39 |
A magánhangzók kapcsolódásának törvényei | 39 |
A hangrend | 39 |
Az illeszkedés | 40 |
Kétalakú toldalékok illeszkedése | 41 |
Háromalakú toldalékok illeszkedése | 42 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 43 |
A mássalhangzók | 43 |
Az akadály helye | 44 |
Az akadály minősége | 45 |
A hangszalagok helyzete | 46 |
A kiejtés időtartama | 47 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 49 |
Helyesírási tudnivalók | 50 |
A mássalhangzók kapcsolódásának törvényei | 50 |
Részleges hasonulás | 50 |
Zöngéssé válás | 51 |
Zöngétlenné válás | 52 |
Hasonulás a képzés helye szerint | 52 |
Helyesírási tudnivalók | 53 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 55 |
A teljes hasonulás | 56 |
Helyesírási tudnivalók | 56 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 57 |
Az összeolvadás | 57 |
Helyesírási tudnivalók | 57 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 58 |
A hosszú mássalhangzók megrövidülése | 60 |
Helyesírási tudnivalók | 60 |
A szótag | 61 |
A szótagolás legfontosabb szabályai | 63 |
Helyesírási tudnivalók | 63 |
A beszédhangok "jelentése" | 63 |
Szótan | |
A szókészlet | |
Néhány adat a magyar nyelv szókészletéről | 69 |
A szókészlet rétegei | 70 |
A köznyelv és az irodalmi nyelv szókészlete | 70 |
Tájszók | 71 |
A szaknyelvek szavai | 71 |
Csoportnyelvek, rétegnyelvek | 72 |
A szókészlet eredete | 74 |
Az eredeti szavak | 74 |
Finnugor és ugor eredetű szavak | 74 |
Belső keletkezésű szavak | 75 |
A kölcsönszók | 75 |
Jövevényszók | 76 |
Idegen szók | 77 |
Szólások, közmondások | 78 |
Szólások, szóláshasonlatok | 78 |
Közmondások | 81 |
A hangalak és a jelentés kapcsolata a szavakban | |
Egyjelentésű és többjelentésű szavak | 84 |
Azonos alakú szavak | 87 |
Rokon értelmű szavak | 88 |
Hangutánzó és hangfestő szavak | 91 |
Milyen hangokat utánoznak a hangutánzó szavak? | 92 |
Hangfestő igék és melléknevek | 92 |
A szavak szerkezete | |
Szavak és szóelemek: lexémák és morfémák | 94 |
A toldalékok fajtái: Képzők, jelek, ragok | 96 |
Magánhangzó a toldalék előtt: előhangzó vagy kötőhangzó? | 97 |
Egyalakú és többalakú szótövek | 98 |
Abszolut szótő, relatív szótő | 98 |
A toldalékok sorrendje | 99 |
A szófajok és ragozásuk | |
A szófajok áttekintése | 100 |
Az ige | 101 |
Az ige alanyi és tárgyas ragozása | 102 |
Alanyi ragozás | 102 |
Tárgyas ragozás | 103 |
Igemódok és igeidők | 104 |
Mit fejeznek ki az ige módjai? | 104 |
Az igemódok kifejezőeszközei: a módjelek | 104 |
Jelen, múlt és jövő idő | 105 |
Az igeragozás összefoglalása | 106 |
Az ikes igék ragozása | 108 |
Helyesírási tudnivalók | 111 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 111 |
A főnév | 118 |
Köznevek és tulajdonnevek | 122 |
Gyűjtőnevek, anyagnevek | 122 |
A tulajdonnév fajtái | 123 |
Helyesírási tudnivalók | 124 |
A melléknév | 126 |
A "tulajdonság" változásai | 127 |
Melléknév vagy főnév? | 128 |
A melléknév fokozása | 128 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 129 |
Helyesírási tudnivalók | 130 |
A számnév | 130 |
Helyesírási tudnivalók | 130 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 133 |
A névmás | 134 |
Személyes névmások | 134 |
Visszaható névmások | 135 |
Kölcsönös névmások | 137 |
Birtokos névmások | 139 |
Mutató névmások | 139 |
Kérdő névmások | 140 |
Vonatkozó névmások | 141 |
Határozatlan és általános névmások | 143 |
A névmások összefoglalása | 143 |
Helyesírási tudnivalók | 143 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 147 |
A névszókhoz járuló ragok és jelek | 148 |
A névszók ragjai | 148 |
A mondatrészek ragjai | 149 |
A személyes névmás ragozása | 150 |
A névszók jelei | 150 |
A birtokos személyjelek | 151 |
A birtokjel | 151 |
A többesszám jelei | 152 |
Helyesírási tudnivalók | 152 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 153 |
A határozószó | 155 |
Helyesírási tudnivalók | 156 |
Az igenév | 156 |
A fővéni igenév | 156 |
A melléknévi igenév | 157 |
Melléknévi igenév vagy múlt idejű ige? | 157 |
Melléknévi igenév volt, melléknév vagy főnév lett | 158 |
A határozói igenév | 158 |
Az igenevek szófaji sajátságai | 159 |
Helyesírási tudnivalók | 161 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 162 |
Az indulatszó | 163 |
Helyesírási tudnivalók | 165 |
Az igekötő | 161 |
Helyesírási tudnivalók | 167 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 167 |
A névutó | 168 |
A személyes névmás névutós alakjai | 169 |
Helyesírási tudnivalók | 170 |
A névelő | 170 |
A névelő megkülönböztetése más szófajoktól | 171 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 172 |
A kötőszó | 172 |
A módosítószó | 174 |
A szóalkotás | |
A szóösszetétel | 176 |
A szóösszetételek keletkezése és fajai | 176 |
Mellérendelő szóösszetételek | 178 |
Alárendelő szóösszetételek | 180 |
Jelölt és jelöletlen szóösszetételek | 181 |
Az alárendelő szóösszetételek szófaja | 181 |
Többszörös szóösszetételek | 181 |
Helyesírási tudnivalók | 182 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 182 |
A szóképzés | 186 |
A képzők szerepe | 186 |
A képzők jelentése | 187 |
Igéből képzett igék | 187 |
Névszóból képzett igék | 190 |
Igéből képzett névszók | 192 |
Névszóból képzett névszók | 193 |
Helyesírási tudnivalók | 194 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 196 |
A szóalkotás ritkább módjai | 197 |
Szóelvonás és szórövidülés | 197 |
Mozaikszók | 198 |
Helyesírási tudnivalók | 199 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 200 |
Mondattan | |
A mondat | 203 |
Helyesírási tudnivalók | 203 |
Az egyszerű mondat | |
Az egyszerű mondat fajai | 205 |
A mondatok osztályozása a közlés szándéka szerint | 205 |
Kijelentő és felkiáltó mondatok | 206 |
Kérdő mondatok | 207 |
A kérdés kifejezőeszközei | 208 |
Óhajtó és felszólítómondatok | 210 |
Helyesírási tudnivalók | 211 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 212 |
Az állító és tagadó mondat | 213 |
Az egyszerű mondat szerkezete | 214 |
Mondatrészek és szintagmák | 214 |
Tőmondatok és bővített mondatok | 218 |
Hiányos szerkezetű mondatok | 218 |
Tagolatlan mondatok | 219 |
Az egyszerű mondat részei | 220 |
Az alany | 220 |
Milyen szófaj lehet az alany? | 220 |
Határozatlan alany, általános alany | 221 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 223 |
Az állítmány | 224 |
Az állítmány fajai | 225 |
Igék és névszók az állítmány szerepében | 225 |
Az alanyi-állítmányi szintagma | 228 |
Az állítmány egyeztetése az alannyal | 229 |
A tárgy | 230 |
Iránytárgy, eredménytárgy | 230 |
A tárgy szófaja | 232 |
A tárgy ragja | 232 |
A tárgyas szintagma | 233 |
Tárgyas és tárgytalan igék | 234 |
Az ige alanyi és tárgyas ragozása | 235 |
Igenevek tárgya | 236 |
A határozószó | 237 |
A helyhatározó | 238 |
A helyhatározó kifejezőeszközei | 238 |
Helyhatározók képes kifejezésekben | 241 |
Az időhatározó | 242 |
Az időhatározó kifejezőeszközei | 243 |
A módhatározó és állapothatározó | 244 |
A módhatározó és állapothatározó kifejezőeszközei | 245 |
Az eszközhatározó | 247 |
A társhatározó | 249 |
Az okhatározó és a célhatározó | 250 |
Az eredményhatározó és az eredethatározó | 251 |
A részeshatározó | 253 |
A számhatározó | 254 |
A hasonlító határozó és a mértékhatározó | 254 |
A fokhatározó | 255 |
Az állandó határozó | 254 |
A határozós szintagma | 256 |
Szabad határozók | 258 |
Kötött határozók | 259 |
Milyen szófajhoz kapcsolódhat határozó? | 260 |
A határozók összefoglaló áttekintése | 262 |
A határozók rendszere | 262 |
A határozók kifejezőeszközei | 263 |
Azonos kifejezőeszközök - különféle határozók | 266 |
Helyesírási tudnivalók | 266 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 266 |
A jelző | 270 |
A minőségjelző | 271 |
A minőségjelző megkülönböztetése a névszói állítmánytól | 272 |
A mennyiségjelző | 273 |
Az értékjelző | 274 |
A birtokos jelző | 276 |
A birtokos szerkezet jelentése | 277 |
Birtokos jelző vagy részeshatározó? | 277 |
Helyesírási tudnivalók | 277 |
A jelzős szintagma | 278 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 278 |
A halmozott mondatrészek | 281 |
Helyesírási tudnivalók | 281 |
Az összetett mondat | |
Az összetett mondat fajtái | 286 |
Mellérendelő mondatok | 287 |
Kapcsolatos mondatok | 287 |
Ellentétes mondatok | 288 |
Választó mondatok | 288 |
Következtető mondatok | 288 |
Magyarázó mondatok | 289 |
Helyesírási tudnivalók | 290 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 290 |
Alárendelő mondatok | 290 |
Az alárendelő mondatok elemzése | 290 |
Utalószók és kötőszók az alárendelő mondatban | 293 |
Alanyi mellékmondatok | 295 |
Tárgyi mellékmondatok | 295 |
Határozói mellékmondatok | 296 |
Helyhatározói mellékmondatok | 296 |
Időhatározói mellékmondatok | 297 |
Módhatározói mellékmondatok | 299 |
Okhatározói mellékmondatok | 299 |
Célhatározói mellékmondatok | 300 |
Egyéb határozói mellékmondatok | 301 |
Jelzői mellékmondatok | 301 |
Minőségjelzői mellékmondatok | 303 |
Mennyiségjelzői mellékmondatok | 304 |
Értelmezői mellékmondatok | 304 |
Birtokos jelzői mellékmondatok | 305 |
Állítmányi mellékmondatok | 306 |
Az állítmányi mellékmondat megkülönböztetése más mellékmondattól | 306 |
Egyéb mellékmondatok | 306 |
Feltételes mellékmondatok | 308 |
Megengedő mellékmondatok | 309 |
Hasonlító mellékmondatok | 310 |
Következményes mellékmondatok | 311 |
A mondatrend | 312 |
Többszörösen összetett mondatok | 315 |
Helyesírási tudnivalók | 316 |
Az idézés | 323 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 325 |
A szórend és a hangsúly | 330 |
Nyelvhelyességi tudnivalók | 330 |
A hanglejtés | 330 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.