1.062.058

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kis magyar néprajz a rádióban

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: RTV-Minerva
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 438 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-223-135-x
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A néphagyomány és a városi ember találkozása nem független a kordivattól. Az utóbbi évtizedben különösen a fiatalok öltözködésében, szórakozásában, a lakásdíszítésben is újra divatos lett a... Tovább

Előszó

A néphagyomány és a városi ember találkozása nem független a kordivattól. Az utóbbi évtizedben különösen a fiatalok öltözködésében, szórakozásában, a lakásdíszítésben is újra divatos lett a "folklórstílus". A ládák mélyéről előkerült hímzett vászoningek és bőrmellénykék, a felújított régi táncok, a tarka szőttesek és mázas cserepek kétségkívül sok esztétikai és emberi értéket mentenek át napjainkra. Az érdeklődést segítik a maguk eszközeivel a Rádió és a Televízió műsorai is, közöttük a "legöregebb", az 1970-ben indult Kis magyar néprajz. Ortutay Gyula szerkesztésével az MTA néprajzi Kutatócsoportjának kollektívája a paraszti kultúra differenciáltabb bemutatására törekszik ebben a sorozatban. A köztudatban ugyanis a népi kultúrának inkább a látványos elemei élnek, pedig a csillogó felszín alatti valóság nem is olyan csillogó, nem is olyan varázslatos, s eredeti környezetéből kiragadva, díszítőelemként, divatstílusként alkalmazva hamis képet mutat alkotóik szellemi hagyományairól, anyagi és társadalmi viszonyairól. A könyv az előadássorozatból természetesen csak ízelítőt adhat. Azt azonban ebben a válogatásban is érzékeltetni kívántuk a szerkesztők, hogy a paraszti műveltség, a néphagyomány állandóan változik. A hétköznapok ismerete nélkül sem az ünnepi szokások, sem a hiedelmek, sem a dalok és balladák nem érthetőek igazán; a falu társadalmi rétegződésének, íratlan erkölcseinek ismeretében a népművészeti tárgyak, a színes viseleti darabok is többet, most jelentenek, mint gondolnánk.
A válogatásnak tehát elsősorban az a célja, hogy a paraszti társadalom összetettségének, a nép anyagi és szellemi kultúrájának ismertetésével korrigálja a ma is meglévő idillikus, eszményített hagyományfelfogást. A könyv újdonsága e szemléletmódon kívül az, hogy az eddig megjelent néprajzi ismeretterjesztő műveknél átfogóbb , s egyben részletgazdagabb képet ad. Olyan kézikönyvet, amely bizonyos témáknál összefoglalja a néprajzi kutatások eredményeit, másutt új tudományos felfedezésekről, vagy kevéssé ismert részletkérdésekről, jelenségekről, kapcsolatokról tájékoztat.
Ha sikerült egy-egy témával felkelteni az olvasó érdeklődését, a Függelékben közölt ajánló címjegyzék segíthet az ismeretek gazdagításában. Vissza

Fülszöveg

Nyolc esztendeje jelentkezik adásaival hetenként többször is a Rádió népszerű néprajzi műsora. Több mint ezer adásból válogattunk ki és adtunk közre mintegy kétszázat. Az eddig megjelent néprajzi ismeretterjesztő műveknél átfogóbb, ugyanakkor részletgazdagabb képet ad a gyűjtemény: a jól ismert témák mellett - mint a népművészet, a népköltészet - az anyagi kultúra, a társadalmi szokások létrejöttét, változását is megmutatja. Nemcsak a csillogást, a színt, a pompát, a népi kultúra egyszerűségében is varázslatos voltát mutatja meg, hanem a hátteret is. "Valahogy olyan szemmel kéne néznünk a népművészeti tárgyakat, hogy a színes pántlikák mögött megsejtsük, azt a kétségbeesett reményt is, amely őket létrehozta" - írja a kötet egyik szerzője. Könyvünk jó segítséget ad ennek a nézőpontnak a kialakításához.

Tartalom

Előszó5
Jobbágyak - parasztok - agrárproletárok7
A paraszti kultúra ellentmondásai (Jávor Kata)9
Jobbágyokról, parasztokról (Sárkány Mihály)12
A paraszti polgárosulás (Filep Antal)14
Jobbágygazdaság a 18. században (Sárkány Mihály)15
"Kitántorgott Amerikába..." (Zsigmond Gábor)17
Parasztságunk rétegződése a jobbágyfelszabadítás előtt (Szabó Piroska)19
Parasztnemesek - nemes parasztok (Sárkány Mihály)20
Középparaszt - kisparaszt (Filep Antal)23
Napszámosok (Németh Imre)24
A summások költészete (Küllős Imola)26
A magyar kubikusok (Katona Imre)28
A gányók (Takács Lajos)30
Tutajozás, tutajosok (Sárkány Mihály)31
A természet vendégeként35
Liget, erdő, rengeteg (Kósa László)37
Erdei gombagyűjtők (Paládi-Kovács Attila)38
Madarászat lápvidéken (Takács Lajos)40
Szigonyos halászat (Paládi-Kovács Attila)41
Halászbokor (Filep Antal)43
A paraszti gazdálkodásról45
Zsíros föld, sovány föld, poszhomok (Kósa László)47
Lápi irtók, zsombékolók (Takács Lajos)48
"Kelta kések" Nyugat-Dunántúlon (Takács Lajos)49
A görbe nyelű kaszák Magyarországon (Takács Lajos)51
"Egy szántás egy kenyér, három szántás három kenyér" (Szemerkényi Ágnes)52
Vándor aratómunkások (Takács Lajos)53
A cséphadarótól a cséplőgépig (Kósa László)55
Kapák, kapások, kapálási szokások (Kósa László)57
Hogyan került Magyarországra a burgonya? (Kósa László)59
Kukoricatörés, tengerihántás (Kósa László)60
A dohány termesztése a jobbágykorban (Takács Lajos)63
Murokország és más zöldségtermesztő vidékek (Kósa László)64
Bolgárkertészek Magyarországon (Kósa László)65
A szegedi paprika (Zsigmond Gábor)66
Gyümölcstermesztő Magyarország (Kósa László)68
A gyümölcs- és szőlőtermesztés (Kósa László)68
A magyar borkultúráról (Vincze István)71
Rózsa, viola, liliom (Kósa László)73
A heverő marha (Kisbán Eszter)74
A tüzelős ól és a német istálló (Paládi-Kovács Attila)76
Juhászok és birkások (Paládi-Kovács Attila)78
Esztenapásztorok (Földes László)80
Gyöngyözés (Takács Lajos)82
A jószág számontartása rovásokon (Földes László)83
A pásztorok rangja (Sárkány Mihály)84
Málé, málé édes légy! (A népi táplálkozásról)87
Milyen is a magyar konyha? (Morvay Judit)89
Reggeli ebéd, délebéd, - avagy az étkezések napi rendje (Kisbán Eszter)90
A leves étek meg a kása (Kisbán Eszter)93
Húsevő nap, húsételek (Kisbán Eszter)95
Egy egész szalonna meg a zsiradékhasználat átalakulása (Kisbán Eszter)97
A puha bélű kenyér (Kisbán Eszter)99
Szerdéktúró, gomolya és társaik (Kisbán Eszter)101
Ízek, ízlések (Kisbán Eszter)103
Disznótor (Szemerkényi Ágnes)105
Ki minek mestere107
Mesterkedő parasztok (Morvas Judit)109
Ezermesterek (Kósa László)110
Gyékény, vessző, szalmakötés (Morvay Judit)112
Bőrmunka a paraszti háztartásban (Szemerkényi Ágnes)113
Bakonyi famunkások (Sárkány Mihály)115
A magyarországi kézműipar kezdetei (Kóthy Judit)116
Mesteremberek falun és városon (Filep Antal)117
Jó bornak kell a cégér! (Kóthy Judit)118
Szűrszabó és cifraszűr (Jávor Kata)120
Tímárok, vargák, tobakosok (Tátrai Zsuzsanna)121
Mézestányér, mézeshuszár, mézesbáb (Szabadfalvi József)122
Kocsmárosok, csárdások (Hoppál Mihály)124
Mészégetők (Morvay Judit)125
Szénégetők (Paládi-Kovács Attila)127
Üveghuták, üvegesek (Zsigmond Gábor)128
Régi vaskohászat (Paládi-Kovács Attila)129
A népviseletről133
Etnikus kapcsolatok a népviseletben (Kóthy Judit)135
Egy régi viseletdarab és kelet-európai kapcsolatai (Paládi-Kovács Attila)138
Egy régi magyar felsőruha: a guba (Paládi-Kovács Attila)138
Kivetkőzés (Szabó Piroska)140
A népi hímzés (Tátrai Zsuzsanna)141
Népi szőttesek (Szabó Piroska)144
Település, építkezés, lakás, bútor147
Irtásfalvak (Szabó Piroska)149
Az alföldi kertes városok (Kisbán Eszter)150
Az alföldi tanyák (Szabó Piroska)151
Őrségi szerek (Tátrai Zsuzsanna)152
A magyar népi építkezés északi és délnyugat-magyarországi háztípusa (Filep Antal)154
Sárfal, nádfal, boronafal (Filep Antal)158
A tetőverő (Kisbán Eszter)159
A székelykapu (Kósa László)160
Kályha és kemence (Filep Antal)163
A kandalló (Kósa László)164
Az ágytól a nyoszolyáig (Jávor Kata)165
Lábatlan asztal - lábas asztal (Jávor Kata)167
"Széket ülni" - a szék eredete (Jávor Kata)168
Lakásdíszítés (Jávor Kata)169
Közlekedés, szállítás173
Cipekedő asszonyok (Paládi-Kovács Attila)175
A magyar kocsi Európában (Paládi-Kovács Attila)178
Fuvarosok, szekeresek (Filep Antal)179
Vízi közlekedés a régi Magyarországon (Filep Antal)181
Vásár, sokadalom, szabadság (Kósa László)183
Magyar parasztok a bécsi piacon (Paládi-Kovács Attila)185
Vásári rigmusköltészet (Szemerkényi Ágnes)186
Faeszközárusok (Pócs Éva)188
A parasztélet rendje191
A falu bírája (Jávar Kata)193
A kisbíró (Tárkány Szűcs Ernő)195
Parasztkapitányok (Szabó Piroska)197
A kántor (Erdélyi Zsuzsanna)198
Az iskolarektor (Jávor Kata)200
A bakter (Morvay Judit)201
A vármegye és a parasztság (Filep Antal)202
Mezővárosok (Németh Imre)204
A falu mint "universitas" (Jávor Kata)206
Hegyközség (Tátrai Zsuzsanna)207
Az idő (Morvay Judit)208
A hét napjai (Pócs Éva)211
A tér (Morvay Judit)211
Elhúzták a nótáját (Jávor Kata)213
Húsvéti didergés (Sárkány Mihály)214
Hogyan keresték a tolvajt? (Jávor Kata)216
A nők a régi jogban (Jávor Kata)218
Mi volt a tulajdonjegy? (Tárkány Szűcs Ernő)219
Kié legyen a rostapénz? (Tárkány Szűcs Ernő)220
Bátyámuram, nénémasszony (Rokonsági viszonyok)223
Rokonainkról (Sárkány Mihály)225
Hetedíziglen .... (Morvay Judit)226
Bátyám, öcsém, néném, húgom...(Sárkány Mihály)226
Rokonsági elnevezések Dunaszekcsőn (Sárkány Mihály)228
A had és a nemzetség (Szabó Piroska)229
A székely nemzetség (Sárkány Mihály)230
A levirátus (Morvay Judit)232
Rokon, szomszéd, barát (Jávor Kata)233
A komák (Morvay Judit)234
A vőség (Tátrai Zsuzsanna)236
A nagycsalád (Morvay Judit)237
Életfordulók239
Generációk (Morvay Judit)241
Újszülött a régi faluban (Tátrai Zsuzsanna)241
Libalegeltetés (Kovács Ágnes)248
Mit tanultak az iskolában? (Jávor Kata)251
A Hármas Kis Tükör (Kósa László)253
Legényavatás (Németh Imre)254
Lólegeltető legények (Morvay Judit)256
Leánymunkák (Tátrai Zsuzsanna)257
Menyasszonybúcsúztató (Tátrai Zsuzsanna)260
Parasztasszonyok a régi falun (Jávor Kata)262
Öregasszonyok (Morvay Judit)263
"Megsirat ingem a madár es" (Károly S. László)265
Gyászoló színek (Károly S. László)266
Jeles napok, ünnepi szokások269
Boldog új évet! (Tátrai Zsuzsanna)271
A farsang (Jávor Kata)272
Farsangi rabvágás (Ujváry Zoltán)274
Balázsjárás, Gergelyjárás (Tátrai Zsuzsanna)275
Húsvét (Tátrai Zsuzsanna)278
Tavaszköszöntő szokásaink balkáni kapcsolatai (Kiss Mária)283
Pünkösdi királyválasztás (Tátrai Zsuzsanna)284
Pünkösdi királynőválasztás (Tátrai Zsuzsanna)286
Szent Iván-napi tűzgyújtás (Diószegi Vilmos)289
Karácsony, a karácsonyi asztal (Morvay Judit-Pócs Éva)293
Karácsonyi népszokások (Kriza Ildikó-Tátrai Zsuzsanna)295
Regölés, regösének (Tátrai Zsuzsanna)299
Néphit, népi tudás303
Az élet vize (Erdélyi Zsuzsanna)305
A "szótalan" víz (Kiss Mária)306
A tűz (Pócs Éva)307
Mágikus állatvédelem (Kiss Mária)309
Az életfa (Erdélyi Zsuzsanna)310
A nap és a hold a magyar népi hitvilágban (Pócs Éva-Nagy Ilona)312
A mágia eszközei (Pócs Éva)314
A kimondott szó varázsereje (Pócs Éva)318
Kiemelt számok a néphagyományban (Erdélyi Zsuzsanna)322
Szerelmi varázslatok és jóslatok (Hoppál Mihály-Pócs Éva)324
A halál hiedelmei (Pócs Éva-Károly S. László)326
A boszorkány (Pócs Éva)329
A lidérc (Pócs Éva)331
"Nem halt meg, csak elrejtezett" (Diószegi Vilmos)333
A "megijedt" gyerek gyógyítása (Pócs Éva)334
Falusi gyógyító specialisták (Hoppál Mihály)337
"Fűben-fában az orvosság" (Hoppál Mihály)338
"Hol volt, hol nem volt..."341
A népmeséről (Kovács Ágnes)343
Mese szavunk eredete (Voigt Vilmos)344
Hősmese, tündérmese, varázsmese, hiedelemmese (Kovács Ágnes)345
Népmeséink vasorrú bábája (Diószegi Vilmos)347
Egy keleti motívum magyar és délszláv kapcsolatai (Kiss Mária)348
A mesemondó (Ortutay Gyula)349
"Emlékül hagyom..." (Küllős Imola)351
A csalimesék (Kovács Ágnes)352
A trufáról (Kovács Ágnes)354
Rátótiádák (Kovács Ágnes)355
A vicc (Voigt Vilmos-Katona Imre)357
A monda (Nagy Ilona)359
"Teremtsünk embert...!" (Nagy Ilona)361
Noé és a vízözön (Nagy Ilona)362
Csillagmondák (Nagy Ilona)364
"Közmondás nem hazug szólás" (Szemerkényi Ágnes)366
Epikus szólások (Szemerkényi Ágnes)368
"Csümő, csümő, mi az? (Szemerkényi Ágnes)369
Szájról szájra373
Népköltészet - műköltészet (Voigt Vilmos)375
Népdalaink régi és új stílusa (Katona Imre-Kriza Ildikó)376
A népdal "szava" és "hangja" (Károly S. László)378
Virágének (Küllős Imola)381
A párosítók (Küllős Imola)383
Csúfolók, tréfás és gúnydalok (Küllős Imola)385
"Már minálunk verbuválnak kötéllel" (Katona Imre-Küllős Imola)388
Táncszavak, táncdalok (Küllős Imola)391
Betyárköltészet (Kriza Ildikó)394
A feliratköltészet (Szemerkényi Ágnes-Küllős Imola)396
Klasszikus balladáink (Kriza Ildikó)401
Balladáink és a hősköltészet (Kriza Ildikó)405
Az új stílusú népballada (Kriza Ildikó)407
Tréfás balladák (Kriza Ildikó)409
A paraszti históriák (Takács Lajos)411
Kiolvasó versek (Küllős Imola)413
Gyermekmondókáink ősisége (Küllős Imola)415
Gyermekjátékaink történeti vonatkozásai (Tátrai Zsuzsanna-Kovács Ágnes)417
Mondókamesék (Kovács Ágnes)421
Irodalom425
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Kis magyar néprajz a rádióban Kis magyar néprajz a rádióban
Állapot:
2.440 ,-Ft
22 pont kapható
Kosárba