Előszó | 5 |
Jobbágyak - parasztok - agrárproletárok | 7 |
A paraszti kultúra ellentmondásai (Jávor Kata) | 9 |
Jobbágyokról, parasztokról (Sárkány Mihály) | 12 |
A paraszti polgárosulás (Filep Antal) | 14 |
Jobbágygazdaság a 18. században (Sárkány Mihály) | 15 |
"Kitántorgott Amerikába..." (Zsigmond Gábor) | 17 |
Parasztságunk rétegződése a jobbágyfelszabadítás előtt (Szabó Piroska) | 19 |
Parasztnemesek - nemes parasztok (Sárkány Mihály) | 20 |
Középparaszt - kisparaszt (Filep Antal) | 23 |
Napszámosok (Németh Imre) | 24 |
A summások költészete (Küllős Imola) | 26 |
A magyar kubikusok (Katona Imre) | 28 |
A gányók (Takács Lajos) | 30 |
Tutajozás, tutajosok (Sárkány Mihály) | 31 |
A természet vendégeként | 35 |
Liget, erdő, rengeteg (Kósa László) | 37 |
Erdei gombagyűjtők (Paládi-Kovács Attila) | 38 |
Madarászat lápvidéken (Takács Lajos) | 40 |
Szigonyos halászat (Paládi-Kovács Attila) | 41 |
Halászbokor (Filep Antal) | 43 |
A paraszti gazdálkodásról | 45 |
Zsíros föld, sovány föld, poszhomok (Kósa László) | 47 |
Lápi irtók, zsombékolók (Takács Lajos) | 48 |
"Kelta kések" Nyugat-Dunántúlon (Takács Lajos) | 49 |
A görbe nyelű kaszák Magyarországon (Takács Lajos) | 51 |
"Egy szántás egy kenyér, három szántás három kenyér" (Szemerkényi Ágnes) | 52 |
Vándor aratómunkások (Takács Lajos) | 53 |
A cséphadarótól a cséplőgépig (Kósa László) | 55 |
Kapák, kapások, kapálási szokások (Kósa László) | 57 |
Hogyan került Magyarországra a burgonya? (Kósa László) | 59 |
Kukoricatörés, tengerihántás (Kósa László) | 60 |
A dohány termesztése a jobbágykorban (Takács Lajos) | 63 |
Murokország és más zöldségtermesztő vidékek (Kósa László) | 64 |
Bolgárkertészek Magyarországon (Kósa László) | 65 |
A szegedi paprika (Zsigmond Gábor) | 66 |
Gyümölcstermesztő Magyarország (Kósa László) | 68 |
A gyümölcs- és szőlőtermesztés (Kósa László) | 68 |
A magyar borkultúráról (Vincze István) | 71 |
Rózsa, viola, liliom (Kósa László) | 73 |
A heverő marha (Kisbán Eszter) | 74 |
A tüzelős ól és a német istálló (Paládi-Kovács Attila) | 76 |
Juhászok és birkások (Paládi-Kovács Attila) | 78 |
Esztenapásztorok (Földes László) | 80 |
Gyöngyözés (Takács Lajos) | 82 |
A jószág számontartása rovásokon (Földes László) | 83 |
A pásztorok rangja (Sárkány Mihály) | 84 |
Málé, málé édes légy! (A népi táplálkozásról) | 87 |
Milyen is a magyar konyha? (Morvay Judit) | 89 |
Reggeli ebéd, délebéd, - avagy az étkezések napi rendje (Kisbán Eszter) | 90 |
A leves étek meg a kása (Kisbán Eszter) | 93 |
Húsevő nap, húsételek (Kisbán Eszter) | 95 |
Egy egész szalonna meg a zsiradékhasználat átalakulása (Kisbán Eszter) | 97 |
A puha bélű kenyér (Kisbán Eszter) | 99 |
Szerdéktúró, gomolya és társaik (Kisbán Eszter) | 101 |
Ízek, ízlések (Kisbán Eszter) | 103 |
Disznótor (Szemerkényi Ágnes) | 105 |
Ki minek mestere | 107 |
Mesterkedő parasztok (Morvas Judit) | 109 |
Ezermesterek (Kósa László) | 110 |
Gyékény, vessző, szalmakötés (Morvay Judit) | 112 |
Bőrmunka a paraszti háztartásban (Szemerkényi Ágnes) | 113 |
Bakonyi famunkások (Sárkány Mihály) | 115 |
A magyarországi kézműipar kezdetei (Kóthy Judit) | 116 |
Mesteremberek falun és városon (Filep Antal) | 117 |
Jó bornak kell a cégér! (Kóthy Judit) | 118 |
Szűrszabó és cifraszűr (Jávor Kata) | 120 |
Tímárok, vargák, tobakosok (Tátrai Zsuzsanna) | 121 |
Mézestányér, mézeshuszár, mézesbáb (Szabadfalvi József) | 122 |
Kocsmárosok, csárdások (Hoppál Mihály) | 124 |
Mészégetők (Morvay Judit) | 125 |
Szénégetők (Paládi-Kovács Attila) | 127 |
Üveghuták, üvegesek (Zsigmond Gábor) | 128 |
Régi vaskohászat (Paládi-Kovács Attila) | 129 |
A népviseletről | 133 |
Etnikus kapcsolatok a népviseletben (Kóthy Judit) | 135 |
Egy régi viseletdarab és kelet-európai kapcsolatai (Paládi-Kovács Attila) | 138 |
Egy régi magyar felsőruha: a guba (Paládi-Kovács Attila) | 138 |
Kivetkőzés (Szabó Piroska) | 140 |
A népi hímzés (Tátrai Zsuzsanna) | 141 |
Népi szőttesek (Szabó Piroska) | 144 |
Település, építkezés, lakás, bútor | 147 |
Irtásfalvak (Szabó Piroska) | 149 |
Az alföldi kertes városok (Kisbán Eszter) | 150 |
Az alföldi tanyák (Szabó Piroska) | 151 |
Őrségi szerek (Tátrai Zsuzsanna) | 152 |
A magyar népi építkezés északi és délnyugat-magyarországi háztípusa (Filep Antal) | 154 |
Sárfal, nádfal, boronafal (Filep Antal) | 158 |
A tetőverő (Kisbán Eszter) | 159 |
A székelykapu (Kósa László) | 160 |
Kályha és kemence (Filep Antal) | 163 |
A kandalló (Kósa László) | 164 |
Az ágytól a nyoszolyáig (Jávor Kata) | 165 |
Lábatlan asztal - lábas asztal (Jávor Kata) | 167 |
"Széket ülni" - a szék eredete (Jávor Kata) | 168 |
Lakásdíszítés (Jávor Kata) | 169 |
Közlekedés, szállítás | 173 |
Cipekedő asszonyok (Paládi-Kovács Attila) | 175 |
A magyar kocsi Európában (Paládi-Kovács Attila) | 178 |
Fuvarosok, szekeresek (Filep Antal) | 179 |
Vízi közlekedés a régi Magyarországon (Filep Antal) | 181 |
Vásár, sokadalom, szabadság (Kósa László) | 183 |
Magyar parasztok a bécsi piacon (Paládi-Kovács Attila) | 185 |
Vásári rigmusköltészet (Szemerkényi Ágnes) | 186 |
Faeszközárusok (Pócs Éva) | 188 |
A parasztélet rendje | 191 |
A falu bírája (Jávar Kata) | 193 |
A kisbíró (Tárkány Szűcs Ernő) | 195 |
Parasztkapitányok (Szabó Piroska) | 197 |
A kántor (Erdélyi Zsuzsanna) | 198 |
Az iskolarektor (Jávor Kata) | 200 |
A bakter (Morvay Judit) | 201 |
A vármegye és a parasztság (Filep Antal) | 202 |
Mezővárosok (Németh Imre) | 204 |
A falu mint "universitas" (Jávor Kata) | 206 |
Hegyközség (Tátrai Zsuzsanna) | 207 |
Az idő (Morvay Judit) | 208 |
A hét napjai (Pócs Éva) | 211 |
A tér (Morvay Judit) | 211 |
Elhúzták a nótáját (Jávor Kata) | 213 |
Húsvéti didergés (Sárkány Mihály) | 214 |
Hogyan keresték a tolvajt? (Jávor Kata) | 216 |
A nők a régi jogban (Jávor Kata) | 218 |
Mi volt a tulajdonjegy? (Tárkány Szűcs Ernő) | 219 |
Kié legyen a rostapénz? (Tárkány Szűcs Ernő) | 220 |
Bátyámuram, nénémasszony (Rokonsági viszonyok) | 223 |
Rokonainkról (Sárkány Mihály) | 225 |
Hetedíziglen .... (Morvay Judit) | 226 |
Bátyám, öcsém, néném, húgom...(Sárkány Mihály) | 226 |
Rokonsági elnevezések Dunaszekcsőn (Sárkány Mihály) | 228 |
A had és a nemzetség (Szabó Piroska) | 229 |
A székely nemzetség (Sárkány Mihály) | 230 |
A levirátus (Morvay Judit) | 232 |
Rokon, szomszéd, barát (Jávor Kata) | 233 |
A komák (Morvay Judit) | 234 |
A vőség (Tátrai Zsuzsanna) | 236 |
A nagycsalád (Morvay Judit) | 237 |
Életfordulók | 239 |
Generációk (Morvay Judit) | 241 |
Újszülött a régi faluban (Tátrai Zsuzsanna) | 241 |
Libalegeltetés (Kovács Ágnes) | 248 |
Mit tanultak az iskolában? (Jávor Kata) | 251 |
A Hármas Kis Tükör (Kósa László) | 253 |
Legényavatás (Németh Imre) | 254 |
Lólegeltető legények (Morvay Judit) | 256 |
Leánymunkák (Tátrai Zsuzsanna) | 257 |
Menyasszonybúcsúztató (Tátrai Zsuzsanna) | 260 |
Parasztasszonyok a régi falun (Jávor Kata) | 262 |
Öregasszonyok (Morvay Judit) | 263 |
"Megsirat ingem a madár es" (Károly S. László) | 265 |
Gyászoló színek (Károly S. László) | 266 |
Jeles napok, ünnepi szokások | 269 |
Boldog új évet! (Tátrai Zsuzsanna) | 271 |
A farsang (Jávor Kata) | 272 |
Farsangi rabvágás (Ujváry Zoltán) | 274 |
Balázsjárás, Gergelyjárás (Tátrai Zsuzsanna) | 275 |
Húsvét (Tátrai Zsuzsanna) | 278 |
Tavaszköszöntő szokásaink balkáni kapcsolatai (Kiss Mária) | 283 |
Pünkösdi királyválasztás (Tátrai Zsuzsanna) | 284 |
Pünkösdi királynőválasztás (Tátrai Zsuzsanna) | 286 |
Szent Iván-napi tűzgyújtás (Diószegi Vilmos) | 289 |
Karácsony, a karácsonyi asztal (Morvay Judit-Pócs Éva) | 293 |
Karácsonyi népszokások (Kriza Ildikó-Tátrai Zsuzsanna) | 295 |
Regölés, regösének (Tátrai Zsuzsanna) | 299 |
Néphit, népi tudás | 303 |
Az élet vize (Erdélyi Zsuzsanna) | 305 |
A "szótalan" víz (Kiss Mária) | 306 |
A tűz (Pócs Éva) | 307 |
Mágikus állatvédelem (Kiss Mária) | 309 |
Az életfa (Erdélyi Zsuzsanna) | 310 |
A nap és a hold a magyar népi hitvilágban (Pócs Éva-Nagy Ilona) | 312 |
A mágia eszközei (Pócs Éva) | 314 |
A kimondott szó varázsereje (Pócs Éva) | 318 |
Kiemelt számok a néphagyományban (Erdélyi Zsuzsanna) | 322 |
Szerelmi varázslatok és jóslatok (Hoppál Mihály-Pócs Éva) | 324 |
A halál hiedelmei (Pócs Éva-Károly S. László) | 326 |
A boszorkány (Pócs Éva) | 329 |
A lidérc (Pócs Éva) | 331 |
"Nem halt meg, csak elrejtezett" (Diószegi Vilmos) | 333 |
A "megijedt" gyerek gyógyítása (Pócs Éva) | 334 |
Falusi gyógyító specialisták (Hoppál Mihály) | 337 |
"Fűben-fában az orvosság" (Hoppál Mihály) | 338 |
"Hol volt, hol nem volt..." | 341 |
A népmeséről (Kovács Ágnes) | 343 |
Mese szavunk eredete (Voigt Vilmos) | 344 |
Hősmese, tündérmese, varázsmese, hiedelemmese (Kovács Ágnes) | 345 |
Népmeséink vasorrú bábája (Diószegi Vilmos) | 347 |
Egy keleti motívum magyar és délszláv kapcsolatai (Kiss Mária) | 348 |
A mesemondó (Ortutay Gyula) | 349 |
"Emlékül hagyom..." (Küllős Imola) | 351 |
A csalimesék (Kovács Ágnes) | 352 |
A trufáról (Kovács Ágnes) | 354 |
Rátótiádák (Kovács Ágnes) | 355 |
A vicc (Voigt Vilmos-Katona Imre) | 357 |
A monda (Nagy Ilona) | 359 |
"Teremtsünk embert...!" (Nagy Ilona) | 361 |
Noé és a vízözön (Nagy Ilona) | 362 |
Csillagmondák (Nagy Ilona) | 364 |
"Közmondás nem hazug szólás" (Szemerkényi Ágnes) | 366 |
Epikus szólások (Szemerkényi Ágnes) | 368 |
"Csümő, csümő, mi az? (Szemerkényi Ágnes) | 369 |
Szájról szájra | 373 |
Népköltészet - műköltészet (Voigt Vilmos) | 375 |
Népdalaink régi és új stílusa (Katona Imre-Kriza Ildikó) | 376 |
A népdal "szava" és "hangja" (Károly S. László) | 378 |
Virágének (Küllős Imola) | 381 |
A párosítók (Küllős Imola) | 383 |
Csúfolók, tréfás és gúnydalok (Küllős Imola) | 385 |
"Már minálunk verbuválnak kötéllel" (Katona Imre-Küllős Imola) | 388 |
Táncszavak, táncdalok (Küllős Imola) | 391 |
Betyárköltészet (Kriza Ildikó) | 394 |
A feliratköltészet (Szemerkényi Ágnes-Küllős Imola) | 396 |
Klasszikus balladáink (Kriza Ildikó) | 401 |
Balladáink és a hősköltészet (Kriza Ildikó) | 405 |
Az új stílusú népballada (Kriza Ildikó) | 407 |
Tréfás balladák (Kriza Ildikó) | 409 |
A paraszti históriák (Takács Lajos) | 411 |
Kiolvasó versek (Küllős Imola) | 413 |
Gyermekmondókáink ősisége (Küllős Imola) | 415 |
Gyermekjátékaink történeti vonatkozásai (Tátrai Zsuzsanna-Kovács Ágnes) | 417 |
Mondókamesék (Kovács Ágnes) | 421 |
Irodalom | 425 |