Előszó
Néhány szó a tanitó urakhoz!
Hogy „Egri Ének-káté" czímü kis művünk rövid idő alatt öt kiadást ért, azt mutatja, bogy a műének már elemi iskoláinkban is tanittatni kezd: ennek tovább...
Tovább
Előszó
Néhány szó a tanitó urakhoz!
Hogy „Egri Ének-káté" czímü kis művünk rövid idő alatt öt kiadást ért, azt mutatja, bogy a műének már elemi iskoláinkban is tanittatni kezd: ennek tovább fejlesztését s gyümölcsöztetését véltük eszközölhetönek, ha az elemi ének-tanonczok kezébe világi dalokból szerkesztett alkalmas énekfüzért adunk, az egyházi énekekre nézve ugyanezen czélnak "Szentkoszorú'' ima s énekkönyünk felelvén meg. Jelen füzettel tehát oly füzet-sorozatot szándékozunk meginditani, melyben a darabok, tekintettel az elemi tanodáknál található hangerő- és terjedelemre lennének választva és kidolgozva. A választásnál kiváló figyelem illetendi nemzeti dalainkat; de nehogy a kortól elmaradjunk, a nálunk ismertebb dalművek rövid, könnyebb s hatásosb töredékeit, más nemzetek classiknsabb dalait, némely alkalmiakat s itt-ott saját szerezményeinket s hozandjuk. A kidolgozás, miként e füzet iá mutatja, 2, 3 és 4 gyermekhangra történik, - ezen három modorú átiratokban az Nemiek mindenik osztálya föllelheti a magáét, s mig az elsö osztály valamennyi dal felső hangjait, a második és harmadik a két és három hanguakat használhatja, addig a legidösbek osztályában a három és négy hangú dalok lesznek kezelhetök. A három hangú letét nálunk még kevésbbé otthonos, noha szabályosan dolgozva a hallérzéket egészen kielégitö harmóniát ád, s mind a vokál (tiszta ének) mind a hangszeres zenénél több száz év óta sikerrel használtatik; sőt a gyermekkaroknál azon előnye van a négyhangu felett, hogy mig ebben az egyes szólamoknak felette szük korlát van szabva, addig amabban azok, tágasabb terök lévén, szabadabban moshatnak s könnyebben énekeltethetnek.
Arról is gondoskodtunk, hogy a szöveg, melyet a gyermek a dallal besziv, tiszta, szivnemesitö, hazafias, vagy erkölcsös legyen.
Felhívjuk még az énektanitók figyelmét a kettős hangváltozatra, a mell és fej (falsett) hangokra; amazok a beszéd és a természetes ének alsóbb s közép hangjai, emelt fővel adatnak ki, s szabadabbak, erőteljesebben és kitartóbbak; emez vagy is a falset kissé előre hajlott fővel jő létre, a mell hangnál kevésbbé erős, nem oly nyilt, és természetes; de kissé fárasztóbb, s mégis a diskantnál felsőbb hangoknál alig lesz mellőzhetővé.
Vissza