kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Művelt Nép Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 376 oldal |
Sorozatcím: | Műveltség könyvtára |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Számos fekete-fehér ábrával illusztrálva. |
I. KÖTET | |
Előszó | 5 |
Mivel foglalkozik a fizika? | 7 |
A fizika a technika alapja | 7 |
Hogyan kutat a fizikus? Az egyszerű fizika | 9 |
A tudományos fizika | 10 |
A képletbe foglalt törvény | 11 |
A grafikus ábrázolás | 12 |
A mérés | 13 |
MECHANIKA | |
Az erők | |
Az erő és mérése | 17 |
A súlyerő | 19 |
A nyomóerő és a nyomás | 19 |
Hogyan működik a pontozó és a borotva? | 21 |
A hatás és az ellenhatás | 21 |
A súrlódási erő | 23 |
A közegellenállás | 26 |
Rugalmassági erők | 29 |
Fajsúly és sűrűség | 31 |
Az erő és elmozdulás | |
A munka | 32 |
Az energia | 34 |
Lehetséges-e az örökmozgó? Az energia megmaradásának elve | 35 |
Gépeink rossz hatásfoka | 37 |
A teljesítmény, a munkasiker vagy munkasebesség | 38 |
55 millió kilowattóra | 40 |
Az egyszerű gépek, Lehet-e kis erővel nagy erőt kifejteni? Az erőátviteli eszközök | |
Az emelő | 42 |
Alkalmazások | 43 |
A csiga | 45 |
A hengerkerék | 46 |
A lejtő és az ék | 46 |
A csavar | 48 |
A folyadékok és gázok | |
Nyomás a folyadékban | 51 |
Mennyire nyomhatók össze a folyadékok? | 52 |
A közlekedő edények | 52 |
A hajszálcsövek | 54 |
A levegő súlya és nyomása | 54 |
A légnyomásmérő - az aneroid | 56 |
Mekkora mértékben nyomható össze a gáz? | 58 |
Súlyveszteség a vízben | 59 |
Súlyveszteség a levegőben | 61 |
Nyomás az áramló levegőben | 62 |
A mozgások | |
Az egyenletes mozgás | 64 |
A szabadesés | 66 |
A különböző anyagú testek esése | 68 |
Az ingamozgás | 69 |
A forgómozgás | 70 |
A röpítő erő | 72 |
Miért emelik a magasabbra az út külső felét a fordulóban? | 75 |
Rugalmas rezgések | 75 |
A csillapítás | 77 |
A rezonancia | 78 |
A hullámmozgás | 80 |
A hullámtalálkozás jelenségei | 83 |
A hangtan | |
A fényforrás hullámmozgás | 87 |
Az ultrahang alkalmazásai | 89 |
Hangvisszaverődés, szóródás | 90 |
Rezonancia a hangtanban | 92 |
A hang rögzítése | 94 |
Milyen erős hangot bír ki a fülünk? A hangerő | 96 |
Minden terem alkalmas-e szónoklásra, hangversenyre? | 97 |
A fénysugarak | |
A fényforrás erőssége | 101 |
A megvilágítás erőssége | 102 |
A felületi fényesség | 104 |
A fény terjedése | 106 |
A fény terjedésének sebessége | 107 |
A fény visszaverődése | 109 |
Hogyan keletkezik a tárgyak képe a tükrökben, a papírlapon? | 111 |
Van-e tökéletes képet alkotó eszköz? | 114 |
Töréssel változtatjuk meg a fénysugár útját | 115 |
A légtükrözés jelensége, a délibáb | 117 |
A színkép | 119 |
Színképek, színképelemzés | 121 |
Lencse - fókusz - dioptria | 123 |
A gyűjtőlencsék képalkotása | 125 |
Fénytani eszközök | |
A messzelátó | 129 |
A mikroszkóp | 133 |
A fény hullámtermészete | |
A fény hullámmozgás | 136 |
Miért szivárványszínű az olajos tócsa és a lepkeszárny? | 139 |
Anyagvizsgálat mikroszkóppal és interferenciával | 142 |
A hő | |
A molekulák és mozgásuk | 145 |
A molekulák mozgása és a hőmérséklet | 147 |
A hőmérő | 148 |
A hőkitágulás a gyakorlati életben | 150 |
A hő terjedése | |
A hő terjedésének módjai | 153 |
A hővezetés - Miért véd a hótakaró? | 154 |
Hőterjedés áramlással | 156 |
A hő terjedése sugárzással | 157 |
Fűtés, tüzelés, szellőztetés | 160 |
Halmazállapotváltozások | |
A fémek hőkezelése | 161 |
Az olvadás-fagyás | 162 |
Párolgás - Forrás | 164 |
A cseppfolyósodás, lecsapódás | 165 |
Hogyan cseppfolyósítjuk a levegőt? | 167 |
A hő mint energia | |
A munka és a keletkezett meleg | 169 |
A hő átalakítása munkává | 170 |
A hőerőgépek hatásfoka | 172 |
A gőzgép | 173 |
A robbanómotor | 175 |
A gázturbina | 178 |
A léglökéses motor | 179 |
A rakétagép | 182 |
Feleletek és megoldások | 184 |
II. KÖTET | |
Előszó | 5 |
AZ ELEKTROMOSSÁG | |
Alapfogalmak magyarázata az elektronnal | |
A test elektromos állapota | 7 |
A mozgó elektron | 8 |
Az elektronok jó és rossz vezetői | 10 |
Hol találunk elektront? | 11 |
Dörzsölés nélkül tesszük a testet elektromossá | 12 |
Hogyan keletkezik a villamos szikra? | 14 |
A neoncső | 17 |
Az elektromos áram | 19 |
Százmilliószor több elektront! A galvánelemmel keltett elektromos áram | |
Zseblámpát izzítunk | 21 |
Hogyan működik a galvánelem? | 22 |
Az elektromos ellenállás, az ohm | 25 |
A mikrofon | 27 |
Az elektromos feszültségkülönbség, a volt | 29 |
Mitől függ az áramerősség? Ohm törvénye | 30 |
Az elektromos áram hatásai. A hőhatás és alkalmazásai | |
A hőfejlődés | 34 |
Az elektromos áram teljesítménye, energiája | 36 |
Az áram hőhatásának gyakorlati alkalmazásai | 37 |
Az elektromos világítás | 38 |
Az áram vegyi hatása és alkalmazásai | |
A fémek kiválasztása oldataikból | 41 |
Az áram vegyi hatásának gyakorlati alkalmazásai | 43 |
Az akkumulátorok | 45 |
A mágnesség és az elektromos áram | |
A mágnesség alapjelenségei | 47 |
A mágneses erőtér | 48 |
Az áramtekercs mágneses hatása | 49 |
Az elektromágnes alkalmazásai | 51 |
Az áram mágneses hatásán alapuló mérőműszerek | 55 |
Különleges mágneses tulajdonságú vasfajták | 58 |
Egyenes áramvezető mágneses hatása | 58 |
A nagyüzemi áramkeltés | |
Egyre erősebb elektronáramot! | 61 |
Az indukció | 62 |
A váltakozó áramot fejlesztő gép | 64 |
Az egyenáramú generátor | 66 |
Az elektromotor | 67 |
Az elektromos energiaátvitel | |
A nehézségek | 69 |
A transzformátor | 71 |
Hogyan alakult ki a nagyfeszültségű távvezetés? | 73 |
Szocialista energiagazdálkodás. Villamosítás | 75 |
Kihozzuk a vezetőből az elektronokat | |
A katódsugárcső | 78 |
Az elektronmikroszkóp | 80 |
A röntgensugár | 84 |
Az elektroncső mint egyenirányító | 85 |
Az elektroncső mint erősítő | 88 |
Gyakorlati alkalmazások | 90 |
A fényelektromos hatás | 92 |
A szelénlemez-egyenirányító | 94 |
Az elektromos rezgések | |
Az elektromos sűrítő, kondenzátor | 95 |
Az önindukció | 98 |
Az elektromos rezgőkör | 100 |
Rezgőkörök egymásra hangolása | 101 |
Az elektromágneses hullámok | 102 |
A szikratávíró | 103 |
A hang továbbítása elektromágneses hullámokkal. - A rádió | 105 |
A távolbalátás elve | 109 |
A mai távolbalátó | 112 |
A radar | |
Az elektromos visszhang | 114 |
Hogyan méri a radar a távolságot? | 115 |
Hogyan lát a radar? | 116 |
AZ ATOMRA VONATKOZÓ ISMERETEK | |
A rádióaktivitás. - Atommagátalakítás | |
A gammasugárzás | 119 |
A 20 000 km/mp sebességű természetes lövedékek | 120 |
Egy harmadik fajta sugárzás | 122 |
Az atomenergia természetes felszabadulása | 124 |
A ködkamra és a számlálócső | 124 |
Az atommag alkotórészei és összetétele | 126 |
A rádióaktív elemátalakulási sor | 129 |
A mesterséges atommagátalakítások | 132 |
Van-e pozitív elektromosság? | 135 |
Minden anyag rádióaktívvá tehető | 136 |
Az atomenergia mesterséges felszabadítása | |
Az anyag szétsugárzása | 138 |
Az önmagát fenntartó atomenergiafelszabadítás | 140 |
Szabályozható energiafelszabadulás az uránmáglyában | 142 |
A magösszetételkor felszabaduló energia, A hidrogénbomba | |
A napenergia forrása | 144 |
A hidrogénbomba | 146 |
Hol a "titok"? | 147 |
Az atomenergia felhasználása békés célokra | 148 |
A sugárzás modern elmélete | |
Az energiakvantum | 149 |
A fénykvantum, a foton | 150 |
A sugárzó atom | 151 |
A kozmikus sugárzás | |
Sugárforrásunk - a világegyetem | 154 |
Érdekes problémák | 154 |
A fizika története évszámokban | 158 |
Feleletek | 163 |
Név- és tárgymutató | 170 |
Tartalom | 178 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.