Előszó
Natálja Alekszándrovna Pflaumer könyve kétségtelenül magára vonja az egész szovjet-közvélemény figyelmét.
Férjével, Dávid Ivánovics Pflaumer mérnökkel együtt örökbefogadott és felnevelt öt gyermeket. A Szovjetunió kormánya magas jutalomban részesítette a Pflaumer-házaspárt. Egész életük tiszteletre és követésre érdemes.
A gyermek iránti igaz, okos szeretet sugárzik e csodálatos, eredeti pedagógus meleg, őszinte és magával ragadó elbeszélésének minden sorából.
N. A. Pflaumer bebizonyítja, milyen óriási, kiapadhatatlan örömet és erkölcsi elégtételt jelentenek a gyermekek, hogyan nemesítik meg a családtagok egymásközti viszonyát, természetesen olyan családban, amelyben a szülők együttesen azon iparkodnak, hogy gyermekeiknek igazi szovjetnevelést nyujtsanak, s azok kiváló polgárai legyenek a szocializmus országainak.
Munkaszeretet, dolgoznitudás, a családtagok barátságos versengése: ezek a nevelés alapelvei, hirdeti N. A. Pflaumer. Elbeszélése azt is példázza, milyen nagy jelentősége van a gyermeknevelésben a szülők tekintélyének, kölcsönös szereteten és tiszteleten alapuló barátságának.
Ez a könyv azonban nemcsak azokat az elvtársakat ejti gondolkozóba, akik jobban akarják felépíteni családi életüket. Nem kételkedem, hogy jelentékeny nevelő hatása megmutatkozik azokon a szülőkön is, akik szűken értelmezett egyéni érdekekből elhagyják saját gyermekeiket, kivonják magukat a nevelés törvényes szülői kötelessége alól és gyakran a legelemibb anyagi felelősséget sem hajlandók vállalni családjuk jólétéért.
N. A. Pflaumer saját életéből merített, bizonyító erejű elbeszélése nagy értéket jelent nemcsak a család, hanem az iskola szempontjából is. Számos nevelési módszer, amelyet közöl, feltétlenül alapul fog szolgálni a gyermek, szülő és pedagógus közös munkájához.
Vissza