Fülszöveg
Városunk nem bővelkedik nyomtatásban megjelent helytörténeti, néprajzi dokumentumokban. Az Edelény múltjából c. kötet megjelenéséig (1973) a néhány nagyobb megyei összefoglaló munkán kívül ez a kis füzet adott rövid összefoglalót a falu történetéről, néprajzáról. Kis Benedek János kántortanító 1889. feburár 6-án született Gyöngyösön. Edelénybe 1912-ben került. Február 1-jén választották meg katolikus kántortanítónak. Itt is élt haláláig. 76 éves korában, 1965 december 18-án halt meg. Hamvait a régi katolikus temető őrzi. Az első világháborút végig katonáskodta, szenvedte. A harcokban arany vitézségi érmet szerzett, s ennek alapján 1920-ban vitézzé avatták. (Innen a vitézi előnév.) Ezeket, a háborús éveket kivéve Edelényben élt. A kántori tevékenységét 1950 júliusáig folytatta. erről azért mondott le, hogy tovább taníthasson. Az 1954/55-ös tanév végéig tanított, generációkat nevelt fel. Ritka erős, szép bariton hangja volt. Szívből szerette hazáját, lakóhelyét, tanítói hivatását....
Tovább
Fülszöveg
Városunk nem bővelkedik nyomtatásban megjelent helytörténeti, néprajzi dokumentumokban. Az Edelény múltjából c. kötet megjelenéséig (1973) a néhány nagyobb megyei összefoglaló munkán kívül ez a kis füzet adott rövid összefoglalót a falu történetéről, néprajzáról. Kis Benedek János kántortanító 1889. feburár 6-án született Gyöngyösön. Edelénybe 1912-ben került. Február 1-jén választották meg katolikus kántortanítónak. Itt is élt haláláig. 76 éves korában, 1965 december 18-án halt meg. Hamvait a régi katolikus temető őrzi. Az első világháborút végig katonáskodta, szenvedte. A harcokban arany vitézségi érmet szerzett, s ennek alapján 1920-ban vitézzé avatták. (Innen a vitézi előnév.) Ezeket, a háborús éveket kivéve Edelényben élt. A kántori tevékenységét 1950 júliusáig folytatta. erről azért mondott le, hogy tovább taníthasson. Az 1954/55-ös tanév végéig tanított, generációkat nevelt fel. Ritka erős, szép bariton hangja volt. Szívből szerette hazáját, lakóhelyét, tanítói hivatását. Ennek eredménye ez a kis füzet is, amely iskolai segédanyagként készült: a szülőföld, a lakóhely megszerettetését,a népi hagyományok ápolását volt hivatott szolgálni. A borítón gyűjtőtársként említett Joó Vencel 1903-ban Ároktón született. 1922-től nyugdíjazásáig, 1967-ig, nagy ügybuzgalommal Edelényben tanított (évekig mint igazgató tanító), s mindmáig városunk köztiszteletben álló lakója. A füzet első fele a település történetével foglalkozik. alapja nagyobbrészt a szájhagyomány. Így is kell elfogadnunk és értékelnünk. Jelentős része Reviczky Gyula 1883-ban megjelent Edelény a holtig ű szerető című népies stílusú verses elbeszélésének prózai változata. Kevés eltéréssel idézi a vers néhány szakaszát is. Nagyobb érték a füzet második fele, a közelmúlt történetének említése, és a népszokások leírása. E sorait megismerve kitárulkozik előttünk a 60 évvel ezelőtti Edelény lakosságának élete, az itt élők, elsősorban a katolikus lakosság egyházi ünnepekhez, jeles napokhoz, családi eseményekhez, társadalmi ünnepekhez kapcsolódó szokása, öltözködése, stb.
A munka helyi művelődéstörténeti értékét növeli, hogy edelényi nyomdában jelent meg. Ma már kevesen emlékeznek a CSÉB ház helyén volt egykori kis épületek egyikében működő nyomdászra, Blasz Lipótra és tégelysajtójára, amelynek a termékek ez a füzet is. Kisebb terjedelmű könyveket, nyomtatványokat, meghívókat készített ez a kis üzem a huszas évektől 1944-ig, a zsidó nyomdatulajdonos elhurcolásáig. A füzet 60 évvel ezelőtt 1930-ban jelent meg; a szerzője 100 évvel ezelőtt, 1889-ben született. E hasonmás kiadásával emlékezünk a két évfordulóra.
Vissza