Fülszöveg
A Kádár-rendszer összeomlásával valami elmúlt, befejeződött. De vajon aki átélte ezt a korszakot, tudja-e, milyen országban élt? Szerezhettünk-e igazi ismereteket a sajtóból, a tömegkommunikáció révén? Egyáltalán: mit tudunk annak a társadalmi formációnak a belső jellegéről, amely negyven esztendőre mégiscsak meghatározta a magyar valóságot?
Értenek-e minket gyermekeink, amikor azt mondjuk, ne jöjjön vissza az a rendszer, akkor se, ha most nehezebben élünk? MEg tudjuk-e nekik magyarázni a mondat paradoxonát?
És magunknak?
Ahhoz, hogy választ fogalmazhassunk, ismeretek kellenek. Ez a dokumentumgyűjtemény érzik közelségbe hozza a Kádár--rendszer évtizedeit. Arra vállalkozik, hogy megrajzolja az ívet az 56-os forradalom megtorlásának éveitől a konszolidáció rafináltabb időszakáig. És ez az ív egy túlméretezett és állandóan külső és belső ellenséget szimatoló, szervezett állambiztonsági apparátussal működtetett diktatúra vonala. Erről nem lehetnek kétségeink, ha elolvassuk a...
Tovább
Fülszöveg
A Kádár-rendszer összeomlásával valami elmúlt, befejeződött. De vajon aki átélte ezt a korszakot, tudja-e, milyen országban élt? Szerezhettünk-e igazi ismereteket a sajtóból, a tömegkommunikáció révén? Egyáltalán: mit tudunk annak a társadalmi formációnak a belső jellegéről, amely negyven esztendőre mégiscsak meghatározta a magyar valóságot?
Értenek-e minket gyermekeink, amikor azt mondjuk, ne jöjjön vissza az a rendszer, akkor se, ha most nehezebben élünk? MEg tudjuk-e nekik magyarázni a mondat paradoxonát?
És magunknak?
Ahhoz, hogy választ fogalmazhassunk, ismeretek kellenek. Ez a dokumentumgyűjtemény érzik közelségbe hozza a Kádár--rendszer évtizedeit. Arra vállalkozik, hogy megrajzolja az ívet az 56-os forradalom megtorlásának éveitől a konszolidáció rafináltabb időszakáig. És ez az ív egy túlméretezett és állandóan külső és belső ellenséget szimatoló, szervezett állambiztonsági apparátussal működtetett diktatúra vonala. Erről nem lehetnek kétségeink, ha elolvassuk a könyvet.
Tényleges titkokról is, de még inkább titokként kezelt szüntelen jogtiprásokról lebben föl a fátyol. Nem monstre perekről, hanem "csak" emberek köznapi meghurcoltatásairól. Itt nincsenek halálos ítéletek, "csak" kettétört életet, kirúgott egyetemisták, börtönbe csukott tizenévesek, állásuktól megfosztott emberek. Az állambiztonság mindenkit figyelt, aki kicsit is gyanús volt. Rá kell jönnünk: nem is tehetett mást! Hiszen hatalmas rettegést kellett a hatalomnak legyőznie: önnön félelmét egy új 56-tól. Szét kellett tehát szálazni ezt a roppant félelmet egy és elosztani az egyes emberek között. Így lehetett az egész Kádár-korszakban intézményesíteni a félelmet.
Az október 23-i forradalom évfordulójára jelentetni meg a Magvető ezt a páratlanul izgalmas dokumentumgyűjteményt. A kötet összeállítója, Kenedi János hatalmas levéltári forrásanyagból válogatta össze "olvasókönyv"-ének fejezeteit. Október 23., március 15., június 16. - ezek a dátumok történelmünk jelzőkövei. Forradalom, tüntetések, harc - mindezt elfeledi a kollektív amnézia. Csoda-e, ha időnként titkos jelbeszéd mágikus számaivá váltak ezek a dátumok a Kádár-rendszer idején?
A kétkötetes jegyzőkönyv 57-ből, egy rendőrségi feljegyzés a március 15-i tüntetés szétveréséről, vagy éppen egy ügynöki jelentés Nagy Imre újratemetésének előkészületeiről - a közelmúltból. Minden szó, minden hangsúly önmagáért beszél.
Sokan hiányolják az elmúlt évtizedek történelmének feldolgozását, a pontosabb információkat, a Kádár-rendszer belső mechanizmusának lényegi megmutatását, azaz az elmúlt negyven év valóságos arculatának tárgyszerű megismertetését. Nos, ez a kötet nagyon határozott etikai indítékokkal megteszi a kezdő lépéseket.
Vissza