| Előszó | 15 |
| Általános (alapozó) kémia (Dr. Berecz Endre és Dr. Szita Lajos) | 17 |
| A kémiai anyag jellemzésének alapvető törvényszerűségei | 19 |
| A kémiai anyag fogalma | 19 |
| Tömeg, energia, megmaradási törvények | 21 |
| A kémiai anyag külső megjelenési formái | 24 |
| A kémiai anyag mennyiségi és minőségi leírásának módszerei | 31 |
| Állapothatározók | 31 |
| Állapotegyenletek, gáztörvények | 35 |
| Állapot- és fázisdiagramok | 40 |
| A kémiai összetétel és a kémiai átalakulások minőségi és mennyiségi alaptörvényei | 42 |
| Sztöchiometria | 42 |
| A kémiai reakciók alaptípusai | 49 |
| Osztályozás a kémiai reakcióban átlépő részecskék alapján | 52 |
| A kémiai analitika alapjai | 58 |
| A kémiai anyag szerkezetének alapjai | 60 |
| Az atomok és a molekulák szerkezete | 60 |
| Az atom szerkezete | 60 |
| Az elektronburok szerkezete | 61 |
| Az elektronok felépítésének és sajátságainak felderítése az elektromágneses sugárzásnak, valamint a kémiai anyaggal történő kölcsönhatásának és összefüggésének megismerése útján | 61 |
| Az elemek periódusos rendszere. A kémiai sajátságok és fogalmak elektronszerkezeti értelmezése | 74 |
| Az elektronburok korszerű leírásának elemei | 89 |
| Az atommag szerkezete és a magkémia alapjai (Dr. Berecz Endre, Dr. Szita Lajos és Dr. Vorsatz Brúnó) | 94 |
| A kémiai kötések típusai. A molekulák szerkezete | 115 |
| Ionos kötés, ionos vegyületek | 119 |
| Kovalens kötés | 122 |
| Datív kötés | 131 |
| Hidrogénkötés | 134 |
| A molekulák közötti van der Waals-féle kötőerők | 135 |
| Fémes kötés | 137 |
| Makroszkópos (összefüggő) anyagrendszerek | 137 |
| Gázrendszerek tulajdonságai | 138 |
| Folyadékok tulajdonságai. Belső súrlódás, gőznyomás | 144 |
| Szilárd testek szerkezete és tulajdonságai | 149 |
| Kristályos szilárd testek szerkezete és tulajdonságai | 150 |
| Amorf szilárd testek tulajdonságai | 164 |
| Elegyek és oldatok | 167 |
| Folyékony elegyek és oldatok tulajdonságai. Oldhatóság, gőznyomás | 169 |
| Gázok oldhatósága folyadékban | 170 |
| Folyadékok oldhatósága folyadékban | 171 |
| Szilárd test oldhatósága folyadékban | 173 |
| Folyadékelegyek gőznyomása | 176 |
| A híg oldatok törvényei | 179 |
| Elektrolitoldatok tulajdonságai. Elektrolitos disszociáció. Elektromos vezetés | 183 |
| Szilárd elegyek tulajdonságai | 191 |
| Mikroheterogén (kolloid) rendszerek. Felületek kémiája | 195 |
| Határfelületi feszültség, nedvesítés, adszorpció, adhézió | 199 |
| Gyakorlati szempontból fontos diszperz rendszerek | 212 |
| A kémiai folyamatok alapvető törvényszerűségei | 219 |
| Termokémia | 219 |
| Termokémiai alapfogalmak, kalorimetria | 219 |
| Hess törvénye és alkalmazásai | 225 |
| Reakciókinetika | 228 |
| A kémiai reakciók végbemenetelének értelmezése és törvényei | 228 |
| Heterogén kémiai reakciók és folyamatok kinetikájának alapjai | 241 |
| Égés. Robbanások | 250 |
| Kémiai reakciók egyensúlyai | 258 |
| Homogén rendszerek kémiai egyensúlyai | 258 |
| A tömeghatás törvénye és az egyensúlyi állandó. Homogén gázegyensúlyok | 258 |
| Kémiai egyensúlyok elektrolitoldatokban | 267 |
| Elektrolitok disszociációs egyensúlyai | 267 |
| A víz disszociációs egyensúlya. pH | 271 |
| Sók és savak, illetve sók és bázisok vizes oldatainak egyensúlyai. Hidrolízis. Kiegyenlítő (puffer) oldatok | 273 |
| Heterogén kémiai egyensúlyok oldatokban | 283 |
| Elektrokémia | 288 |
| Kémiai energia átalakítása elektromos energiává | 289 |
| Galvánelemek; elektromos erő, elektródpotenciál | 289 |
| Elektród- és galvánelemfajták. Standard-elektródpotenciálok | 297 |
| Az elektromos áram hatása elektrolitoldatok és olvadékok kémiai folyamataira. Elektrolízis | 304 |
| Kémiai áramforrások működésének alapjai | 311 |
| A korrózió és a korrózió elleni védelem elektrokémiai alapjai | 315 |
| A korrózió elméleti alapjai | 315 |
| A korrózió elleni védelem elméleti alapjai | 315 |
| A korrózió elleni védelem módszerei | 319 |
| Korrózióálló szerkezeti anyagok alkalmazása | 320 |
| A korróziós körülmények módosítása; inhibitoros védelem | 321 |
| Korrózióvédelem különféle bevonatokkal | 322 |
| Elektrokémiai (aktív) védelem | 324 |
| Bevezetés a szervetlen és szerves kémiába (Sipos László) | 327 |
| A szervetlen kémia alapjai | 329 |
| A szervetlen vegyületek nevezéktanának alapjai | 329 |
| A kémiai egyenletek megszerkesztésének alapjai | 334 |
| A műszaki gyakorlat számára legfontosabb kémiai elemek, valamint szervetlen vegyületek tulajdonságai és reakciói | 342 |
| Hidrogén | 342 |
| Nemesgázok | 347 |
| Halogénelemek | 350 |
| Hidrogén-halogenidek | 355 |
| Oxigéncsoport | 357 |
| Az oxigéncsoport hidrogénvegyületei (hidrogén-kalkogenidek) | 365 |
| A kén fontosabb oxidjai és oxosavai | 370 |
| Nitrogéncsoport | 373 |
| A nitrogéncsoport elemeinek hidrogénvegyületei | 380 |
| A nitrogéncsoport elemeinek oxidjai és oxosavai | 383 |
| Széncsoport | 388 |
| A fontosabb szervetlen szénvegyületek. A szén oxidjai | 392 |
| A szilícium fontosabb vegyületei | 396 |
| A bór és fontosabb vegyületei | 397 |
| A fémek | 399 |
| A fémek általános jellemzése | 399 |
| A fémek fizikai tulajdonságai | 399 |
| A fémek kémiai tulajdonságai | 401 |
| A fémek előállítási módszerei | 404 |
| A fémek tisztítása (finomítás, raffinálás) | 408 |
| Az s-mező fémei | 410 |
| Alkálifémek | 410 |
| Alkáliföldfémek | 414 |
| A p-mező fémei | 417 |
| Alumíniumcsoport | 417 |
| Óncsoport | 422 |
| A d-mező elemei (átmeneti fémek) | 424 |
| Szkandiumcsoport | 425 |
| Titáncsoport | 427 |
| Vanádiumcsoport | 429 |
| Krómcsoport | 431 |
| Mangáncsoport | 433 |
| Vas- és platinacsoport | 435 |
| Rézcsoport | 444 |
| Cinkcsoport | 449 |
| Az f-mező elemei | 452 |
| Lantanoidák | 452 |
| Aktinoidák | 454 |
| A fémek vegyületei | 456 |
| A fémvegyületek kötésének jellemzői. Polarizáció | 456 |
| Hidridek | 459 |
| Halogenidek | 459 |
| A fémek oxidjai, hidroxidjai és oxosavai | 462 |
| Az alkálifémek oxidjai, peroxidjai és hidroxidjai | 467 |
| Az alkáliföldfémek oxidjai és hidroxidjai | 469 |
| A p-mező fémeinek oxidjai és hidroxidjai | 470 |
| A titáncsoport oxidjai | 471 |
| A krómcsoport elemeinek oxidjai, hidroxidjai, oxosavai és azok sói | 472 |
| A mangáncsoport elemeinek oxidjai, hidroxidjai, oxosavai és azok sói | 474 |
| A vascsoport oxidjai és hidroxidjai | 475 |
| A rézcsoport oxidjai és hidroxidjai | 475 |
| A cinkcsoport oxidjai és hidroxidjai | 476 |
| Az oxosavak sói | 476 |
| A kén oxosavainak sói | 478 |
| Nitrátok | 481 |
| Foszfátok | 482 |
| Karbonátok és hidrogén-karbonátok | 483 |
| Szulfidok | 486 |
| Karbidok | 486 |
| Cianidok | 487 |
| A szerves kémia alapjai | 488 |
| Szerves kémiai alapfogalmak | 488 |
| A szénvegyületek szerkezetének alapelvei | 488 |
| A szerves kémiai reakciók fajtái | 490 |
| A szerves vegyületek csoportosítása | 492 |
| Szénhidrogének | 493 |
| Nyílt szénláncú (alifás) szénhidrogének | 493 |
| Telített szénhidrogének (alkánok vagy paraffinok) | 493 |
| Telítetlen szénhidrogének | 498 |
| Zárt szénláncú (gyűrűs vagy ciklusos) szénhidrogének | 503 |
| Aliciklusos szénhidrogének | 503 |
| Aromás szénhidrogének | 504 |
| Funkciós csoportokat tartalmazó szerves vegyületek | 514 |
| Halogénszármazékok | 514 |
| Alkoholok | 517 |
| Éterek | 521 |
| Oxovegyületek | 522 |
| Aldehidek | 522 |
| Ketonok | 524 |
| Karbonsavak | 526 |
| Karbonsavszármazékok | 531 |
| Optikai izoméria | 533 |
| Észterek | 536 |
| Szervetlen savak észterei | 536 |
| Karbonsavészterek | 537 |
| Fenolok | 540 |
| Kéntartalmú szerves vegyületek | 543 |
| Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | 545 |
| Aminosavak és fehérjék | 548 |
| Szénhidrátok | 552 |
| Heterociklusos vegyületek | 557 |
| Alkalmazott kémia | 561 |
| A víz kémiája (Kirnerné Kiss Andrea) | 563 |
| A víz fizikai és kémiai tulajdonságai, előfordulásai | 563 |
| A kémiailag tiszta víz fizikai és kémiai tulajdonságai | 563 |
| A természetben található vizek összetétele és tulajdonságai | 564 |
| Vízkémiai alapfogalmak | 568 |
| A víz kommunális és technológiai célokra történő felhasználásának kémiai alapjai | 570 |
| A kommunális és technológiai célokra szolgáló vizek felhasználás szerinti osztályozása és minőségi követelményei | 570 |
| Ivó- és használati vizek | 570 |
| Hűtővizek | 571 |
| Kazántápvíz | 572 |
| Technológiai célokra használt vizek | 574 |
| A vízkezelés alapvető műveletei | 574 |
| A víz lebegőanyag-tartalmának eltávolítása | 574 |
| A víz gáztalanítása | 576 |
| A víz vastalanítása | 577 |
| A víz mangántalanítása | 578 |
| A víz szilikátmentesítése | 579 |
| A víz olajtalanítása | 579 |
| A víz lágyítása | 579 |
| Csapadékos vízlágyítás | 580 |
| Ioncserélő vízlágyítás | 581 |
| Keménységet okozó sók kiválásának megakadályozása | 583 |
| A víz fertőtlenítése, csírátlanítása | 584 |
| Kommunális és technológiai célokra szolgáló vizek kinyerése a tengervíz sótalanítása útján | 586 |
| A szennyvizek, az elfolyó ipari vizek és a szennyezett vizek tisztításának, fertőtlenítésének és regenerálásának kémiai alapjai | 588 |
| Kommunális szennyvizek tisztítása | 589 |
| Technológiai szennyvizek tisztítása | 590 |
| Szennyezett felszíni vizek (folyók, állóvizek) tisztításának kémiai alapjai | 591 |
| A víz hőszennyezése | 593 |
| Tüzelőanyagok (energiahordozók) és a természetes és mesterséges szenek kémiája (Dr. Péter László) | 594 |
| Tüzelőanyagok kémiája | 595 |
| Természetes szilárd tüzelőanyagok | 596 |
| A fa | 596 |
| A szén | 597 |
| Természetes gáznemű és folyékony, illetve a belőlük előállítható tüzelőanyagok | 600 |
| Szénalapú mesterséges tüzelőanyagok | 601 |
| A természetes szenek kémiai feldolgozása. Szénlepárlás és termékei | 604 |
| Mesterséges úton előállított szenek kémiája | 607 |
| Aktív szenek | 607 |
| Műszenek | 609 |
| A korom | 611 |
| Szilikát- és oxidrendszerek kémiája (Dr. Péter László) | 612 |
| Szilikátrendszerek fajtái, kémiai szerkezetük és tulajdonságaik | 613 |
| Építési kötőanyagok | 617 |
| Nem hidraulikus kötőanyagok | 617 |
| Hidraulikus kötőanyagok | 619 |
| Kerámiai anyagok kémiája | 623 |
| Agyagrendszerek kémiájának alapjai | 623 |
| Szilikátkerámiai anyagok kémiája | 625 |
| Durva- és finomkerámiai anyagok | 625 |
| Tűzálló anyagok | 627 |
| Oxidkerámiai anyagok | 631 |
| Fémkerámiai anyagok (porkohászat) | 632 |
| Üvegek kémiája | 634 |
| Zománcok kémiája | 637 |
| Kohászati salakok kémiája | 638 |
| Öntészeti formázóanyagok kémiája | 641 |
| Egyéb szilikátalapú segédanyagok | 643 |
| Petrolkémia (Dr. Raisz Iván) | 644 |
| A kőolaj és a kőolaj-feldolgozás kémiája | 644 |
| Motorhajtó anyagok | 647 |
| Tüzelőanyagok | 648 |
| Kenőanyagok | 649 |
| Kőolajbázisú vegyipari alapanyagok | 655 |
| A földgáz és a földgázfeldolgozás kémiája | 657 |
| Kommunális gázok | 658 |
| Szintézisgáz | 660 |
| C1-kémia | 661 |
| Kőolaj- és földgázbázisú alapanyagok vegyipari feldolgozásának kémiai alapjai | 662 |
| Paraffin-szénhidrogének feldolgozása | 662 |
| Olefin-szénhidrogének feldolgozása | 664 |
| Acetilén feldolgozása | 666 |
| Aromás vegyületek feldolgozása | 666 |
| Ammónia feldolgozása | 667 |
| Műanyagok kémiája (Dr. Montovay Tibor) | 668 |
| A polimerek általános jellemzése | 669 |
| A fontosabb műanyagok és előállításuk módjai | 672 |
| Műanyagok előállítása polimerizációval | 675 |
| Fontosabb polimerizációs műanyagok | 677 |
| Műanyagok előállítása polikondenzációval | 681 |
| Fontosabb polikondenzációs műanyagok | 681 |
| Műanyagok előállítása poliaddícióval | 685 |
| Fontosabb poliaddíciós műanyagok | 685 |
| A műanyag-előállítás és a felhasználás segédanyagai | 686 |
| A műanyagok főbb feldolgozási módszerei és alkalmazásai | 688 |
| Robbanóanyagok kémiája (Kirnerné Kiss Andrea) | 694 |
| A robbanóanyagok kémiai tulajdonságai | 695 |
| A robbanóanyagok és a robbanási termékek kémiai összetétele | 695 |
| A robbanóanyagok alkalmazásával összefüggő jellemzők és azok értékét befolyasoló tényezők | 697 |
| Iniciáló (primer) robbanóanyagok | 698 |
| Brizáns (szekunder) robbanóanyagok | 699 |
| Lőporok | 705 |
| Pirotechnikai keverékek | 706 |
| Ipari célokra használatos robbanóanyagok | 706 |
| Fém szerkezeti anyagok és alkatrészek megmunkálásának kémiai módszerei és segédanyagai (Dr. Péter László) | 708 |
| Fém szerkezeti anyagok és alkatrészek mechanikai megmunkálásának kémiai segédanyagai | 708 |
| Hűtő-kenő folyadékok | 708 |
| Köszörülő, csiszoló és fényesítő (polírozó) anyagok | 711 |
| Fém szerkezeti anyagok és alkatrészek felületi tulajdonságai javításának kémiai módszerei | 713 |
| Fémtermékek pácolása | 713 |
| Fémek felületkezelésének kémiai alapjai | 718 |
| Szerkezeti anyagok és alkatrészek mechanikai kötésének kémiai módszerei | 724 |
| Fémhegesztés | 724 |
| Fémforrasztás | 727 |
| Fémragasztás | 728 |
| Fém szerkezeti anyagok és alkatrészek elektrokémiai megmunkálásának alapjai | 728 |
| A mindennapi technológiai és laboratóriumi gyakorlat néhány fontosabb kémiai segédanyaga és alkalmazásuk alapjai (Dr. Berecz Endre) | 730 |
| Szárítóanyagok | 730 |
| Hűtőközegek | 738 |
| Ragasztóanyagok | 739 |
| Festékanyagok | 742 |
| Fénykeltő anyagok | 744 |
| Nagyvákuumok előállításához használt anyagok | 746 |
| Tüzek megelőzésének és oltásának kémiája (Dr. Berecz Endre) | 747 |
| Tüzek megelőzésének kémiai módszerei és anyagai | 749 |
| Tüzek oltásának kémiai módszerei és anyagai | 751 |
| Széntüzek, bányatüzek | 754 |
| Folyékony és gáznemű ásványi anyagok és vegyi termékek tüzei | 756 |
| Egyéb tüzek | 757 |
| A mérnökgeológia, nyersanyagkutatás és nyersanyag-kitermelés kémiai módszerei és segédanyagai (Dr. Berecz Endre) | 759 |
| A talajszilárdítás kémiai módszerei | 760 |
| Az ásványi nyersanyagok utáni kutatófúrások kémiai módszerei és segédanyagai | 762 |
| Az ásványi nyersanyagok termelésének kémiai vonatkozásai, módszerei és segédanyagai | 767 |
| Szilárd ásványi nyersanyagok termelésének kémiai vonatkozásai, módszerei és segédanyagai | 768 |
| Folyékony és gáznemű nyersanyagok termelésének kémiai vonatkozásai, módszerei és segédanyagai | 773 |
| A kitermelt (felszínre hozott) ásványi nyersanyagok továbbfeldolgozásra és szállításra való előkészítésének kémiai módszerei és segédanyagai | 778 |
| Ajánlott irodalom | 789 |
| Név- és tárgymutató | 790 |
Folytatás Microsoft-tal