Előszó
Részlet a könyvből:
Évi és Pisti, két kis barátunk, akiket többen ismertek már, egy szép napon valahogy nem találták a helyüket, magyarán mondva, unatkoztak.
- Mi az, gyerekek? - kérdezte...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Évi és Pisti, két kis barátunk, akiket többen ismertek már, egy szép napon valahogy nem találták a helyüket, magyarán mondva, unatkoztak.
- Mi az, gyerekek? - kérdezte édesanyjuk. - Ma nem tudtok semmi jó játékot kitalálni? Azt hittem, ezt a párnapos vakációt jobban kihasználjátok.
Már annyiszor játszottunk mindent, hogy nem jut eszünkbe semmi érdekes - panaszkodott Pisti.
- Tudjátok mit? - mondta Anya - megbeszéltem Irma nénivel, hogy elmehettek hozzájuk két napra. Náluk eljátszhattok Palival, Katival és a kis Gáborral.
- Jaj, de jó lesz, anyuka - örvendezett a két gyerek.
Megkérjük Irma nénit, vigyen el bennünket kirándulni.
- Jól van, jól van - mosolygott Anyuka - de nem akarok ám panaszt hallani rátok.
- Siessetek a reggelivel gyerekek, a sarkon már láttam befordulni pajtásaitokat - szólt be az ajtón Irma néni - Pali, Kati és Gábor édesanyja.
Pali és Kati egyszerre emelte szájához a maradék kávét, de a legkisebbnek, Gáborkának sírásra görbült a szája.
- Anyukám, keserű a kávé, nincs benne cukor.
- Keverd csak fel, kisfiam! Tettem bele két kanállal, úgy mint máskor, csak ma nem melegítettem meg a tejet. Ugye, most már édes?
Vissza