Előszó
Egyetlen múzeum sem vállalkozhat önállóan egy átfogó, több országot, szakterületet érintő és számos történelmi részletet is feldolgozó kiállítás megrendezésére. "A királyi vonatok, udvari utazások" kiállítás ilyen. A köszönet elsősorban a "külső" segítőknek szól - a név szerinti felsorolás a kötet végén szerepel - az elismerést pedig remélhetően a kiállítás rendezője, a látogatóktól, kollégáitól és vezetőitől megkapja. Én a magam részéről ezt már most megteszem és köszönöm Frisnyák Zsuzsának az elmélyült, eredményes, látványos és múzeumi költségvetést sem kímélő munkáját. E mellett elismerés illeti a belsőépítészeti és grafikai tervet készítő Bánkuti Albin grafikust és a Közlekedési Múzeum valamennyi munkatársát, akik a kiállítás létrehozásában közreműködtek.
A Közlekedési Múzeumnak feladata, de egyben kötelessége volt - figyelemmel a teljesség igényére - a legszélesebb körű gyűjtő és feldolgozó munka. Azt, hogy e kettős elvárásnak miként sikerült megfelelni, azt a tisztelt Látogató és a katalógust olvasó múzeum- és történelembarát önállóan fogja eldönteni. Mi, akik a megvalósításban intézményi szinten, különböző feladatkörök megoldásában részt vettünk, csak remélhetjük, hogy munkánkat közmegelégedésre, a szakemberek és érdeklődők elismerése mellett végeztük. Mindenesetre igyekezetünk nem lett volna eredményes, ha nem kapunk sokrétű, szakavatott segítséget egyénektől és intézményektől egyaránt.
És most a kiállítás oka, indoka, megrendezésének külső és belső körülményei.
Valójában mi indokolja a kiállítást, tettük fel magunknak többször a kérdést: az egyéni kutatói ambíció? A feltárt és feltáratlan közlekedéstörténeti és történelmi anyagok összeállítása, rendszerezése, közreadása? Vagy az a kétségtelen meglévő, újabban egyre inkább erősödő nosztalgia, ami a monarchia a "régi szép idők" iránt megnyilvánul? Vagy talán az egységes Európa kialakulásának reményt keltő lépései, amelyek alkalmasak a "volt már valami előzmény" érdekes gondolat fűzésére? Úgy gondolom, valamennyi felsorolt szempont közrejátszott abban, hogy a Közlekedési Múzeum évfordulótól és minden egyéb kötelezőnek mondható körülmény nélkül, vállalkozott e nagyszabású kiállítás megrendezésére.
A kiállítás fejezetei igyekeznek összerendezni az azonosságokat, csokorba kötni az ismereteket, bemutatni a tárgyakat, illusztrálni a kort, az eseményeket, a szokásokat, amelyek Ferenc Józsefet és környezetét, a mai ember számára közel hozzák, segítenek abban, hogy azok is különleges ismeretanyaghoz - vagy csak szemlélőként - benyomásokhoz jussanak egy világról, amelyben nem éltek, de sokat hallottak, halhattak róla. És itt érkeztünk el ismét egy jelentős momentumhoz, hogy a Közlekedési Múzeum látogatóinak nagyrésze fiatal, legtöbbjük nem idősebb 14-15 évesnél.
Vissza