Királyfiak földjén.

Előszó

Észak-Indiát - India kontinentális részét, amelyhez délen a félszigeti rész csatlakozik - több övezetre szokás felosztani. Ezek: a Himalája hegyvidéke; az Indus folyam és vízrendszerének túlnyomóan sík vidéke, vagyis a Pandzsáb és Szind; aztán az úgynevezett Gangesz lapály, amelyhez azonban nyugaton a Dzsamna folyam, keleten pedig a Brahmaputra folyam és vízrendszerük is hozzátartozik.
Rádzsputána (Rajputana), másképen Rádzsaszthán (Rajasthan) a két utóbb említett terület közé ékelődik. Északi határvidékei az Indus síkságába olvadnak bele, északkeleti része a Gangesz vízrendszeréhez, tehát a hindusztáni lapályhoz kapcsolódik, de az ország belseje és déli területe már bajosan lenne beleilleszthető a fönt ismertetett beosztásba. Rádzsputána és a vele földrajzilag szervesen összefüggő Gudzsarát már természetszabta sajátosságaiknál fogva elkülönülnek Észak-India környező területeitől. Ez a vidék nemcsak földrajzi, hanem néprajzi szempontból is eltér mind a Pandzsábtól, mind a Gangesz síkságtól, vagyis a tulajdonképeni Hindusztántól. Ez a földrajzi különállás magyarázza meg részben, hogy miért játszott Rádzsputána külön, sajátos szerepet a történelem folyamán. Különálló jellegét a brit hódítás alatt napjainkig is megőrizte. Vissza

Fülszöveg

A magyar földrajzirodalomban kétségtelenül Baktay Ervin India legalaposabb ismerője. Bejárta India minden zegét-zugát, ismeri minden tartományát, ismeri népét, annak erkölcseit és szokásait. És ami a legfőbb, ismeri a nép lelkét. Gazdag tapasztalatait egész könyvtárt kitöltő könyvsorozatban írta meg. Ennek a sorozatnak legújabb könyve Rádzsputána és Gudzsarát, az ősi India katonafejedelmeinek, a hősi királyfiaknak csodálatos, meseszerű földje. Könyvében a. sok évszázados hindu építkezés remekei, a márványpaloták kincsei, ékességei vonulnak fel szemünk előtt. Ez a könyv Baktay Ervin egyik legszebb írása : földrajz, néprajz és lélekrajz. Baktay figyelme mindenre kiterjed : leírja a jelent, de bemutatja a multat is. Megismertet a maharana palotájával, környezetével, de elvezet a dzsájpuri régi csillagvizsgálóhoz is. A Szász-Bahu kupolája és a Gualijari szikladomborművek éppúgy érdeklik, mint az egyszerű vízhordó hindu, a pária élete. Az az érdeklődés, amely Baktay Ervin minden eddigi útleírását kísérte, új könyvében elégül ki talán legteljesebben, mert olyan tájakra visz el, amelyek legnagyobbrészt kiesnek az Ázsia-utazók szokásos útiprogrammjából. Ismeretlen városokat, ismeretlen népet és kultúrát tár fel előttünk. De ugyanakkor benne él ebben a könyvben egész India, a maga leplezetlen valóságában s megértjük belőle mindazt, ami előtt eddig értetlenül álltunk : a keleti ember lelkét. Érdekes és értékes olvasmány, mai földrajzi irodalmunk gazdag és sokakat gazdagító nyeresége. Vissza