Dacia fővárosa Várhely Hunyadmegyében

Előszó

A hátszegi völgy a természeti szépségekben annyira bővelkedő Délkeleti Felföldnek legszebb részei közé tartozik. Szépségei azonban rejtett kincsek, mert a mindenhová eljutó touristák még eddig nem igen födözték föl, pedig az odajutás könnyű, és a nagy természet pazar pompájával dúsan megfizet a csekély fáradságért. A m. kir. Államvasutaknak budapest-arad-tövisi vonalából Piskinél kiágazó szárny váraljai állomásán szállunk le, s ha nincsen egyéb alkalmatosságunk, a postakocsira kapunk föl és a római vigilia (őrház) által koronázott Őrhegyet megkerülvén, a hátszegi völgynek összes vizerét egyesítő, végtelenül gyors, de kristálytiszta Sebespatak által rendkívül összeszorított, s sziklába vágott országúton Hátszegre jutunk, a völgynek éjszakkeleti részén fekvő egyetlen városába. Innen már élvezhetjük a panorámát. De még inkább ha Déváról kocsin indulunk el kora hajnalban és Sztrigy-Plopnál elhagyva a vasút mentét, a Nagy-hegyen átvezető országutat használjuk. Utunk árnyas, sűrű erdőben halad, oly sokszor kanyarogva, hogy alig vesszük észre emelkedését. Kiérve a hegynek téres és egyenes fönsíkot képező tetejére, a völgy egész pompájában terül el szemeink előtt. Nyugaton az Erdőhátságnak lankás oldalai fogják be, keleten a lunkányi hegyek, de a nélkül, hogy eltakarnák tekintetünk elől a Zsil vadregényes völgyét; délen a Retyezát zárja be hármas sorozatban, vad, vihartépte, törte, szakgatott gerinczeit egész a felhőkig emelve. Lábait pompás erdők borítják, följebb évszázados fenyvesek díszlenek oldalain, majd a futó fenyő, s végül kopár, az év legnagyobb részében hófödte sziklák, melyek között egykor boldogan, merészen űzte szerencsés kézzel a királyfi hegyeinknek legnemesebb vadját, a zergét. Vissza