Magyar alkotmány- és jogtörténet I/I-II.

Tartalom

BEVEZETŐ RÉSZ.
I. FEJEZET.
Bevezető tanok.
1. §. Általános jellemzés 1- 9
2. §. Az alkotmány- és jogtörténet fogalma.
a) Tudomány 9-10
b) A társadalom, állam és a jog fogalma 10-12
c) Történelem 12-14
3. §. A forrástan.
A) A jogkeletkezési források.
1. A szokásjog 14
2. A privilégium 15
3. A törvényi jog 16
4. Rendeleti jog 16-18
B) A megismerési források.
1. Jogi szabványok, egyszerű feljegyzések, jogkönyvek,
jogi közmondások 18-19
2. Formulák, földkönyvek és okmányok 19-21
§. Segédeszközök és segédtudományok.
1. Az okmánytan, pecséttan, czimertan. Az okmánytan keletkezése 21-28
5. §. A Diplomatika és jogtörténelem irodalma 28-31
6. §. A jogtörténet módszere - - 31-32
7. §. Korszaki beosztás 33-35
II. FEJEZET.
A keleti jogfejlődés,
1. §. A Theokratia 35-36
2. §. A kasztrendszer - 36-37
3. §. Az ó-zsidó állam 37-38
4. §. A theokratia hatása és főjellemvonása - 39-41
III. FEJEZET.
A hellén és római államélet rövid jellemzése.
1. §. A hellén államélet 41-43
2. §. A római állam- és jogélet 44
ELSŐ KÖNYV.
A nyugat-európai alkotmány- és jogfejlődés a kezdő középkorban.
ELSŐ RÉSZ.
A kezdő középkor alkotmányfejlődése.
I. FEJEZET.
Az államok kialakulása.
1. §. Általában ... - 47-48
2. §. A volt római birodalom területén keletkezett és abba beleolvadt államok 48-50
3. §. A Frank birodalom kialakulása. Az Angolszász uralom keletkezése - - 50-58
4. §. A Frank birodalom továbbfejlődése.
A) A Frank birodalom Nagy Károlyig. Az egyházi állam
kialakulása és az állam és egyház közötti viszony ... 58-63
B) A Frank birodalom Nagy Károly alatt. Papi királyság 64-68
C) A Frank birodalom Nagy Károly után. Az állam és
egyház különválásának korszaka 68-74
D) A Frank birodalom szétoszlása. Az Isten-állam és a Hyerokratia kifejlődése 74-79
II. FEJEZET.
A nyugati államokról a tulajdonképpeni középkor elején.
1. §. Francziaország 79-80
2. §. Németország 80-81
3. §. A két Burgundia. Olaszország és Hispánia. Anglia megalapítása 81-82
III. FEJEZET.
Európa északi részei 82-83
IV. FEJEZET.
Európa keleti részén kialakult államokról.
1. §. A Byzanczi császárság 83
2. §. A Hunok. Bolgárok. Kozárok és Avarok 84
3. §. A Szlávok. Az Oroszok. A Magyarok 85
V. FEJEZET.
A nyugati államok alkotmányfejlődése.
1. §. Általában 86
2. §. A hűbériség keletkezése és alkotmánytani jelentősége... 86- 89
3. §. A törzsszervezet kora általában 89- 90
4. §. A germánok ős alkotmánya.
A) Általános jellegzés, gazdasági és műveltségi viszonyok 90- 91
B) A törzsszervezet, törzsi gyűlések 91- 95
C) A század. A papok. A fürst. A herczeg 95- 99
D) A népkirályság 99-104
E) A rendi szervezet 104-109
F) A merő törzsszervezet földviszonyai - 109-114
G) A hadi szervezet az ősszervezet korában 114
5. §. Az alkotmány fejlődése a frank korszakban.
A) A királyság 115-123
B) A központi közigazgatás szervei 123-125
C) A vidéki közigazgatás szervei 125-128
D) A Gráf 128-129
E) A missusok. A Pfalzgráf. A Markgráf _ 129-131
F) A vidéki biráskodás és annak szervei 131
G) Igazgatás és igazságszolgáltatás immúnis területeken 131-133
H) A királyi kormányzat egyes ágai 133-137
I) A törvényhozás a frank korszakban 137-139
K) A rendi szervezet átalakulása 140-145
6. §. Az Angolszász alkotmány fejlődése (általában) 145-146
A) Az Angolszász központi királyi hatalom 146-150
B) A vidéki közigazgatási szervezet az Angolszász korszakban ... 151-154
C) A rendi szervezet az Angolszász korszakban 155-156
7. §. A Szláv ősalkotmány 157
MÁSODIK RÉSZ.
A kezdő középkor jogtörténete.
I. FEJEZET.
A nyugat-európai jogélet jellemzése, forrásai.
1. §. Bevezetés 158-162
I. Á római jog csoportja. Lap
2. §. Leges Romanae 162-163
II. A germán jog vidéke.
3. §. A népjog és a királyi jog 163-164
4. §. Az irott jogok keletkezése 165-166
5. §. A népjogi körök.
a) A Frank népjog köre- 166-167
b) A Swév népjogok köre 167
c) A Swévogőth népjogok köre 167-168
d) A Szász népjogok köre 168-170
6. §. A királyi jog - - 171-172
7. §. Okmányok, formula-gyűjtemények. Privilégiumok 172-174
III-ik jogkör. Az egyházjog.
8. §. Az egyházjog kifejlődése 175-177
9. §. Az egyháznak befolyása a nyugat-európai jogéletre ... 177-180
II. FEJEZET.
A keleti jogforrások 181-183
III. FEJEZET.
A jogtörténet tárgyalása.
I. Magánjog.
1. §. A jogképesség 183-187
A) Családi jog.
1. §. Bevezetés 187-189
2-3.§. Házassági jog. Az egyház befolyása a házasságkötésre 189-197
4. §. A házassági vagyonjog 197-200
5. §. Az atyai mundium 200- 202
6. §. A házasságon kivul született gyermekek jogállása 202
7. §. A gyámi mundium 203-206
8. §. A rokonság 206-208
B) A dologi jog.
1. §. A Gewere általában 209-211
2. §. A dologbeli jogok egyes fajai 211-216
3. §. A bérviszonyok. A hűbéri viszony 217-223
4. §. A zálogjog 223-227
C) Az örökjog.
1. §. Az örökjog alapja. Halotti rész. A hagyaték birtokba
vétele. Örökösödési rend 227-229
2. §. A várományosi jog és a halálra szóló rendelkezések ... 230-233
D) A kötelmi jog.
1. §. Általában 233-234
2. §. A fizetés - 234-235
3. §. A rendeletre és bemutatóra szóló papirok keletkezése 235-238
4. §. Szavatosság, kezesség, adóssági fogság. Járadékvásár ... 238-242
II. A perjog.
1. §. A bírósági szervezet 242-248
2. §. A per általános jellegzése. A magánhaszon és ennek
meggátlása. A per alakisága. Az ebben bekövetkezett átalakulások 248-250
3. §. Idézés. Mannitio. Bannitio 250-251
4. §. Makacssági eljárás. Igazolás 252
5. §. A per lefolyása az idézés után. A bizonyítás. Bizonyítási eszközök 252-253
6. §. Az eskü 253-256
7. §. A bajvívás 256-259
8. §. Az istenitéletek 259-261
9. §. Tanukkal való bizonyítás 261-262
10. §. Az okmányok általi bizonyítás 262-263
11. §. A végrehajtás ... 263-264
III. Büntető jog.
Anyagi jog.
I. Általános tanok.
1. §. Általános jellegzés. A béke és annak elvesztése 265-266
2. §. A magánharcz és a Compositio 267-268
3. §. A halálos büntetés kiszabása és a menedékjog - Asylum 268 - 270
4. §. A büntetendő cselekmények és azok beszámítása.
Kísérlet, kísérleti bűntett 270-271
II. Az egyes büntetendő cselekmények és büntetéseik.
5. §. Az ember élete és testi épsége ellen elkövetett bűncselekmények.
a) A gyilkosság és emberölés 273
b) A testi épség ellen elkövetett büntetendő cselekmények 274-275
6. §. A vagyon ellen elkövetett büntetendő cselekmények ... 275-276
7. §. Erőszakos kiadások - - 276-277
8. §. A gyújtogatás 277-278
9. §. A házasságtörés 278
10. §. A nőrablás 278
11. §. A becsületsértés 279
12. §. A bűbájosság. A magzatelhajtás 279-280
13. §. A hamis eskü 280
14. §. A politikai büntettek 280-281
Alaki jog.
A büntető eljárás ... 281-285
MÁSODIK KÖNYV.
Magyar alkotmány- és jogtörténet.
Alkotmánytörténelmi rész.
BEVEZETÉS.
Korszaki beosztás 289-293
I. Az ősállam szervezet kora.
1. §. Források - 293-294
2. §. A merő tőrzsszervezet Lebédiában és Atelközben. A
vérszerződés és a honalapítás okai 294-297
3. §. A honfoglalás 298-299
4. §. Az ősmagyar műveltségi állapotok 299-302
5. §. A hadügy .„ ... 303-304
6. §. Az ősi államszervezet - 304-306
7. §. A vezér, a fejedelem, a tisztviselők 306-307
8. §. Az ős állami birtokrend 309-312
9. §. A rendi szervezet
10. §. A bírósági szervezet. Büntetendő cselekmények. Magánjogi perek 313-314
11. §. A szövetkezett és alávetett népek 314-116
12. §. A törzsszervezet felbomlása 316-320
13. §. A Szt.-István-féle államszervezet előzményei... 320-323
14. §. A királyi hatalom 323-325
II. A Szt.-István-féle államszervezet kora
I. FEJEZET.
Bevezető rész.
1. §. Általános jellemzés 326-327
2. §. Jogforrások 327-337
II. FEJEZET.
A királyi hatalom.
1. §. A királyi hatalom tartalma 337-340
2. §. A királyi hatalom jellege 340-341
3. §. A királyi szék betöltése, a koronázás 341-351
4. §. A királyi hatalom korlátozása, a királyi herczegség, az
ifjabb királyság intézménye 351-358
5. §. A királyi hatalomnak alkotmányszerü korlátozása 358-361
III. FEJEZET.
A végrehajtó hatalom és a bíráskodás.
A) A központi igazgatás, a központi és innen a vidékre kiágazó
igazságszolgáltatás.
1. §. A királyi udvar, a központi kormányzás 362-365
2. §. A központi igazságszolgáltatás 365-368
3. §. A királyi kanczellária 368-371
4. §. A tárnokmester ... 372
5. §. Királyi személyes bíráskodás a vidéken. Királyi utazó
bíróság. Székesfehérvári napok. A nádor mint missus. Synodális bíróság 372-377
6. §. A nádori Curia, az alnádor 377-378
7. §. A nádor jogállása egyébként 378-379
B) A vidéki kormányzat és az evvel kapcsolatos igazságszolgáltatás.
1. §. A várszervezet és a vármegyékről általában 379-384
2. §. A várszolgálat és a várföldek 385-387
3. §. A vidéki kormányzat közegei 387-394
4. §. A várszervezet megszűnte és az autonom vármegye ... 395-399
5. §. A városok keletkezése. Városi szervezet 399-411
6. §. A földesúri hatóság 411-414
7. §. A kiváltságolt nemzetiségek 414-416
IV. FEJEZET.
A törvényhozó hatalom kialakulása.
1. §. A törvényhozási hatalom megoszlása és a székesfehérvári
tör vény napok 416-421
V. FEJEZET.
A rendi szervezet.
1. §. A rendi szervezet és a földviszonyok. A nemesi rend 421-427
2. §. A közjogilag nem szabadok 427-431
3. §. A szolgaosztály 431-436
4. §. A rendi viszonyok átváltozása 436-439
5. §. A magánjogilag szabadok osztályának átalakulása 439-440
6. §. A zsidókról és izmaelitákról 440-443
VI. FEJEZET.
A hadügy 444-446
VII. FEJEZET.
A pénzügy 447-452
VIII. FEJEZET.
Az egyház 452-464
IX. FEJEZET.
A melléktartományok.
1. §. Erdély ... 465-468
2. §. Horvát-Tótország, Dalmátia 468-472
3. §. A hűbéres tartományok és a végvidéki bánságok 472
III. A szent korona közjogi jelentőségéhez füzödő állami szervezet kora.
Általános jellemzés. Alkorszakok - 473-476
ELSŐ ALKORSZAK
A középkor utolsó szaka. A XIV. és XV. század.
A XXVI-ik századnak a mohácsi vészig terjedő szaka.
A szt. korona közjogi fogalmának és az ehhez fűződő alkotmányjogi
intézmények kifejlődésének korszaka.
I. FEJEZET.
1. §. A nyugati alkotmány- és közviszonyoknak általános jellemzése 477-482
2. §. A források 482-488
II. FEJEZET.
A királyi hatalom.
1. §. A királyi hatalom tartalma 489-490
2. §. A királyi hatalom jellege 491-499
3. §. A királyi szék betöltése és a koronázás 499-506
4. §. A koronázási szertartás 507-511
5. §. A királyi eskü és a királyi hitlevél 511-514
6. §. A koronázási cselekmény egyéb mozzanatai - 514
7. §. A királyné megkoronázása 515
8. §. A koronázási jelvények és a korona őrzése 515-518
III. FEJEZET.
A végrehajtási hatalom és a bíráskodás.
A) A központi kormányzat és a központi és innen a vidékre
kiterjedő királyi igazságszolgáltatás.
1. §. A királyi udvar, a központi kormányzás 518-529
2. §. A királyi kanczellária 529-532
3. §. A királyi legszemélyesebb igazságszolgáltatás a központban és az ebből keletkezett további bíráskodási szervek 533-539
4. §. A központi királyi bíróságok szervezete. A királyi tábla kifejlődése. Szervezete és hatásköre. Fellebbviteli bíróságok. Az egyes nagybirák. Személynöki szék 539-546
5. §. A királyi és nádori bíráskodás a vidéken 546-548
6. §. Felsőbb központi bíróságok 548-552
B) A vidéki igazgatás és bíráskodás.
1. §. A vármegyék 552-559
2. §. A városok 559-563
3. §. A földesúri immunitások ... 564-567
4. §. A kiváltságolt nemzetiségek 568-572
IV. FEJEZET.
A törvényhozó hatalom.
1. §. A nemességnek az országgyűlésen való megjelenési módja.
A királyi meghívók 572-278
2. §. A törvények megalkotása, különböző fajai, a kihirdetés,
szentesítés és külső alakjuk 578-580
3. §. Az országgyűlés elemei, az országgyűlés helye, a tárgyalások módja 680-583
V. FEJEZET.
A rendi szervezet.
1. §. A nemesi rend 583-610
2. §. A magánjogilag szabadok általában. A városi polgárok 610-612
3. §. Az alsóbb néposztályok 612-622
4. §. A zsidók 622-627
VI. FEJEZET.
A hadügy.
1. §. Általában 627-637
2. §. A királyi hadseregnek viszonya a derékhadhoz. A királyi
sereg banderialis részei. A bandériumok alkotó elemei 637-639
3. §. A bandériumok vezetésének joga. A hadsereg fölötti királyi fővezérlet. A hadbahivás joga. A végvidékek megerősítése mint királyi kötelesség 639-643
4. §. A királyi hadsereg banderialis részeiről különösen.
A) A király és királyné bandériuma 643-647
B) A főtiszti bandériumok 647-660
C) A királyi és a főtiszti bandériumok kiegészítésének egyéb módja. A castellanatusok. A királyi és főtiszti bandériumok eltartása 660-667
D) Fegyvernemek 667-680
E) A praelatusok bandériumai 681-685
F) A városok 685-687
G) A szepesi tiz lándzsások. A szepesi szászok 657-693
H) Az erdélyi szászok és a székelyek ... 693-697
I) A Jászok és a Kunok 697
5. §. A derékhad 697-713
6. §. A vizi haderő. 697-713
A) A dunai haderő 713-717
B) A tengeri haderő 718-717

Témakörök