Az író előszava | 17 |
KINCSES MAGYARORSZÁG - SZEGÉNY MA6YARORSZÁG | |
Kincses Magyarország | 23 |
A honfoglalók kincsei | 23 |
Az új haza nemesfémbányái. A magyar aranyhegemónia | 24 |
Külföldi utazók a "magyar Kánaánról" | 25 |
Arany és aranycsinálók | 25 |
Kelet-magyarországi arany- és ezüstbányák | 27 |
A felvidéki nemesfémbányák felfedezése | 27 |
Hírünk és aranyunk gyarapodása | 28 |
Bonfini "Kincses Erdélyről" | 28 |
Gazdag országnak szegény királya | 29 |
Másfajta kincsek a föld alatt | 30 |
Drágaköveink | 31 |
Vasbányák | 32 |
A magyar "vörösmárvány" | 33 |
Ómagyar ötvösemlékek | 34 |
A román kori Esztergom- a hajdani főváros - ötvössége | 35 |
Háromezer ezüstpénz a föld alatt | 36 |
A "készpénz" elterjedése | 36 |
Mennyi volt a királyi jövedelem III. Béla korában? | 37 |
Esztergomi műkincsek a XII-XIII. században | 38 |
Román kori ötvösök és pénzverők - esztergomi sírokban | 38 |
Román kori ötvösségünk emlékei | 40 |
Buda, a gótikus ötvösség új központja | 40 |
Vesztegetés - ötvöstárgyakkal (Avagy: mibe került egy magyar báró a XIII. században?) | 40 |
A magyar El Dorado híre | 41 |
Az első magyar aranyforintok | 42 |
Anjou-kori ötvöskincsek | 42 |
Hajdani ötvöseink emlékezete | 43 |
Egy királyi ötvös a XIV. században | 43 |
Ötvöscéhek. Ötvös utca Budán | 44 |
A gótikus ötvösség mint "nemzeti műipar" | 44 |
Hogyan dolgozik az aranyműves? | 46 |
A néhai királyi kincstár emlékezete | 46 |
Egy kéthónapos budai karnevál - és kincsei | 46 |
Mátyás király kincstára, kálváriája | 48 |
Műkincseink pusztulása | 49 |
A MAGYAR FÖLD | 53 |
Érik a gyümölcs | 53 |
Régi magyar gyümölcsösök, virágkertek | 53 |
Hajdani gyümölcsösök | 54 |
Gyümölcsöskert, konyhakert, virágos kertetske | 55 |
Egy magyar gyümölcsöskert a XIII. század elején | 55 |
Vadkert, házikert | 55 |
Gyümöcsök eltűnése és feltűnése | 56 |
A cseresznye legendája | 57 |
Szederfák és a Selyemút | 57 |
Aszalás | 57 |
Szomori és Tomori | 57 |
Fűszerszámos kertek | 58 |
Mátyás király forli hagymái | 59 |
Királyi kertek | 59 |
Erdő-mező az Árpád-korban | 61 |
Ardók | 61 |
Darócok, ácsok, bocsárok | 62 |
Az erdő ötféle haszna | 63 |
EMBER ÉS ÁLLAT | 64 |
Állatvilágunk | 65 |
Lovaink | 65 |
Régi ménesek, gulyák, nyájak | 65 |
Vadlovak | 66 |
Monostorok állatállományai | 66 |
Abu Hamid al Garnati al Andalusi a XII. század Magyarországáról | 67 |
Méhesek | 68 |
A gyetyaöntés mesterei | 69 |
Árpád-kori állatállományunk | 69 |
A szarvasmarha-valuta | 70 |
Vad és szelíd állatvilágunk | 70 |
PANNÓNIA ÁLLATVILÁGA | |
Kihalt állatóriásainkról | 71 |
Ősi vadmarháink | 71 |
Miska, az utolsó magyar bölény | 72 |
Az "őstulok" a "bial" - és vadászai | 72 |
A magyar szürkemarha ősei | 73 |
Magyar őstulok a strassburgi dómépítésnél | 74 |
Az őstuloktól a szürkemarháig | 74 |
Albertus Magnus a Woesent-nek mondott vadmarháról | 75 |
Milyen állat volt az az "őstulok"? | 76 |
Az esztergomi szarvkupák | 77 |
Mikor pusztult ki a magyarországi őstulok? | 77 |
A magyar tőzsérség aranykora | 79 |
Milyen volt a késő középkor magyar szarvasmarhája? | 79 |
Herberstein báró magyar szarvasmarhákról | 80 |
Magyar marhák német vágóhídon | 80 |
A legnagyobb magyar marhák tündöklése és bukása | 81 |
Ribillió Augsburg városában, 1708-ban | 81 |
Hajtók, böllérek, hajdúk emlékezete | 82 |
Bikaviadal - magyar módra | 83 |
VADVILÁGUNK A KÖZÉPKORBAN (Vadak, vadászok, vadászatok) | 84 |
Medvék | 84 |
Medvék és medvevadászok 1518 telén Egerben | 85 |
Vaddisznó | 88 |
Farkas | 89 |
Hiúz | 90 |
Vadmacska | 90 |
Róka | 90 |
A hölgy és a nyest | 90 |
Hód | 91 |
Szarvas, nyúl | 91 |
Dám | 91 |
Őz | 92 |
Jávorszarvas | 92 |
Madaraink | 94 |
Sólyom | 94 |
Magyar László solymászkönyve | 94 |
Solymászcímerek | 94 |
"DUNÁRUL FÚJ A SZÉL..." (Régi halászatok Magyarországon) | 96 |
Kora középkori halkereskedelem | 96 |
Halakról | 96 |
A téli szállás s a halak élete | 97 |
A vizahal | 98 |
Mit mond a halak góliátjáról a természettudomány? | 99 |
Magyar vizák | 99 |
Honi vizafogások | 99 |
Középkori vizahalászok | 100 |
Halfogás ágyúszóval | 100 |
Mennyi volt a középkori halbeszolgáltatás? | 101 |
"... a Tiszában csak hal van, meg víz..." | 102 |
Halak, halászok, horgászok | 103 |
Török és zsidó írók a magyar halakról | 103 |
Régi halfogás - halász - horgászszerszámok | 103 |
Halászbokor, halásztanya | 105 |
A halétel és a böjt | 106 |
Mi volt hajdan a horgászszerencse, a "Felicitas Piscationis"? | 106 |
Harminchárom helembai halász | 106 |
A véneki halfogók pere a pannonhalmi főapáttal | 106 |
Halrekesztők zsákmányai | 107 |
Milyen volt a régi "gyalom"? | 108 |
Halak az okleveles emlékekben | 108 |
A csukák becsülete | 109 |
Ki volt az első, neve szerint ismert magyar horgász? | 110 |
Ritka halak, konzervátumok | 110 |
A halászat mint regále | 112 |
Dunai halásztanyák | 112 |
Halas perpatvarok | 113 |
Halárusok | 113 |
Halastavak | 114 |
Tó- és halőrök a középkori Magyarországon | 115 |
Vizáink hattyúdala | 116 |
A Duna "lochnessi szörnye" | 117 |
A Balaton dicsérete | 118 |
ÁRVIZEK, TÜZEK ÉS MÁS ISTENVERÉSEK | |
Tüzek, vizek, farkasordító hidegek | 125 |
A középkori "kis jégkorszak" | 125 |
Bonfini a magyar égaljról | 127 |
Vízáradások, szelek | 128 |
Aszályok | 129 |
"... adjuk el a hídjainkat! Vagy vásároljunk alájuk vizet!" | 129 |
Ködök | 130 |
Időjárás és babona | 130 |
Miért "kutya meleg" a júliusi kánikula? | 131 |
Jégverés. Szent Donát, az időjárás szentje | 131 |
Szent Kálmán, az árvízvédő | 132 |
Poppo különös küldetése | 132 |
Égszakadás, földindulás | 133 |
Égi jelek | 133 |
Tüzek. A "vörös kakas" | 134 |
Tűzoltás | 135 |
Tűzoltás - víz híján - borral | 135 |
BETEGEK A RÉGI VILÁGBAN | 137 |
Járványok | 138 |
Babona és ismeret határán | 139 |
Magyar matuzsálemek | 140 |
A belgyógyászat és a sebészet válópere | 141 |
"Nemzeti" orvosaink, a hadisebészek | 141 |
Néhány orvostörténeti nyelvemlékünk | 143 |
Középkori betegeink a legendák fényében | 145 |
Csoda vagy orvoslás? | 147 |
XV-XVI. századi betegek és betegségek | 148 |
A vérbaj betörése | 152 |
Az orvosságok | 153 |
JOBBÁGY, NEMES, POLGÁR | |
OSZTÁLYHATÁROK- LÉCKERÍTÉSSEL | 161 |
Jobbágyok, nemesek, polgárok | 162 |
Osztályok határesetei | 164 |
Egy nemesített jobbágycsalád | 164 |
Ocsovai közjátékok | 166 |
Szerelmi balladák forrásainál | 167 |
Soltészek, erdőirtók | 169 |
A lopéri soltészek | 170 |
A Bogomérfiak (Szent Iványiak) soltészsége | 172 |
Királyvadászok | 173 |
Vadász-halász sorból a nemességbe | 175 |
A póniki királyi vadászok | 177 |
Vadászok s az első magyar táblakép | 178 |
Királyi gráciából vissza a jobbágysorba | 178 |
A BARLANGTÓL A HÁZIG | 180 |
Barlangok, lakógödrök | 181 |
Árpád-kori pénzek és pénzhamisítók egy Buda melleti barlangban | 181 |
Az első otthonok | 183 |
Középkori lakóbarlangok | 184 |
A Szentmihály-hegy barlangjai - Dömös átellenében | 185 |
Tihanyi remeték. Egy "hajadon aggatyán" otthona | 185 |
Kutatás a Szentmihály-hegyen: a remetebarlang - római erőd volt | 187 |
A falu | 187 |
A ház | 189 |
Sátor és putri | 189 |
Árpád-kori alföldi falvak anyagi kultúrája | 191 |
Szövőszékek Árpád-kori magyar házakban. Takácsházak | 193 |
Falusi foglalkozások - fejedelmi-királyi szolgálónépek a korai Árpád-korban | 194 |
Ami közös s ami különbözik a falun, városon, várban | 196 |
VÁROSOK, VÁRAK | |
A város | 201 |
Századok viharában (Egy magyar mezőváros- a nyolcszáz közül) | 201 |
A "korponai jog" | 201 |
Korpona századai | 202 |
Giskra békéje | 204 |
Háborúság a bozóki apátsággal | 205 |
A kegyúri jogról | 208 |
Egyházi átok | 209 |
Városvédelem, városépítés, városszépítés a gótikában | 210 |
Egy véres május elseje - Breznóbánya felégetése | 211 |
A Thurzók és a Nagylucseiek viszálya | 213 |
Amikor elszabadul a pokol | 214 |
Utójátékok | 215 |
VÁRAKRÓL | 218 |
Várak, földvárak, gerendavárak | 218 |
A bényi sáncok: Szent István király tábora | 219 |
Királyi várak - magánvárak | 222 |
A tatárok | 224 |
Lovagvárak | 224 |
Urak, uracsok - várak, váracsok | 228 |
Élet a várban | 230 |
ÉPÍTŐANYAGOK - ÉPÍTŐMESTEREK | 238 |
Faépítészet | 238 |
Hordozható faházak | 239 |
A tégla és a cserép | 241 |
Kőépítkezés | 245 |
Épületkövek és bányák | 246 |
Legnagyobb középkori épületeink | 249 |
Váraink építőmesterei | 252 |
Búcsúzóban a kőfaragástól | 255 |
KÖZÉPKORI ELEINK HÁZA, TÁJA, RUZÁZKODÁSA | |
AZ OTTHON TŰZHELYE | 259 |
Szentek, királyok, bolondok - régi kályhaszemeken | 261 |
Padlófűtés-rendszerek a középkorban | 263 |
Kik voltak az első magyar kéményseprők? | 264 |
És lőn világosság... | 264 |
Fény és fényűzés | 266 |
Üveg, üvegesek, üvegezés | 268 |
BÚTOR, BERENDEZÉS, HOLMI | 272 |
RUHÁZATOK | 277 |
A középkori magyar jobbágy ruhatára | 280 |
Egy király gardróbja | 281 |
A magyar udvar öltözködési pompája | 285 |
Egy főpapi udvar viseletei | 288 |
Vadászok, diákok ruhái | 289 |
A honi lábbeli négyezer éve | 290 |
Régi kesztyűsök és kesztyűk | 292 |
Megkülönböztető ruházatok | 293 |
Hajak divatja (A legrégebbi magyar lófarokfrizura és az első fodrászlány) | 293 |
Ruházati iparok mesterei | 294 |
Az első magyar "textilgyár" | 296 |
Vitézi viselkedés és viselet. Módi | 298 |
Cipőjük hegyes, mint az ördög orra | 298 |
ÉTEL ÉS ITAL | |
KÖZÉPKORI KONYHÁK ÉS ASZTALOK | 303 |
Jobbágyok konyhái | 303 |
Mindennapi kenyerünk | 304 |
Milyen volt a régi kenyerünk? | 305 |
Régi sütőink híre-neve | 306 |
Mekkora volt a legnagyobb magyar kenyér? | 306 |
KÖZÉPKORI LAKOMÁK | 308 |
A király eszik | 308 |
Két fejedelmi sarj konyhája és asztala Mohács előestéjén | 311 |
Budai "jó éjszakák" | 312 |
Egy magyar Gargantua | 313 |
Egy város gyomra | 313 |
Piacok, vásárok | 314 |
A legrégebbi magyar húsvéti étlap | 316 |
Hogyan böjtöl egy magyar úr? | 317 |
Ötszáz éves evőeszközünk: a villa | 317 |
Borokról, serekről | 318 |
Borivás vagy szerelem | 318 |
A király iszik | 319 |
Kávé, dohány, áfium | 322 |
RÉGI MAGYAR SZAKÁCSOK EMLÉKEZETE | 324 |
A szakácsok: királyi szolgálónép az Árpád-korban | 324 |
Legrégebbi szakácsaink névsora 1108-ból | 324 |
Királyi, királynéi szakácsszervezetek | 326 |
Kardforgató nyársforgatók 1264-ben | 326 |
Somogyországi szakácsdinasztiák | 326 |
Margitszigeti szakács közjátékok | 327 |
Magyar udvari főszakácsmester ábrázolása a XV. század derekáról | 328 |
Az első magyar szakácscímer | 328 |
Ételmérgezések, étetések divatja | 329 |
A Hunyadiak szakácsai | 331 |
A királyi konyha szervezete | 332 |
A szakácsmesterség és a nők | 333 |
Szakácsvillongás Mátyás budai udvarában | 333 |
A konyhapénz és az udvari szakácsok létszáma | 334 |
A Jagellók konyhája | 334 |
A szakácsok létszáma a XV-XVI. században | 336 |
Palamides és Engelhardt cukrászok | 336 |
A budai királyi konyha végnapjai | 337 |
Bánffy Jakab megétetése | 337 |
Mohács | 338 |
KOCSMÁK, VENDÉGFOGADÓK | 340 |
Régi vendégfogadások, régi vendégfogások | 341 |
Ki volt a "kunkapitány"? | 342 |
VIZEKRŐL | 344 |
Kutak, források | 344 |
Ciszternák, hegyi kutatk | 346 |
Az első vízművek | 348 |
A középkori vízművek típusai | 349 |
Gravitációs vezetékek | 349 |
A közlekedő edények törvényén alapuló budai vízmű | 349 |
Vízemelők, szivattyúk | 350 |
Középkori vízmesterek | 352 |
Régészeti emlékek | 353 |
KÖZLEKEDÉS | |
ELŐLJÁRÓBAN | 357 |
Utak, utasok, utazások a régi világban | 357 |
Római kori utak a Dunán túl - az úttalan Alföld | 358 |
A magyarok lovai | 360 |
Utazások az Árpádok korában - vándorló udvartartás | 360 |
Lovász, lovag, huszár | 361 |
Asszonyok és gyermekek a nyeregben | 361 |
Középkori útfajtáink. A "nyílt út" | 362 |
A gótika gengszterei a régi országutakon | 363 |
Útonjárók - útonállók | 364 |
Utazás egy és hat lóerővel | 366 |
A királyi futárok | 368 |
Lovak, batárok, hintók | 368 |
Híres kocsihajtók, istállómesterek | 372 |
A szegénység szekerei | 373 |
Polgárok, kereskedők útjai | 373 |
Különleges utazások | 373 |
Amikor a király utazik | 374 |
Költséges utazások - költséges érkezések | 375 |
Régi postásaink. Lóváltó helyek | 377 |
A legrégebbi híradók | 377 |
Mészárosok, tőzsérek, hajdúk - és a régi posta | 378 |
A hír hitelessége | 378 |
Képek a magyar hajózás múltjából | 379 |
Az első magyar békaember | 379 |
Sóhajók a régi Dunán | 379 |
A kerep, az olch és a csolnak meg a naszád | 380 |
Az agg Muthmér révgondozó esete | 380 |
Hadihajók, hadihajósok | 382 |
Mátyás Bucintorója | 382 |
Rendszeres személyszállítás hajón | 382 |
A legnagyobb dunai hajóscsata 1527-ben | 384 |
Komárom, a XVI. századi naszádosok fészke | 384 |
Dunai hajósok földesurasága | 385 |
Hajóhidak | 386 |
MAGYAR LÁNYOK ÉS ASSZONYOK A RÉGI VILÁGBAN | |
Lányok, asszonyok a régiségben | 389 |
Középkori magyar amazonok | 390 |
Amazon az Árpádok ősfája élén | 391 |
Kikapós királykisasszonyok | 392 |
Fejedelemasszony-szöktetés a margitszigeti kolostorból | 394 |
Amazonok kései maradékai | 395 |
Egy atletizáló királylány | 396 |
Amikor a dada alapít dinaszitát | 397 |
Dolgozó nő a középkorban | 398 |
Rab lányok, rab asszonyok | 398 |
Himfi Margit tragédiája | 400 |
Feleség, leány és három fiú - török rabszolgapiacon | 402 |
A Barbara-Mátyás regény (Ki volt Corvin János anyja?) | 402 |
Osztrák kutatók eredményei | 402 |
Bornemissza Tamásné - a magyar Monna Vanna | 406 |
A nők védője, Boucicault lovag - Budán | 407 |
Török poéta himnusza Buda szépségéről | 408 |
Török rabnők magyar fogságban | 410 |
Münchhausenék keresztlánya és a Kartigám-regény | 410 |
Túl a társadalom peremén | 411 |
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK | |
ISKOLÁK, TANÁROK, DIÁKOK A RÉGI IDŐKBEN | 415 |
Milyen volt a középkori iskola? | 420 |
Tanultság, tanulatlanság | 422 |
A "hét szabad művészetek" és két régi tankönyv | 422 |
Egy XIV. századi magyar diáklevél | 426 |
Nevelés | 426 |
Sport, játék, játékszabály a nevelésben | 428 |
A magyar nyelv és írás útja | 428 |
A király mint a nádor tolmácsa | 430 |
Egyetemek és egyetemalapítási kísérletek | 434 |
Regiomontanus | 434 |
ORVOSAINK | 437 |
Régi magyar orvosok | 437 |
Bolognai orvosemlékek | 438 |
Az első városi orvos | 439 |
Udvari orvosok | 440 |
Az első orvosicímer | 441 |
Hallgatóink és orvosnövendékeink külföldi egyetemeken a XV. században | 442 |
Mohács korának udvari orvosai | 443 |
Galenus tanítása magyar földön | 443 |
Manardo Budán | 444 |
Magyarország Manardo írásai tükrében | 444 |
Paracelsus Magyarországon | 446 |
MŰVÉSZETÜNK | |
Bevezetőül | 451 |
Művészetekről | 452 |
MŰVÉSZETEK A KÖZÉPKORBAN | 454 |
Középkori művészetünk kezdetei | 455 |
Ki volt az első, neve szerint említett magyar festő? | 456 |
A hajdani közép-magyarországi művészet nyomában | 457 |
Sírkőfaragók, álarckészítők, címer- és zászlófestők | 461 |
A BUDAVÁRI ÁSATÁSOK ÉS A "SZOBORTEMETŐ" | 465 |
A budai királyi szobrászműhely gótikus remekei | 474 |
A szobrokkal együtt talál pénzleletek | 474 |
Ki volt a szobrok megrendelője? Ki volt megsemmisítőjük? | 478 |
Királyok és szentek, lovagok, heroldok és dámák | 480 |
A szobrok lélekszáma | 483 |
Szobraink ikonográfiájáról | 484 |
Szobraink és Magyarország | 485 |
Szobraink: csoportozatok, együttesek tagjai | 492 |
Kosztümök | 495 |
Lábbelik | 497 |
Színek | 498 |
Kalapok, fátylak, süvegek | 499 |
Fűzések, gombok, csatok | 500 |
Hajviselet, kozmetika | 501 |
... és az alkotók? | 501 |
A szobrok lelőhelyének tanúsága | 503 |
A lelőhely mondanivaló | 505 |
BOLONDOK KÖNYVE | |
RÉGI BOLONDOK, BOLONDSÁGOK | 509 |
Igricektől, regösöktől, kombibátoroktól az udvai bolondokig | 510 |
Zsigmond bolondja: Porro tisztelendő | 511 |
Bolondok párbaja, teológiai céllal | 512 |
Elillant magyar farsangok nyomában | 513 |
1476: egy kéthónapos karnevál | 513 |
Az udvar mulat | 514 |
A nép mulat - budai közjátékok, véres idilliumok 1477 farsangján | 515 |
"Iszákosok miséje" és más vigalmak | 516 |
Királyok bolondjai - bolondok királyai | 516 |
Bolondok és mulatozók képzőművészeti emlékei | 517 |
Püspökök, apátok bolondjai | 518 |
Jagelló Zsigmond lengyel herceg bolondjai | 518 |
Az Ünnep - és rendezői | 519 |
Amikor bor csorgott a szökőkútból és sült galamb repült Budán | 520 |
Az utolsó karnevál, Mohács előtt | 521 |
Bolondok Ünnepe: a Bolondok Pápája, Császára, Királya | 521 |
Karneváli bolond-misztériumjáték nyomai budai kályhaszemeken | 523 |
Az utolsó magyarországi bolondok | 523 |
JÁTÉKOK ÉS JÁTÉKOSOK A RÉGI PEST-BUDÁN | 525 |
Kockavetés, pörgettyűzés, golyózás | 525 |
Sakk és ostábla | 526 |
Az ördög bibliája | 527 |
Zsetonok Budán | 528 |
Utószó, számadás | 529 |
Kútfők és irodalom | 533 |
Bibliográfia | 544 |
Rövidítések | 552 |