Kincses Kalendárium 2015

Előszó

Kedves Olvasóink!
Hollandiában élő magyar barátom panaszkodik, hogy ott minden szép, minden jó, csak az a sok értekezlet ne lenne. Meséli, hogy az emberek, ahelyett hogy gyorsan döntenének egy-egy, a közösséget érintő ügyről, végeláthatatlanul vitatkoznak, keresik a kompromisszumokat, arra törekszenek, hogy végül mindenki számára elfogadható határozatot hozzanak. Az egyébként dolgosságukról ismert németalföldiek annak ellenére sem szakítanak e furcsa szokással, hogy lassan már egész Európában nevetség tárgyai, viccek sokasága szól a hollandok konok ülésezéseiről. Ezt a megbeszélésmániát a tudományos irodalomban polder-jelenségként emlegetik. A polder alacsonyan fekvő terület, melyet a hollandok mesterségesen hódítottak el a tengertől gátak segítségével. Egy adott területen birtokkal rendelkezők kötelesek megépíteni, majd megvédeni a gátakat, hiszen egyetlen gyenge szakasz miatt a víz elöntheti a többiek földjét is. A hollandok a földmunkák során megtanultak valami fontosat, ami talán sokkal többet ér, mint a termőföldek ára: ez az együttműködés. Azért kellenek a végeláthatatlan ülésezések azért kell megegyezésre jutniuk az ellenzőknek is, a támogatóknak is, mert közös a tenger, közös a polder.
Az egyhangúan elfogadott határozatok végrehajtása lényegesen könnyebb, mintha a kisebbséget kényszerítenek a többség akaratának elfogadására. Ezt a módszert érdemes lenne eltanulni a hollandoktól. Nálunk a községi, városi képviselő-testületekben legfeljebb csak akkor születik egyhangú döntés, ha a tiszteletdíjról szavaznak, a parlamentben - kormányokon átívelően - nem csak nem fogadják el az ellenzéki javaslatokat, de napirendre sem tűzik Nincs az az isten, aki a magyar parasztot ráveszi a szövetkezésre, vagy akár a legkisebb együttműködésre. Még arra sem, hogy két gazdaság használjon egy traktort, pedig a kapacitás elég lenne, a költség a fele. A legkisebb település helyi lapjában sem megszokott, hogy a helyi ügyekről vitát indítsanak. S így van ez az élet szinte majd minden területén. „A magyar ember tud termelni úgy, mint egy német, olasz vagy holland" - mondta a közelmúltban az agrárminiszter. Ha tud, akkor miért nem keres vele annyit, mint e szerencsésebb országok parasztjai? Minek köszönheti például Hollandia a fejlettségét? A természeti viszonyoknak aligha, hiszen annál nehezebb körülmények között megélni a mezőgazdaságból, mint amikor úgy kell ellopni a földet a tengertől, aligha lehet. Ennek ellenére Hollandia az Amerikai Egyesült Államok után a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre. S mindezt egy Dunántúl nagyságú területen produkálják. Talán vitatkozhatunk a miniszter magyarázatával, aki hátrányainkat természeti körülmények mellett külkereskedelmünk viszonylagos fejletlenségével indokolja. Az ok nem, legalábbis elsősorban nem ebben keresendő.
A sikeres országokban a politikai érdekcsoportok nem ellenségei, nem is föltétlenül mindig ellenfelei egymásnak Hiszen ugyanazt akarják az emberek jólétét. Legföljebb a megvalósítást gondolják másképp. Az egyik így építené meg a gátat, a másik úgy védekezne a tenger ellen. Amikor dűlőre jutnak közösen emelik a töltést, közösen óvják a poldert. A példa azt mutatja, hogy ez a járható út a jóléthez, a boldoguláshoz. A többi még nem vezetett eredményre. Vissza