A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Kína utóbbi több mint másfél évszázadát hatalmas társadalmi-gazdasági változások jellemezték. Ez alatt az idő alatt az ország a társadalmi-gazdasági és a tudományos-műszaki modernizáció számos...
Tovább
Előszó
Kína utóbbi több mint másfél évszázadát hatalmas társadalmi-gazdasági változások jellemezték. Ez alatt az idő alatt az ország a társadalmi-gazdasági és a tudományos-műszaki modernizáció számos útját és módját próbálta ki. A folyamat különbözött a tradicionális császári időszak reformjaitól, de eltér más fejlődő országok modernizációs útjától és megoldásaitól is. Ebben a több mint másfél évszázadban a belső és külső erők egyaránt kikövetelték, hogy a konfuciánus császári birodalmat modern nemzetállammá alakítsák át. A modernizáció folyamatát a XIX. század közepe felé a nyugati fejlett tőkés országok behatolása indította el és kényszerítette ki, előidézve a kínaiak önmagukról és a világról alkotott képének és fogalmainak a felülvizsgálatát. A kínaiak civilizációjukat felsőbbrendűnek, minden más nép kultúrája felett állónak tekintették, Kínát pedig a világ középpontjának (Kína neve kínaiul ma is Csung-kuo, „Középső Birodalom") - a felsőbbrendűség tudatából kiindulva a világ más részein élőket barbároknak, kulturálatlanoknak nézték, Kína a vele kapcsolatba kerülő államokkal nem tudott egyenrangú viszonyt elképzelni, s szomszédait alárendelt, függő helyzetben levőknek tekintette; fölénye elismertetéséhez nem riadt vissza a kényszer, a katonai erő alkalmazásától, de előnyben részesítette a békésebb eszközöket, és előszeretettel alkalmazta a „barbárokkal a barbárok ellen" módszert, vagyis az egymás elleni kijátszásukat.
A kínai birodalom alapvetően agrár-bürokratikus jellegű ország volt, ennek következtében a hatalom súlypontja a belső, szárazföldi területekre esett, míg a tengerpart ehhez képest periferikus volt. A korai időkben a rivális hatalmak a tenger felől fenyegettek, ami csak növelte az idegenkedést a tengertől. Part menti hajózás és kereskedelem természetesen folyt, de távolabbi expedíciókra csak egyes, viszonylag rövid időszakokban vállalkoztak. A mongol Jüan-dinasztia (1271 - 1368) alatt Kína tengeri hatalma és kereskedelme - részeként a mongolok globális expanzióra törekvésének - egyre fontosabbá vált. A korai Ming-időszakban, 1405 és 1433 között hét nagy tengeri expedíciót indított az Indiai-óceánon át egészen Kelet-Afrika és az arab félsziget partjaiig, majd ezt követően „bezárkózott", a tengerparti területek viszonylagos fejlettségük ellenére is alárendelt szerepre voltak kárhoztatva a kontinentális Kínával szemben. (Ez annál inkább is paradox jelensége a kínai történelemnek, mivel a kínaiak fedezték fel a hajózásban létfontosságú iránytűt és a XV. századig a hajóépítésben is jeleskedtek.) A mandzsu Csing-dinasztia alatt ez a kontinentális alapú, tengerellenes felfogás csak tovább erősödött, egyes időszakokban egyenesen halálbüntetés fenyegette a tengeri utakra vállalkozókat. Ez a szemlélet meghatározta az udvar viszonyát a XVI. századtól érkező európai kereskedőkhöz is.
Vissza
Tartalom
Bevezetés..................................................................................... 9
Első rész
MODERNIZÁCIÓS KÍSÉRLETEK A CSÁSZÁRI KÍNÁBAN
I. A modernizációs folyamat kezdetei............................19
A kínai politikai kultúra néhány jellemzője ..................................................19
Történelmi előzmények és körülmények.................................23
Az ópiumháború okai és következményei. Az önerősítés elképzelése ..............26
II. Reform és forradalom, 1895-1911 .................................................34
A reformok szükségességének felmerülése .......................................34
A „száznapos reform", 1898 ..............................36
A Csing-reformok és az alkotmányozási mozgalom, 1901 -1911 ..............42
Társadalmi változások ...................................47
A nacionalizmus születése ............................................52
Az 1911-es forradalom.........................................55
Második rész
A KÍNAI KÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA
III. A modernizáció útjának keresése, 1912-1927...................... 63
A köztársasági időszak kezdete ......................... 63
Szun Jat-szen programja .................................................. 66
A hadúri időszak ............................................................82
Az intellektuális modernizáció kezdetei és útkeresései ....................84
A „május 4. mozgalom" ...........................84
A szocialista eszmék elterjedésének kezdetei .....................90
A kínai anarchisták és a szocializmus ...............................93
Szun Jat-szen nézetei a szocializmusról ..........................95
„Vita a szocializmusról" ................................................98
A kínai államszocializmus és Kína Államszocialista Pártja ....................... 101
A KKP létrejötte és következményei ......................104
A marxizmus „kínaiasítása"........................................107
A nemzeti demokratikus forradalom kezdete, 1925-1927 .............................114
IV. A Kuomintang-rendszer modernizációs kísérlete, 1928-1949 .................121
A gazdasági helyzet néhány jellemzője a XX. század első évtizedeiben.............121
A mezőgazdaság helyzete.................................121
Az ipar helyzete....................123
A külföldi toké szerepe.......................124
A külkereskedelem szerepe........................125
A nankingi évtized, 1928-1937 .................................126
A Japán elleni háború időszaka, 1937-1945 .................................................132
A polgárháború időszaka, 1946-1949....................138
Harmadik rész
A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA
V. A maói korszak modernizációs kísérletei, 1949-1976 .......................145
A gazdasági helyreállítás, 1949-1952 .................................................145
A Kínai Népköztársaság gazdasági fejlődésének alapjai ..........................145
A demokratikus forradalmi Jeladatok végrehajtása ....................................149
A gazdasági helyreállítás feladatainak gyors és eredményes megoldása ......153
A dolgozó nép életszínvonalának emelése terén elért kezdeti eredmények ............159
A gazdasági helyreállítás időszakában alkalmazott sajátos gazdaságpolitikai módszerek és az igénybe vett külső segítség ....................................................160
Az első ötéves terv időszaka, 1953-1957 ...........................................163
Az első ötéves terv kidolgozásának problémái és nehézségei .........................163
A KNK első ötéves tervének alapvető célkitűzései és sajátosságai ...........................168
Az első ötéves terv végrehajtása során felmerült problémák és nehézségek ..........171
A mezőgazdaság kollektivizálása..........................173
A KKP VIII. kongresszusa ..............................183
Az első ötéves terv végrehajtásának fontosabb eredményei ................................185
Az „ugrásszerűfejlődés" koncepciójának kialakulása 1956 után .....................192
A „nagy ugrás" voluntarista politikájának évei, 1958-1960 ..................194
A „nagy ugrás" beindítása a falusi termelési tömegmozgalmakkal ...................194
A második ötéves terv felülvizsgálata és a „nagy ugrás" kibontakoztatása ...........196
A népi kommunák kialakulása .............................199
A „három vörös zászló" politikájának első kudarcai.........................201
A „kiigazítási politika" időszaka, 1961-1965 ...........................................207
A „kiigazítási politika" kialakulása .....................207
A „kiigazítási politika" végrehajtásának menete .....................211
A „kiigazítás" eredményei...........................................213
A „kulturális forradalom" időszaka, 1966-1976 ..............................................217
A „kulturális forradalom" ideológiai előkészítése és kirobbantása..............................217
A „kulturális forradalom " első szakasza, 1966-1969 ................................221
A nemzetközi elszigeteltségből kivezető út keresése ..........................225
A KNK fejlődése az 1970-es évek első felében ..............229
Az 1976-os év váratlan eseményei........................232
VI. Kína modernizálódása a Mao utáni korszakban, 1976-2003 ...............236
A „kiút" keresésének évei, 1976-1978 ...............................236
A Mao halála után kialakult politikai erőviszonyok .......................... 236
Az 1976-1985 közötti évekre szóló fejlesztési program kidolgozása .............................238
A kínai gazdaság helyzete 1978-ban .....................240
A politikai fordulat előkészítése ....................................242
„Történelmi fordulópont" a párt politikájában .....................................244
A „reform és nyitás" politikájának első szakasza, 1979-1984 .....................246
Az új politika körvonalainak kialakulása ........................................246
Az újabb „négyszavas irányvonal" meghirdetése...............................249
A feltételek megteremtése a „reform és nyitás" kibontakoztatásához ...................252
A „reform és nyitás" politikájának fokozatos kibontakozása az újabb „kiigazítás" időszakában ..........................................255
A kínai gazdasági rendszer reformjának elméleti megalapozása .........................257
A politikai rendszer reformjának beindítása és kezdeti eredményei ...............260
A KKP XII. kongresszusa: a „reform és nyitás" politikájának jóváhagyása, fordulat a kínai külpolitikában ..................262
A „reform és nyitás" politikájának további kibontakozása.......266
Az átfogó gazdasági reform irányelveinek kidolgozása .........................272
Előzetes intézkedések az átfogó gazdasági reform bevezetésének megkönnyítésére......275
A „reform és nyitás" politikájának első szakaszában elért eredmények .........278
A „reform és nyitás" politikájának második szakasza, 1985-1991 ................280
Az átfogó gazdasági reform beindítása....................280
A KKP 1985. évi pártértekezlete ..............................283
Erőfeszítések a makrogazdasági egyensúly helyreállítására és a reform továbbvitelére...289
Újabb kísérletek a reformfolyamat lefékezésére .......................................294
A reformpolitika megerősítése a KKP XIII. kongresszusán..........297
1988: a reform „kritikus" éve ..................302
A reformfolyamat megtorpanása 1989-ben .........................................308
A Tienanmen téri „véres incidenshez" vezető események .....................311
A Tienanmen téri „rendteremtés" következményei ...........................315
A „reform és nyitás" politikája második szakaszában elért gazdasági eredmények .......316
A „reform és nyitás" politikájának harmadik szakasza, 1992-2000 ...........318
Irányvétel a „szocialista piacgazdaság" alapjainak megteremtésére ...............318
A „reform és nyitás" politikájának továbbfejlesztése 1996 és 2000 között .........322
A KKP XV. kongresszusának különleges és előremutató politikai jelentősége ..........326
A IX. ONGY első ülésszakának jelentősége a „reform és nyitás" politika továbbvitele szempontjából....................................331
A gazdasági és társadalmi fejlődés főbb célkitűzései 1999-re és 2000-re................337
A „reform és nyitás" politika harmadik szakaszában elért gazdasági eredmények..........343
A 2000-re elért gazdasági teljesítmény és fejlettségi szint..................344
Kína modernizálódása az ezredforduló után és a megoldásra váró problémák .........348
A 2000 után beindult modernizációs fejlődés fő tendenciái és eredményei..............348
Az elkövetkező években megoldásra váró problémák......................................348
Negyedik rész
MODERNIZÁCIÓ A „NAGYOBB KÍNA" (TAJVAN, HONGKONG, MAKAÓ) TERÜLETÉN
VII. Tajvan .............................................................373
Tajvan modernizálódása japán gyarmatként, 1895-1945 ...................373
Előzmények .............................................................373
A japán gyarmati adminisztráció kiépítése...................................375
A gazdaság modernizálása a japán uralom alatt ....................................................377
Az oktatás a japán uralom idején ...............333
A japán gyarmati uralom öröksége.......................335
Egy ázsiai „kis tigris" látványos modernizációs eredményei ......................................386
A gyors gazdasági fejlődés kiindulási alapja ........................................386
A földreform végrehajtása és annak kedvező hatása...................................389
Az amerikai segítség szerepe és jelentősége................391
A gazdaságfejlesztési stratégia két szakasza ..................................392
A sikeres gazdaságfejlesztés eredményei és tanulságai .......................393
A demokratizálódás folyamata és eredményei ...............................396
VIII. Hongkong ...................................406
Hongkong modernizálódása brit koronagyarmatként, 1842-1997..................406
Hongkong brit koronagyarmattá válása és sikeres fejlődésének okai..................406
Hongkong ázsiai „kis sárkánnyá" válása és gyors fejlődésének összetevői ..................409
Hongkong visszacsatolásának Jeltételei és körülményei ...........................414
IX. Makaó..................................................416
Makaó modernizálódása portugál gyarmatként, 1557-1999 .................416
Történelmi előzmények .............................416
Makaó fejlődése és modernizálódása 1949 után........................................418
Néhány összegző gondolat................................421
Mellékletek ....................................429
Irodalomjegyzék ...............................447
Névmutató ...............................451
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.