kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 598 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
Előszó | 11 |
A mérési hibák | |
A mérési hibák csoportjai | 17 |
Megbízhatósági mérőszámok | 18 |
Az átlagos hiba, a középhiba és a valószínű hiba | 18 |
A súly | 20 |
A súlyegység középhibája a valódi hibák és a súlyok függvényében | 21 |
A hibaterjedés | 22 |
A hibaterjedés fogalma | 22 |
Az általános függvény középhibája | 23 |
A mérés többszörösének és az összegfüggvénynek középhibája | 25 |
A függvény súlya | 25 |
A számtani középérték középhibája és súlya | 26 |
A függvény középhibájának számítása logaritmikus táblakülönbségekkel | 26 |
Közelítő súlyok felvétele a gyakorlatban gyakrabban előforduló mérésekhez | 27 |
Példák a hibaterjedésre | 30 |
A számítási elhanyagolások hatása a függvényértékre | 39 |
A maximális hiba és hibahatárok | 40 |
A legkisebb négyzetek módszerének alapelve | |
Gauss hibatörvénye | 45 |
A kiegyenlítés elve a hibatörvények alapján | 47 |
A súlyegység középhibájának számítása a mérési javításokból | 51 |
A súlyegység középhibája ugyanarra a mennyiségre végzett egyenlő megbízhatóságú mérésekkel kapcsolatban | 51 |
A súlyegység középhibájának általános képlete | 53 |
Általános tudnivalók a kiegyenlítéssel kapcsolatos középhiba-számításról | 54 |
A kiegyenlítő számítások csoportosítása | 56 |
A kiegyenlítés végrehajtásának módja az egyes kiegyenlítési csoportokban | |
I. kiegyenlítési csoport: az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése | 61 |
A kiegyenlítés végrehajtása egyenlő megbízhatóságú mérési eredményekkel | 63 |
A kiegyenlítés végrehajtása különböző megbízhatóságú mérési eredményekkel | 63 |
Ugyanarra a mennyiségre végzett két közvetlen mérés kiegyenlítése a mérési eredmények különbsége alapján | 65 |
Ugyanarra a mennyiségre szakaszokban végzett két közvetlen mérés kiegyenlítése a mérési eredmények különbsége alapján | 65 |
Példák az I. csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 68 |
II. kiegyenlítési csoport: a közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 83 |
A közvetítő- és a javítási egyenletek | 83 |
A normálegyenletek | 89 |
A kiegyenlítés végrehajtásának menete | 93 |
Több mért mennyiséget tartalmazó közvetítőegyenlet és az azonossági egyenlet | 94 |
Az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése a II. kiegyenlítési csoport eljárása szerint | 97 |
Példák a II. csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 98 |
A közvetett mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségek középhibája | 139 |
A súlyegység középhibája mérési javításokkal kifejezett általános képletének levezetése | 159 |
III. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között fennálló feltételekkel | 161 |
A feltételi egyenletek | 161 |
A korrelátaegyenletek | 163 |
A normálegyenletek | 164 |
A kiegyenlítés végrehajtásának menete | 166 |
Az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése a III. kiegyenlítési csoport eljárása szerint | 168 |
A III. kiegyenlítési csoport megoldásának visszavezetése a II. kiegyenlítési csoport alakjára | 169 |
Példák a III. kiegyenlítési csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 170 |
A közvetlen mérések kiegyenlítésével együttesen meghatározott mennyiségekre vonatkozó középhiba-számítás | 198 |
IV. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között megadott feltételekkel | 210 |
A kényszerfeltételi egyenletek | 210 |
A kiegyenlítés megoldása | 212 |
Példák a IV. kiegyenlítési csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 214 |
V. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel | 229 |
A feltételi egyenletek | 229 |
A korreláta- és a normálegyenletek | 230 |
Az V. kiegyenlítési csoport módszerével együttesen meghatározott mennyiségekből felállított függvény középhibája | 232 |
Példák az V. csoportba tartozó kiegyenlítésekre | 233 |
VI. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel, amikor az utóbbiak között feltételek állnak fenn | 251 |
A kiegyenlítés megoldása | 251 |
Példa a VI. csoportba tartozó kiegyenlítésre | 252 |
Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel | 254 |
A fiktív mérési eredmények fogalma és két fő csoportja | 254 |
Az ugyanannak a mennyiségnek a többszöri megméréséből származó fiktív mérési eredményekről | 256 |
Az egy mérési eredményből vagy több, de más-más mennyiségre végzett mérés eredményéből alakított fiktív mérési eredményekről | 261 |
A fiktív mérési eredmények részleges és továbbbfejlesztett alkalmazása | 263 |
Példák a fiktív mérési eredményekkel való kiegyenlítésekre | 265 |
A normálegyenletek megoldása | 283 |
Kétismeretlenes normálegyenlet-rendszer megoldása GAUSS módszerével | 283 |
Több ismeretlenes normálegyenlet-rendszer megoldása GAUSS módszerével | 297 |
A normálegyenletek megoldása Cholesky-Rubin-féle eljárással | 310 |
A normálegyenlet-rendszer néhány más megoldásáról, csoportos megoldások | 321 |
A kiegyenlítési eljárásnak és a kiegyenlített értékek középhiba-számítási módjának megválasztásáról | 322 |
A kiegyenlítési eljárás megválasztásának fontosabb szempontjai | 322 |
Áttekintő a kiegyenlített mennyiségek középhiba-számításáról | 323 |
A középhibák értékeléséről | 324 |
Állomáskiegyenlítések | |
Az állomáskiegyenlítés célja | 331 |
A sorozat és a forduló értelmezése | 331 |
Az iránymérések kiegyenlítése | 332 |
A teljes- és csonkasorozatok | 332 |
A teljessorozatok kiegyenlítése | 332 |
A Schreiber-féle fiktív egyenletek | 341 |
A csonkasorozatok kiegyenlítése | 343 |
A szögmérések kiegyenlítése | 349 |
A tulajdonképpeni (egyszerű) szögmérés kiegyenlítése | 349 |
A minden kombinációban végzett szögmérés kiegyenlítése | 350 |
Állomáskiegyenlítés végleges értékű irányok között | 358 |
Iránysorozatok tájékozása | 358 |
Szektorok összegezése végleges értékű kezdő- és záróiránnyal | 359 |
Háromszögelési hálózatok és pontok kiegyenlítése | |
Szögméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítési módszerével | 363 |
A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma | 363 |
Az állomásfeltételi egyenletek | 365 |
A szögfeltételi egyenletek | 367 |
Az oldalifeltételi egyenletek | 367 |
A rendkívüli állomásfeltételi egyenletek | 378 |
A bázisfeltételi egyenletek | 379 |
A hosszfeltételi egyenletek | 381 |
Példák a szögméréses hálózatok kiegyenlítésére | 382 |
A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése módszerével | 410 |
A feltételi egyenletek száma és a biztosított feltételek | 410 |
A hosszméréses hálózat szögfeltételének számításra alkalmas alakja | 412 |
Példák a hosszméréses hálózatok kiegyenlítésére | 413 |
Háromszögelési pontok koordinátáinak számítása a közvetett mérések kiegyenlítésével | 421 |
A kiegyenlítés alapegyenletei iránymérési eredményekkel | 421 |
Az előmetszés kiegyenlítése | 428 |
Álláspontok koordinátáinak meghatározása | 445 |
Több pont együttes kiegyenlítése iránymérésekkel | 452 |
Koordinátakiegyenlítés szögmérési eredményekkel | 459 |
Koordinátakiegyenlítés kényszerfeltétellel | 472 |
A ponthiba és a hibaellipszis | 475 |
Különféle kiegyenlítési feladatok | |
Sokszögelési vonalak kiegyenlítése | 483 |
A kettősen csatlakozó, kettősen tájékozott sokszögelési vonal kiegyenlítése | 483 |
A mindkét végén csatlakozó, de csak egyszeresen tájékozott sokszögelési vonal kiegyenlítése | 487 |
A beillesztett sokszögelési vonal kiegyenlítése | 488 |
Csomópontban találkozó sokszögelési vonalak kiegyenlítése | 492 |
Sokszögelési csomópont meghatározása fiktív iránymérési eredményekkel | 493 |
Magasságmérések kiegyenlítése | 502 |
A szintezési vonalak és hálózatok kiegyenlítése | 502 |
A trigonometriai magasságmérések kiegyenlítése | 503 |
A legkisebb négyzetek módszerének alkalmazása egyéb feladatok megoldására | 503 |
Polinom együtthatóinak meghatározása | 503 |
A kiegyenlítés eljárásának alkalmazása nem mérési eredményekkel | 505 |
A mátrixszámítás felhasználhatósága a kiegyenlítő számításokban | |
A mátrixszámítás felhasználhatóságáról | 509 |
A közvetett mérések kiegyenlítésének alapegyenletei | 510 |
A közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési csoport alapegyenletei | 511 |
A kiegyenlítés mechanikai elvei | |
A mechanikai kiegyenlítésről általában | 515 |
A kiegyenlítés mechanikai elvei a Hazay-féle eljárás szerint. Az erők értelmezése | 516 |
A különböző kiegyenlítési csoportok megoldása a mechanikai elvek alapján | 516 |
Az I. kiegyenlítési csoport: egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése | 516 |
A II. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel | 517 |
A IV. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között fennálló feltételekkel | 526 |
A III. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel | 534 |
Az V. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel | 538 |
Statikai koordinátakiegyenlítés | 539 |
A statikai koordinátakiegyenlítés alapelve | 539 |
Kiegyenlítés iránymérési eredményekkel | 540 |
Kiegyenlítés hosszmérési eredményekkel | 552 |
Kiegyenlítés irány-, és hosszmérési eredményekkel | 554 |
Kiegyenlítés kényszerfeltételekkel | 556 |
A középhiba-számítás | 556 |
Példák a statikai koordinátakiegyenlítésekre | 558 |
Hibaelméleti kérdések | |
A legkedvezőbb súlyelosztás alapfeladatai | 577 |
A legkedvezőbb súlyelosztás adott mérésszámmal | 577 |
Az összes mérések számának megállapítása adott középhiba eléréséhez, a legkedvezőbb súlyelosztás feltételezésével | 579 |
Különböző valószínűségeloszlási függvények | 580 |
A matematikai statisztika néhány alapfogalma | 580 |
A normális eloszlásról | 581 |
A Student-féle eloszlásról | 582 |
A középhiba középhibája | 583 |
Összetett középhiba | 584 |
Függelék | 587 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.