Kiegyenlítő számítások

Szerző

Dr. Hazay István

Lektor

Dr. Hőnyi Ede

Dr. Regőczi Emil

Budapest

'Dr. Hazay István: Kiegyenlítő számítások ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	598 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
A mérési hibák
A mérési hibák csoportjai	17
Megbízhatósági mérőszámok	18
Az átlagos hiba, a középhiba és a valószínű hiba	18
A súly	20
A súlyegység középhibája a valódi hibák és a súlyok függvényében	21
A hibaterjedés	22
A hibaterjedés fogalma	22
Az általános függvény középhibája	23
A mérés többszörösének és az összegfüggvénynek középhibája	25
A függvény súlya	25
A számtani középérték középhibája és súlya	26
A függvény középhibájának számítása logaritmikus táblakülönbségekkel	26
Közelítő súlyok felvétele a gyakorlatban gyakrabban előforduló mérésekhez	27
Példák a hibaterjedésre	30
A számítási elhanyagolások hatása a függvényértékre	39
A maximális hiba és hibahatárok	40
A legkisebb négyzetek módszerének alapelve
Gauss hibatörvénye	45
A kiegyenlítés elve a hibatörvények alapján	47
A súlyegység középhibájának számítása a mérési javításokból	51
A súlyegység középhibája ugyanarra a mennyiségre végzett egyenlő megbízhatóságú mérésekkel kapcsolatban	51
A súlyegység középhibájának általános képlete	53
Általános tudnivalók a kiegyenlítéssel kapcsolatos középhiba-számításról	54
A kiegyenlítő számítások csoportosítása	56
A kiegyenlítés végrehajtásának módja az egyes kiegyenlítési csoportokban
I. kiegyenlítési csoport: az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése	61
A kiegyenlítés végrehajtása egyenlő megbízhatóságú mérési eredményekkel	63
A kiegyenlítés végrehajtása különböző megbízhatóságú mérési eredményekkel	63
Ugyanarra a mennyiségre végzett két közvetlen mérés kiegyenlítése a mérési eredmények különbsége alapján	65
Ugyanarra a mennyiségre szakaszokban végzett két közvetlen mérés kiegyenlítése a mérési eredmények különbsége alapján	65
Példák az I. csoportba tartozó kiegyenlítésekre	68
II. kiegyenlítési csoport: a közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel	83
A közvetítő- és a javítási egyenletek	83
A normálegyenletek	89
A kiegyenlítés végrehajtásának menete	93
Több mért mennyiséget tartalmazó közvetítőegyenlet és az azonossági egyenlet	94
Az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése a II. kiegyenlítési csoport eljárása szerint	97
Példák a II. csoportba tartozó kiegyenlítésekre	98
A közvetett mérések kiegyenlítésével meghatározott mennyiségek középhibája	139
A súlyegység középhibája mérési javításokkal kifejezett általános képletének levezetése	159
III. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között fennálló feltételekkel	161
A feltételi egyenletek	161
A korrelátaegyenletek	163
A normálegyenletek	164
A kiegyenlítés végrehajtásának menete	166
Az egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése a III. kiegyenlítési csoport eljárása szerint	168
A III. kiegyenlítési csoport megoldásának visszavezetése a II. kiegyenlítési csoport alakjára	169
Példák a III. kiegyenlítési csoportba tartozó kiegyenlítésekre	170
A közvetlen mérések kiegyenlítésével együttesen meghatározott mennyiségekre vonatkozó középhiba-számítás	198
IV. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között megadott feltételekkel	210
A kényszerfeltételi egyenletek	210
A kiegyenlítés megoldása	212
Példák a IV. kiegyenlítési csoportba tartozó kiegyenlítésekre	214
V. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel	229
A feltételi egyenletek	229
A korreláta- és a normálegyenletek	230
Az V. kiegyenlítési csoport módszerével együttesen meghatározott mennyiségekből felállított függvény középhibája	232
Példák az V. csoportba tartozó kiegyenlítésekre	233
VI. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel, amikor az utóbbiak között feltételek állnak fenn	251
A kiegyenlítés megoldása	251
Példa a VI. csoportba tartozó kiegyenlítésre	252
Kiegyenlítés fiktív mérési eredményekkel	254
A fiktív mérési eredmények fogalma és két fő csoportja	254
Az ugyanannak a mennyiségnek a többszöri megméréséből származó fiktív mérési eredményekről	256
Az egy mérési eredményből vagy több, de más-más mennyiségre végzett mérés eredményéből alakított fiktív mérési eredményekről	261
A fiktív mérési eredmények részleges és továbbbfejlesztett alkalmazása	263
Példák a fiktív mérési eredményekkel való kiegyenlítésekre	265
A normálegyenletek megoldása	283
Kétismeretlenes normálegyenlet-rendszer megoldása GAUSS módszerével	283
Több ismeretlenes normálegyenlet-rendszer megoldása GAUSS módszerével	297
A normálegyenletek megoldása Cholesky-Rubin-féle eljárással	310
A normálegyenlet-rendszer néhány más megoldásáról, csoportos megoldások	321
A kiegyenlítési eljárásnak és a kiegyenlített értékek középhiba-számítási módjának megválasztásáról	322
A kiegyenlítési eljárás megválasztásának fontosabb szempontjai	322
Áttekintő a kiegyenlített mennyiségek középhiba-számításáról	323
A középhibák értékeléséről	324
Állomáskiegyenlítések
Az állomáskiegyenlítés célja	331
A sorozat és a forduló értelmezése	331
Az iránymérések kiegyenlítése	332
A teljes- és csonkasorozatok	332
A teljessorozatok kiegyenlítése	332
A Schreiber-féle fiktív egyenletek	341
A csonkasorozatok kiegyenlítése	343
A szögmérések kiegyenlítése	349
A tulajdonképpeni (egyszerű) szögmérés kiegyenlítése	349
A minden kombinációban végzett szögmérés kiegyenlítése	350
Állomáskiegyenlítés végleges értékű irányok között	358
Iránysorozatok tájékozása	358
Szektorok összegezése végleges értékű kezdő- és záróiránnyal	359
Háromszögelési hálózatok és pontok kiegyenlítése
Szögméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítési módszerével	363
A hálózati kiegyenlítés geometriai feltételei és a feltételi egyenletek száma	363
Az állomásfeltételi egyenletek	365
A szögfeltételi egyenletek	367
Az oldalifeltételi egyenletek	367
A rendkívüli állomásfeltételi egyenletek	378
A bázisfeltételi egyenletek	379
A hosszfeltételi egyenletek	381
Példák a szögméréses hálózatok kiegyenlítésére	382
A tiszta hosszméréses háromszögelési hálózatok kiegyenlítése a közvetlen mérések kiegyenlítése módszerével	410
A feltételi egyenletek száma és a biztosított feltételek	410
A hosszméréses hálózat szögfeltételének számításra alkalmas alakja	412
Példák a hosszméréses hálózatok kiegyenlítésére	413
Háromszögelési pontok koordinátáinak számítása a közvetett mérések kiegyenlítésével	421
A kiegyenlítés alapegyenletei iránymérési eredményekkel	421
Az előmetszés kiegyenlítése	428
Álláspontok koordinátáinak meghatározása	445
Több pont együttes kiegyenlítése iránymérésekkel	452
Koordinátakiegyenlítés szögmérési eredményekkel	459
Koordinátakiegyenlítés kényszerfeltétellel	472
A ponthiba és a hibaellipszis	475
Különféle kiegyenlítési feladatok
Sokszögelési vonalak kiegyenlítése	483
A kettősen csatlakozó, kettősen tájékozott sokszögelési vonal kiegyenlítése	483
A mindkét végén csatlakozó, de csak egyszeresen tájékozott sokszögelési vonal kiegyenlítése	487
A beillesztett sokszögelési vonal kiegyenlítése	488
Csomópontban találkozó sokszögelési vonalak kiegyenlítése	492
Sokszögelési csomópont meghatározása fiktív iránymérési eredményekkel	493
Magasságmérések kiegyenlítése	502
A szintezési vonalak és hálózatok kiegyenlítése	502
A trigonometriai magasságmérések kiegyenlítése	503
A legkisebb négyzetek módszerének alkalmazása egyéb feladatok megoldására	503
Polinom együtthatóinak meghatározása	503
A kiegyenlítés eljárásának alkalmazása nem mérési eredményekkel	505
A mátrixszámítás felhasználhatósága a kiegyenlítő számításokban
A mátrixszámítás felhasználhatóságáról	509
A közvetett mérések kiegyenlítésének alapegyenletei	510
A közvetlen mérések feltételekkel kiegyenlítési csoport alapegyenletei	511
A kiegyenlítés mechanikai elvei
A mechanikai kiegyenlítésről általában	515
A kiegyenlítés mechanikai elvei a Hazay-féle eljárás szerint. Az erők értelmezése	516
A különböző kiegyenlítési csoportok megoldása a mechanikai elvek alapján	516
Az I. kiegyenlítési csoport: egy ismeretlenre végzett közvetlen mérések kiegyenlítése	516
A II. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése egymástól független ismeretlenekkel	517
A IV. kiegyenlítési csoport: közvetett mérések kiegyenlítése az ismeretlenek között fennálló feltételekkel	526
A III. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel	534
Az V. kiegyenlítési csoport: közvetlen mérések kiegyenlítése feltételekkel és nem mért ismeretlenekkel	538
Statikai koordinátakiegyenlítés	539
A statikai koordinátakiegyenlítés alapelve	539
Kiegyenlítés iránymérési eredményekkel	540
Kiegyenlítés hosszmérési eredményekkel	552
Kiegyenlítés irány-, és hosszmérési eredményekkel	554
Kiegyenlítés kényszerfeltételekkel	556
A középhiba-számítás	556
Példák a statikai koordinátakiegyenlítésekre	558
Hibaelméleti kérdések
A legkedvezőbb súlyelosztás alapfeladatai	577
A legkedvezőbb súlyelosztás adott mérésszámmal	577
Az összes mérések számának megállapítása adott középhiba eléréséhez, a legkedvezőbb súlyelosztás feltételezésével	579
Különböző valószínűségeloszlási függvények	580
A matematikai statisztika néhány alapfogalma	580
A normális eloszlásról	581
A Student-féle eloszlásról	582
A középhiba középhibája	583
Összetett középhiba	584
Függelék	587

Témakörök

Dr. Hazay István

Dr. Hazay István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Hazay István könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem