1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kibermedicina

Szerző
Budapest
Kiadó: Medicina Könyvkiadó Rt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 305 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-242-812-9
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az utóbbi években jelentősen kibővült az orvosi tehcnológiák köre és fokozódott a gyógyító munka intenzitása. Az orvosi ismeretek bővülésével párhuzamosan megnőtt az orvoslás adat- és... Tovább

Előszó

Az utóbbi években jelentősen kibővült az orvosi tehcnológiák köre és fokozódott a gyógyító munka intenzitása. Az orvosi ismeretek bővülésével párhuzamosan megnőtt az orvoslás adat- és információigénye. Betegenként rendszerint egyre több diangosztikus vizsgálatot és/vagy terápiás beavatkozást végzünk el, melyek költségei fokozatosan emelkednek. Az idő- és pénzügyi korlátok közé szorított orvosok egyre nehezebben tudnak lépést tartani az exponenciálisan növekvő szakmai ismeretekkel.
A primum nil nocere elv hosszú évszázadokon keresztül meghatározta a gyógyító tevékenységet. Noha ez az általános elv továbbra is érvényes, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legtöbb hatékony terápiás eljárás alkalmazása elkerülhetetlen kockázatokkal jár. A ma orvosának a feladata éppen abban áll, hogy a várható előnyök és kockázatok figyelembevételével válassza ki a legkedvezőbb beavatkozást. Az egészségügyi ellátásról világszerte számos vita folyik, melyek középpontjában a gyógyítás hatékonysága, biztonsága, minősége és finanszírozása áll. Az egészségügyi ellátás körüli problémákat legélesebben talán a téves orvosi döntések és beavatkozások jelzik. Ezek a hibák igen változatosak lehetnek, hátterükben azonban többnyire az emberi információfeldolgozás és figyelem korlátjai húzódnak meg.
Az egészségyi ellátás során elkövetett hibák drámai következményeiről közöl egy rövid áttekintést az International Heral Tribune 1999. december 1-jei száma. A halálos következményekkel járó hibák számát az Egyesült Államokban évente mintegy 98 ezerre becsülik. Ez az érték meghaladja az AIDS, az emlőkrák vagy a közúti szerencsétlenség következtében elhunytak számát. Az orvosi hibák nyomán fellépő költségek becsült értéke éves szinten megközelíti a 29 milliárd dollárt. Ebben nincsenek benne azok a kiadások, melyek a betegek szub-optimális kezeléséből fakadnak.
Az idézett tanulámny szerint az egyre összetettebbé váló egészségügyi ellátásban fokozottan benne rejlik az emberi tévedések lehetősége. Az orvosi hibák számát ugyanakkor jelentősen csökkenthetjük, ha kellő informatikai segítséget nyújtunk a gyógyító orvosok számára.
Az utóbbi években a számítógép fokozatosan a gyógyító folyamat nélkülözhetetlen résztvevőjévé vált. A személyi számítógépek és a számítógépes hálózatok lehetővé tették az adatok és az ismeretek korábban elképzelhetetlen intenzitású és sebességű cseréjét. Fokozatosan elterjedtek a különböző kórházi és háziorvosi információs rendszerek. Az internetalapú technológiák és a telemedicina új lehetőségeket teremtenek a gyógyítás számára.
Az orvosok számos tankönyvből és kézikönyvből kaphatnak az informatika egészségügyi alkalmazásairól. A gazdag szakirodalom láttán joggal kérdezheti az olvasó, hogy mi szükség van egy látszólag hasonló tárgyú és ráadásul rejtélyes című kötetre.
Könyvünk megírására elsősorban az késztetett bennünket, hogy még ma is számos orvos és ápoló egyáltalán nem vagy csak igen korlátozott mértékben használja a rendelkezésre álló informatikai és telekommunikációs módszereket. Természetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt azoknak az orvosoknak a száma, akik kifejezetten igénylik a számítógépes szolgáltatásokat. A jelenlegi gyakorlat mégis azt mutatja, hogy az orvosok zöme erősen idegenkedik a diagnosztikus és terápiás problémák formalizálásától, mely az egyik előfeltétele a hatékony informatikai módszerek alkalmazásának. Az orvosi gondolkodás és problémamegoldás lényegi megújulása nélkül még a legkorszebbű információs és telekommunikációs technológiáktól is csupán korlátozott eredményeket várhatunk.
A mai helyzetet alapul véve az orvosok idegenkedése sok szempontból érthető, hiszen a felhasznált összefüggések és a numerikus adatok megadása gyakran önkényes, illetve sok esetben túlzott egyszerűsítéseket igényel. Tovább fokozza a nehézségeket, hogy a módszerek belső logikája sem minden esetben illeszkedik a klinikus megszokott gondolkodásmódjához. Természetesen a döntések sok eleme nem vagy csak igen nehezen formalizálható.
Ezért mindenképpen hasznosnak gondolunk egy olyan kötetet, amely világosan és rendszerezetten tárgyalja a medicina és az informatika szerves kapcsolatát. Véleményünk szerint a kibernetika szemléletmódja teljesen újszerű megvilágításba helyezi az informatika orvosi alkalmazásait. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy a kibermedicina kifejezést különböző szerzők eltérő értelemben használják. Sokak számára ez a kifejezés, a nagy sávszélességű hálózatokon keresztül nyújtott különböző informatikai támogatást jelöli. Ez a definíció a számítógépes hálózatok on-line világában, az úgynevezett a kibertérben folytatott orvosi gyakorlatra helyezi a hangsúlyt (Slack, 1998).
Munkánk címe azonban ennél többre utal. Könyvünkben természetesen nyomon követjük, hogy a kibernetika, az informatikai és a telekommunikációs módszerek miként formálják át a gyógyító folyamatot. Az informatikai módszerek bemutatásánál azonban abból indulunk ki, hogy a betegségek jó része összefügg az élő rendszer információs folyamataival. Ezért behatóan foglalkozunk az emberi szervezetben és az egészségügyi szervezetekben zajló információs folyamatokkal, hiszen ezek beható ismerete teszi lehetővé a technikai lehetőségek hatékony gyakorlati megvalósítását. Az élő szervezetek és az információs folyamatok közti mély kapcsolatot jelzi, hogy az élő szervezethez hasonlóan beszélhetünk az orvosi ismeretek anatómiájáról, élettanáról és patológiájáról is (Schoolman, 1982.) Az ismeretek vázát az orvostudomány fogalmai és a köztük lévő gazdag kapcsolatok alkotják. A helyes orvosi érvelés az élő szervezet normális működésének (élettan) felel meg, míg a következtetésekbe becsúszó hibákat patofiziológiás jelenségeknek tekinthetjük. A könyvünkben bemutatott módszereket és technológiákat pedig olyan "terápiás" eszközöknek foghatjuk fel, melyek segítségével csökkenthetjük a téves következtések és döntések számát.
Könyvünkben mindvégig az alkalmazott módszerek lényegének a bemutatására törekedtünk, és a technikai részletekkel szemben a klinikai példákat részesítettük előnyben. Noha a kézirat elkészítésénél elsősorban a gyakorló orvosok igényeit tartottuk szem előtt, reményeink szerint könyvünket informatikusok is haszonnal forgathatják. Számukra a kötet betekintést nyújt az orvosi problémák természetébe, és megismerteti őket számos olyan módszerrel, melyeket sikerrel alkalmazhatunk különböző orvosi információrendszerek és konzultációs programok elkészítésénél. A könyvben található néhány matematikai képlet is elősorban ezeknek az olvasóknak szól. Vissza

Tartalom

Előszó13
Bevezetés15
Alapvető fogalmak15
A kötet felépítése17
Helyzetkép19
A gyógyításról informatikai szemmel21
A gyógyító folyamat21
Az ápolás23
A beteg24
Az információ és a gyógyító intézmény25
Véleményalapú medicina29
A gyógyítás mint problémamegoldás29
Mi szükéges az orvosi problémák megoldásához?29
Az orvosi szabadság ára34
Az orvosi problémamegoldás patológiája34
Mit kínál az informatika?41
Az informatikai alkalmazások típusai41
Információs rendszerek42
Az informatika és a gyógyítás logisztikai háttere45
Adat- és információfeldolgozás48
Döntéstámogató rendszerek51
Orvosi ismeretek53
Betegségek55
Betegségek leírása55
Betegségmodellek57
Kockázati tényezők61
Prognosztikus tényezők62
Vizsgálatok67
A vizsgálatok típusai67
A vizsgálatok leírása67
Mit mérünk?68
Elemi adatok69
Diagnosztikus tesztek70
Monitorozási vizsgálatok75
Terápiák77
A terápiák leírása77
Empirikus kapcsolatok78
Terápiás modellek79
Gyógyszerhatás egy populációban84
A terápiás hatások komplexitása88
Bizonyítékalapú medicina91
Miként jellemezük a terápiás beavatkozásokat?92
Klinikai vizsgálatok92
Miyen ismereteket nyerünk a klinikai vizsgálatokból?95
Az általános tapasztalat és az egyedi beteg100
Bizonyítottan jó, de szükséges-e?100
Alternatív eljárások végső összehasonlítása101
A Cochrane-Együttműködés102
Információfeldolgozás103
Formalizált orvosi problémamegoldás105
A gyógyító folyamat ábrázolása: döntések és véletlen kimenetek105
Hogyan oldunk meg problémákat?107
Orvosi döntések111
A diagnózis és a terápia határán117
Formális orvosi diagnózis121
Diagnosztikus algoritmusok121
Ismeretalapú diagnosztikus problémamegoldás122
A differenciáldiagnózis felállításának módszerei122
Versengő betegségek valószínűsége128
Hogyan választjuk ki a diagnosztikus vizsgálatokat?133
A végső diagnózis felállítása135
Terápiatervezés139
A terápiás folyamat139
A terápiás protokollok140
Ismeretalapú terápiatervezés142
Célkijelölés143
A szóba jövő terápiák kiválasztása143
A terápiás fókusz szűkítése147
Rangsorolás148
A terápiás döntés149
Egyénre szabott javallatok150
Vizsgálatok tervezése és értelmezése155
Szükség van-e további diagnosztikus vizsgálatra?155
Szükség van-e gyógyszerszintek monitorozására?159
Mit mutatnak az adatok?160
Mit jelentenek az adatok?163
Komplexitás és gyógyítás169
Az orvosi érvelésről169
A nozológiával kapcsolatos problémák az orvosi gondolkodásban169
Homeosztázis és betegség170
Egy kibermedicinális módszer171
A laboratóriumi vizsgálatok175
Komplex állapotleírás176
A terápia kiválasztáa176
Az orvosi tudás és a következtetési rendszer177
Egy szemléltető példa179
Informatikai rendszerek az orvosi gyakorlatban181
Elektronikus orvosi adat- és tudásbázisok183
Elektronikus kórlaprendszerek183
Orvosi ismeretbázisok188
Hogyan jutunk hozzá a keresett információhoz?189
Ismeretbázisok a betegek számára191
Konzultációs rendszerek195
Problémamegoldó konzulensek195
Ismeretalapú konzulensek felépítése195
Diagnosztikus konzulensek198
Terápiatervező konzulensek203
Az automatizált ápoló207
Ápolási konzulensek208
A beavatkozások végrehajtása és a virtuális valóság eszközei209
A minőségbiztosítás informatikája213
Minőségi standardok213
Protokollszerkesztők214
Minőségbiztosító rendszerek216
Compliance-fokozók225
A konzultációs rendszerek validálása226
(Közel)jövőkép 229
Információ- és tudásmenedzselés231
Az ismeretek típusai egy egészségügyi intézményben231
Az intézmények tudásmenedzsentje232
Az információ- és az ismeretleírás nyelve234
Információ- és kommunikációtechnológiai szabványok az egészségügyben238
Medicina az interneten241
Mit kínál az internet a gyógyítás számára?241
Az internet és az orvos243
Az internet és a beteg248
Orvos-beteg konzultáció az interneten250
Hogyan találjuk meg azt, amire szükségünk van?251
Nehézségek és problémák255
Minősítés és internetimmunológia255
Ami a gyógyításon kívül esik256
Telemedicina259
A telemedicina térhódítása259
Egy klinikai példa260
A telemedicinális szolgáltatások típusai261
Telekonzultáció és kooperatív problémamegoldás266
Ismeretgrádiens és telekonzultáció269
A páciensközpontú medicina271
Az új szemlélet271
Egyéni ellátási utak tervezése272
A páciensközpontú egészségi intézmény280
Intézményközpontú és betegközpontú adatmenedzsment283
Betegközpontú információszolgáltatás284
Irodalomjegyzék288
Tárgymutató294
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem