Ki szavatol a helyesírás biztonságáért?
Tanulási segédlet a helyesírás tanulásához pedagógusjelöltek számára
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A helyesírási gyakorlatokat, olvasókönyvet és feladatgyűjteményt tartalmazó tanulási segédlet elsősorban pedagógusjelöltek számára készült. Azokat az ismereteket közvetíti, amelyeket általában a helyesírásról tudniuk kell a leendő tanároknak.
Az első rész ~ a Helyesírási gyakorlatok ~ olyan feladatsorokat tartalmaz, amelyek megoldását, illetve a megoldás magyarázatát az AkH.11. szabálypontjai ismertetik. Segítségükkel a könyv használója nemcsak bizonyos ismereteket sajátít el, de megtanul a szabályzatban tájékozódni, és ügyesedik a szabályok önálló alkalmazásában is.
A második fejezet az Olvasókönyv, amely válogatás az Édes Anyanyelvünk és egyéb lapok helyesírási témájú írásaiból. A cikkek főleg olyan kérdésekre válaszolnak, amelyek a 11. kiadás megjelenése után élénken foglalkoztatták a közvéleményt. A fejezetet egy tüzetes szómutató zárja.
A harmadik rész, a Feladatgyűjtemény alapja szabályzaton kívüli - gyakran a második fejezet olvasmányaiban fellelhető - szóanyag,...
Tovább
Fülszöveg
A helyesírási gyakorlatokat, olvasókönyvet és feladatgyűjteményt tartalmazó tanulási segédlet elsősorban pedagógusjelöltek számára készült. Azokat az ismereteket közvetíti, amelyeket általában a helyesírásról tudniuk kell a leendő tanároknak.
Az első rész ~ a Helyesírási gyakorlatok ~ olyan feladatsorokat tartalmaz, amelyek megoldását, illetve a megoldás magyarázatát az AkH.11. szabálypontjai ismertetik. Segítségükkel a könyv használója nemcsak bizonyos ismereteket sajátít el, de megtanul a szabályzatban tájékozódni, és ügyesedik a szabályok önálló alkalmazásában is.
A második fejezet az Olvasókönyv, amely válogatás az Édes Anyanyelvünk és egyéb lapok helyesírási témájú írásaiból. A cikkek főleg olyan kérdésekre válaszolnak, amelyek a 11. kiadás megjelenése után élénken foglalkoztatták a közvéleményt. A fejezetet egy tüzetes szómutató zárja.
A harmadik rész, a Feladatgyűjtemény alapja szabályzaton kívüli - gyakran a második fejezet olvasmányaiban fellelhető - szóanyag, amellyel a helyesírás egy-egy aktuális részkérdése tisztázható.
A könyv példái a mai nyelvhasználatot tükrözik, mégsem biztos, hogy hosszú ideig korszerűek lesznek. Az volna kívánatos, hogy a könyv használója önállóan is bővítse a példák és a feladatok sorát, ezzel egyúttal válaszolva is a parafrázisként címül feltett kérdésre.
Vissza
Tartalom
Bevezető 3
I. Helyesírási gyakorlatok, amelyek megoldását és magyarázatát az AkH.11. tartalmazza 5
1. Általános tudnivalók 7
2. A betűk 8
3. A kiejtés szerinti írásmód 10
4. A szóelemző írásmód 12
5. A hagyományos írásmód 15
6. Az egyszerűsítő írásmód 16
7. A különírás és az egybeírás 18
8. A kis és a nagy kezdőbetűk 21
9. A tulajdonnevek írása 23
10. Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása 27
11. Az elválasztás 29
12. Az írásjelek 31
13. A rövidítések és a mozaikszók 34
14. Egyéb tudnivalók 37
II. Olvasmányok
Válogatás az Édes Anyanyelvünk és egyéb lapok helyesírási témájú írásaiból 41
1. Általános tudnivalók 43
Pásztor Emil: A magyar helyesírás szabályai 43
Tóth Etelka: Számítógéppel a 11. kiadás szolgálatában 44
Pásztor Emil: Értelemtükröző helyesírás 45
Tompa József: Zavarunkban készen a segítség: a Helyesírási kéziszótár 46
Rozslay György: Ez is jó, az is jó 48
2.A betűk 49
Zimányi Árpád: Ne higgyünk a szemünknek 49
Filip Gabriella: A betűrend legyen rendben! 50
3. A kiejtés szerinti írásmód 51
T. Nagy Gábor: Frrrisss "szabálytalanságok" 51
Büky László: A köznyelvi kiejtés szerint! 52
Mikulás Gábor: Csak szépen, kulturáltan! 53
Holczer József: Ne higgy a higyj-nek! 53
Grétsy László: Bölcsességre vall-e? 54
Büky László: A mamut nem bolha! 55
4. A szóelemző írásmód 56
Sebestyén Ilona: Miért furcsállom? 56
Holczer József: A vén diák tovább-ballag... 57
5. A hagyományos írásmód 59
Pásztor Emil: Esterházy vagy Eszterházy? 59
Deme László: Ám mondd! - de írd is? 60
Ladó János: Attila szöktetése a szerájból 61
6. Az egyszerűsítő írásmód 63
Pásztor Emil: Bükkel és Bükk-kel 63
Holczer József: Még mindig nem eléggé ésszerű?! 64
7. A különírás és az egybeírás 65
S. I.: Logika az egybeírásban 65
Zimányi Árpád: Üdítő ital és üdítőital 66
Pásztor Emil: Különírjam? Egybeírjam? (I.) 66
Pásztor Emil: Különírjam? Egybeírjam? (II.) 67
Holczer József: Rokkant és nyugdíjas szavaink nyomában 69
Zimányi Árpád: Szóösszetételek túltengése 69
Bozsik Gabriella: A közben írásáról 71
Kozocsa Sándor Géza: Egy s más az igekötőkről 71
Zimányi Árpád: Hova kell kötőjel? 72
T Urbán Ilona: íme, egy új mozgószabály! 73
Holczer József: ál-Petőfi, kő-Krisztusok 75
8. A kis és a nagy kezdőbetűk 77
G. R.: Kisbetű-nagybetű 77
Egedy Mária: Mikor kell nagy kezdőbetű? 77
Pásztor Emil: Helyesírási kétségek a sajtóban 79
Bozsik Gabriella: Káros kisbetűsítések 79
9. A tulajdonnevek írása 81
Holczer József: Bach János Passiója?! 81
Pásztor Emil: Istenmezei? 81
Rozslay György: kis-Szunda-szigeteki 82
Hőnyi Ede: Válasz Rozslay Györgynek 83
Grétsy László: Helyünk Európában 84
Fábián Pál: Utcanévírási szabályaink 85
Bozsik Gabriella: Petőfi híd, Bodrog-híd, Lánchíd 87
Bozsik Gabriella: Van-e Mátravidék, Tiszamente? 88
T. Urbán Ilona: Sport Club, Torna Club? 89
Erdei Iván: Divat a kisbetű 90
10. Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása 92
G. R.: manager - menedzser 92
Egedy Mária: Helyesírás a kirakatban, avagy:
kirakatban a helyesírásunk 92
Zimányi Árpád: Fotogén fotómodell 93
Filip Gabriella: Videó, ó! 94
Reményi-Gyenes István: Megmagyarosodott szakszavak 95
Szilágyi Ferenc: Ha „Zsül" - legyen „Vem"! 96
Holczer József: Paszternak és társai 98
Zimányi Árpád: Még nem kovboj, de már krossz 99
Grétsy László: Motocross vagy motokrossz? 100
11. Az elválasztás 101
Bikácsi László: Be-cker és Freud 101
Fabian Pál: Puc-cini 102
Mizser Lajos; Az elválasztás esztétikája 102
Holczer József: SZABADST-RAND és egyebek 103
Pásztor Emil: Gírók és kemberek 104
Holczer József: He-gyoldal? Völ-gyoldal 104
Uszaváry Ervin: ínyencségek az elválasztások
boszorkánykonyhájából 105
E Kovács Ferenc, Fábián Pál: Meditáció a sorvégi elválasztásról 106
Seregy Lajos: NyelvEsz 107
12. Az írásjelek 111
Rapcsák Lajos: Hová tűnt a függő kérdés? 111
Holczer József: Mondatokat kapcsolunk; nemcsak vesszővel! 112
Zimányi Árpád: Csak egy vessző? 112
P. Kovács Imre: A kötőjelek divatja 113
Szathmári István: Vessző kellett volna! 115
Gyárfás Endre: A takarékos címfestő 115
Kemény Gábor: Divatos írásjelek 116
Szende Aladár: Idézőjelek elszaporodása 117
Péter László: írásmodor 119
Zimányi Árpád: Jár-vány 120
Hernádi Sándor Hiányjellel az olvasó szolgálatában 122
13. A rövidítések és a mozaikszók 123
Z. Á.: IKV, de Keravill 123
F. E: Túlbiztosítás a betűszók írásában 123
Rozslay György: FKGP kontra FKgP 124
Rácz Endre: A gyes meg a gyed (Egy új mozaikszóról) 125
Hajzer Lajos: Csak a kezdőbetű nagy! 126
F. Kovács Ferenc: Kell-e az erté szó? 127
Balázs Géza: Egy születő mozaikszótípusról 128
14 Egyéb tudnivalók 130
G. R.: A hétjegyűeket, hogyan? 130
F. Kovács Ferenc: Újra a telefonszámokról 130
T. Urbán Ilona: Iskolai osztályok jelölése 131
Fábián Pál: Régi módi új divatja 132
Holczer József: Nem nulla-ás! 132
15. Függelék 134
A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadásáról 134
Szemere Gyula: A megváltozott írásmódú szavak
és szókapcsolatok jegyzéke - 152
16. Mutató, amely az OLVASMÁNYOKban példaként előforduló
szavakat és kifejezéseket tartalmazza, de nem szerepel benne
a Függelék szóanyaga 157
III. Helyesírási feladatok, amelyek megoldását és magyarázatát részben az OLVASMÁNYOK tartalmazzák 175
1. Általános tudnivalók 177
2. A betűk 179
3. A kiejtés szerinti írásmód 180
4. A szóelemző írásmód 187
5. A hagyományos írásmód 191
6. Az egyszerűsítő írásmód 192
7. A különírás és az egybeírás 195
8. A kis és a nagy kezdőbetűk 201
9. A tulajdonnevek írása 202
10. Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása 206
11. Az elválasztás 212
12. Az írásjelek 213
13. A rövidítések és a mozaikszók 217
14. Egyéb tudnivalók 222