Ki kicsoda a magyar geográfiában?

Előszó

Közel nyolc esztendeje, negyedéves hallgatóként kaptam az ötletekben, tervekben már akkor sem szűkölködő Tóth professzortól a feladatot, hogy vegyek részt az először megjelenő Ki-kicsoda a magyar geográfiában című kiadvány nyelvi szerkesztésében. A szakma által közel egy évtizedes távlatból is jegyzett 'húzhú' beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezzel igazolva az elképzelés létjogosultságát, miszerint szükség van a szakmai leltárra. Talán nem dőreség azt feltételezni, hogy sokunkat érdekelhet itthon és külföldön, hogy, miként, mivel és milyen eredménnyel vesződik a másik, van-e sajátos arculata az egyes műhelyeknek, mi is jellemzi a magyar geográfiát. A könyvben szereplő közel 300 kolléga adataival hosszú idő óta együtt élőként bátran állíthatom, hogy saját címszavunk tüzetes és kritikus szemrevételezése után érdemes időt szentelni az egész könyvecske aprólékos áttanulmányozására is. A kevésbé kitartó, ám a szakma mai arculata iránt érdeklődők számára alternatívaként ajánlható az őszi Első Magyar Földrajzi Konferencián való részvétel, ahol a szerkesztés során az ezredvég magyar geográfusáról szerzett tapasztalatainkat adjuk közre. Terveink között szerepel ezen adatbázis elektronikus, keresőrendszerrel még könnyebben használhatóvá tett változatának intézeti honlapunkon történő elhelyezése. Erről és a kiadvánnyal kapcsolatos más információkról a kötetben szereplőket értesítjük. 1993-ban kiderült, hogy az adatok begyűjtése, rendszerezése, azaz a vajúdás - az első szüléseknél megszokott módon - mérhetetlen hosszú ideig tart, amit a technika látványos fejlődése ellenére jelen kiadásnál sem sikerült érdemben lerövidíteni. Az elmúlt közel két évben a feladat megoldásában alkalmilag közreműködők - mára már egyre inkább érthető okokból - sorra elmaradoztak, mígnem fiatal doktorandusz csapatunk két tagja, szívóssággal és remélhetően visszaigazolható precizitással felvértezve állt mellém az ügy kivitelezésében. Elsősorban nekik és természetesen Önöknek köszönhető, hogy végül még is elkészülhetett a mű, amely több mint valószínű, hogy nem teljes és naprakész, ám mindenképpen lelkiismeretes csapatmunka eredménye.
Trócsányi András Pécs, 2001. áprilisa Vissza