Kézjegy

Fülszöveg

Pintér Lajos 1953-ban született Szegeden. 1971 és 1976 között a budapesti bölcsészkar magyar-népművelés szakán tanult, az egyetemi évek alatt az Eötvös-kollégium tagja volt. 1976 óta Kecskeméten él, a Forrás folyóirat irodalmi szerkesztője.
Első verseskötete, a Fehéringes folyók, 1975-ben jelent meg. Könyvének szerkesztője Kormos István volt, akinél kijárta a vers, a könyvszerkesztés iskoláját. A "Kormos-egyetemről" 1978-ban az Új Írás-ban közölt esszét. 1979-ben adta ki Zsiványok arca című gyerekverskönyvét és a Magyar Irodalom Gyöngyszemei sorozatban Radnóti Miklós válogatott verseit. Költészetének fejlődéséről-kiteljesedéséről tanúskodott a Forrás könyvek sorozatban 1981-ben megjelent kötete. Az Európai diákdal-t egyaránt nagy elismeréssel fogadták az olvasók és a kritikusok. 1983-ban József Attila-díjjal tüntették ki.
A Szépirodalmi Könyvkiadónál ezt követően 1984-ben jelent meg verseskönyve, a Didergő ünnep.
Új verseivel üzeni, a kötet címe utal erre, hogy világát egyéni módon formálja továbbra is. Mert a világon a költő rajta kell hagyja a kézjegyét!
"Érett művészet, érdekes változatosság, a ciklustagolás mellőzésével is egységes látás" - jellemezte Pintér Lajos előző, Didergő ünnep című kötetét Tandori Dezső. Az elmúlt években írt versekből összeállíottt gyűjteményben, mely tartalmi, formai szempontból ismét továbblépés, és a költői kiteljesedés irányába mutat, ugyancsak hiába keressük a témák körül kirajzolódó ciklusokat. A kisebb egységnyi szerkezetek helyett a nagyobb gondolati ívek erővonalai hálózzák be, foglalják egységbe a terjedelmesebb verskompozíciókat, a tömör fogalmazású aforizmákat, a lírai tájleírásokat és elégiákat. E tudatos, fegyelmezett szerkesztés eredményeként a kötet olvasója együtt gondolkodik-töpreng a költővel. E tűnődő, hely- és helyzetkereső líra, melynek izgalmát az újból és újból feltörő társadalmi-történelmi-nemzedéki kérdések lüktetése adja, így lép túl a személyes hangulatok leírásán és válik olyan erővé, amely változtathat rajtunk és világunkon is. Vissza