Eredményes törekvések az emberi gondolat megörökítésére | |
A nyomdászat kialakulása | 5 |
A nyomtatvány az ember életében | 5 |
A sokszorosítás első jelei | 5 |
Kínai kísérletek | 7 |
Közvetlen előzmények | 8 |
Gutengberg szerepe | 9 |
A nyomdászat magyar vonatkozásai | 11 |
A kezdet | 11 |
A XV-XVI. század nevezetesebb nyomdái | 12 |
Misztótfalusi Kis Miklós | 12 |
Az első magyarországi újságok | 14 |
Nyomdászok a szabadságért | 15 |
A nyomdaipar mai feladatai | 17 |
A kézi szövegszedés eszközei és technológiája | |
A kéziszedő munkaterülete | 18 |
A kéziszedő szakma jelentősége a nyomdaiparban | 18 |
A szakma szépsége és tartalma | 19 |
Magatartás a munkahelyen, munkafegyelem | 20 |
Balesetek és megelőzésük | 20 |
A nyomdai mértékrendszer | 22 |
A pontrendszer előzményei | 22 |
A pontrendszer jelentősége és lényege | 22 |
A pontrendszer és a méterrendszer viszonya | 23 |
Átszámítások | 23 |
Segédeszközök az átszámításhoz | 25 |
A betűnagyságok pontértéke | 26 |
Betűnagyságok | 26 |
A betűnagyság-elnevezés eredete | 26 |
A betűnagyságok jelölése | 27 |
Betűszámítások | 28 |
A kéziszedőterem berendezése, a nyomó- és nem-nyomó elemek | 29 |
A szedőterem elhelyezése és berendezési tárgyai | 29 |
Betűtároló szekrények, fiókok | 30 |
A célszerű munkahelyek kialakítása | 31 |
A betűtár, anyagraktár (depo) szerep a szedőterem jó anyagellátásában | 33 |
A nyomda, ezen belül a formakészítő üzemrész munkájának tagozódása | 33 |
A nyomó- és nem-nyomó elemek szerepe a magasnyomtatásban | 36 |
Nyomó elemek | 36 |
Nem-nyomó elemek (űrtöltők) | 38 |
Kézi szerszám és a kéziszedőterem kisgépei | 39 |
A kéziszedő szerszámai | 39 |
A kéziszedőterem kisgépei | 41 |
A szövegszedés folyamata és szabályai | 43 |
Előkészület a szövegszedéshez | 43 |
A kéziszedés folyamata | 44 |
A szövegszedés szabályai | 47 |
Idegen nyelvű elválasztások | 54 |
Szövegközbeni kiemelések | 56 |
A kiemelés jelentősége | 56 |
A kiemelés eszközei és módozatai | 56 |
A korrektúra alapismerete, korrektúra-jelek | 58 |
A korrektúra jelentősége | 58 |
Korrektúrafajták | 59 |
A korrigálás folyamata | 59 |
Korrektúrajelek | 61 |
A kijelölt hibák javítása a szedésben | 61 |
Léniák | 70 |
A lénia szerepe a nyomtatványon | 70 |
Lénia-méretek és képek | 71 |
Különleges léniák és felhasználási területük | 71 |
A lénia anyaga és gyártása | 72 |
A lénia betűvonalba állítása | 72 |
Díszítőelemek | 73 |
A díszítőelemek eredete, szerepe | 73 |
A díszítőelemek fajtája | 74 |
A díszítőelemek helyes alkalmazása | 75 |
Papírméretek | 75 |
Alapméretek | 75 |
Sorozat-alakok | 76 |
Származtatott alakok | 77 |
Gyakolati elnevezések | 77 |
Papímennyiség-számítások | 77 |
Táblázatszedés, a betű kialakulása és rendszerezése | |
Táblázatszedés | 80 |
A táblázat fajtái | 80 |
A táblázat részei | 81 |
A fejrovatok szedése | 81 |
Léniatörési szabályok | 85 |
Oszlopos szedés | 85 |
Beszedett táblázat | 88 |
Külön harántvonalas táblázat | 91 |
Precíziós táblázat | 95 |
Raszter-szedés | 95 |
Dobozkivágó forma szedése | 96 |
Kereskedelmi, ügykezelési nyomtatványok | 97 |
Üzeleti levélpapír | 97 |
Üzleti levelezőlap | 99 |
Számlák, jegyzékek | 99 |
Különféle ügykezelési nyomtatványok | 102 |
Gazdaságos nyomtatványkészítés | 104 |
Margóarányok, nyomási és kötési szempontok | 105 |
A szavak egyengetése | 106 |
Az egyengetés célja | 106 |
Az egyengetés szabályai és technikái | 107 |
Munkatáska, műhelytáska | 109 |
A munkatáska adatai | 109 |
Kéziszedői műhelytáska | 111 |
A korrektor és revizor feladata | 115 |
A szabvány-kézirat jelentősége | 115 |
A korrektori és revizori feladat | 116 |
A gyakori hibák keletkezésekor és kiküszöbölése | 117 |
A revizori munka | 118 |
Az írás kialakulása és fejlődése | 119 |
Az ember és az írás | 119 |
Jelzések, emlékeztetők | 121 |
Fogalomírás | 121 |
Szó- és szótagírás | 122 |
Hangírás | 123 |
A hangírástól a nyomdabetűig | 125 |
Az írás fejlődése és a nyomdászat találkozása | 128 |
A betűtípusok rendszerezése | 128 |
A nyomdabetű fejlődésének áttekintése | 128 |
A rendszerezés szükségessége | 130 |
Az új rendszerezés alapjai | 130 |
A betűtípusok új csoportosítása | 133 |
A betűfajták keverhetősége | 137 |
A betűkerevér fogalma | 137 |
A betűnagyságok meghatározása | 137 |
A kiemelés módjai | 138 |
Keverhető és nem keverhető típusok | 139 |
A legjelentősebb nyomdatermék: a könyv formálása | |
Könyvtörténeti áttekintés | 140 |
A könyv formai alakulása | 140 |
A kódex | 141 |
Jelentős magyar vonatkozási kódexek | 142 |
Corvinák | 143 |
A kódex és a nyomtatott könyv találkozása | 144 |
A könyv szerepe a szocialista társadalom építésében | 144 |
Az arány jelentősége és az aranymetszet | 146 |
A könyv alakja | 148 |
A szép és jó könyv készítésének legfőbb szabályai | 148 |
A könyv alakjának meghatározása | 148 |
A szedéstükör meghatározása | 149 |
Kilövések | 152 |
Könyvterjedelem-számítás | 154 |
A könyv betűi, szedése | 157 |
Betűtípus | 157 |
Betűnagyság | 157 |
Az olvashatóság | 158 |
Szedéstechnika | 158 |
A könyv szedése | 158 |
Bekezdés | 159 |
Ritkítás | 159 |
Címek szedése | 160 |
Vers és táblázat a könyvben | 161 |
A lexikon szedése | 162 |
A könyv részei | 162 |
A könyv tagolása | 162 |
Címnegyedív | 162 |
Fedél | 164 |
Mottó | 165 |
Előszó, utószó | 166 |
Lábjegyzet, képaláírás | 166 |
Élőfej | 167 |
Tartalomjegyzék, név- és tárgymutató, irodalomjegyzék | 167 |
Oldalszámok | 167 |
Kolofon | 168 |
A könyv tördelése | 168 |
Előkészület a tördeléshez | 168 |
A tördelés folyamata | 168 |
A könyv részeinek sorrendje | 169 |
A tördelési makett | 169 |
A beosztás jelentősége | 169 |
Soregyenre tördelés | 169 |
A fattyúsor | 170 |
Kezdő és záró oldal | 170 |
Lábjegyzetek elhelyezése | 171 |
Széljegyzetek | 171 |
Az ívek jelzése | 172 |
Képeskönyvek | 173 |
Képeskönyv-fajták | 173 |
Klisé-méretezés | 174 |
A képes odalak kialakítása | 174 |
Iniciálé a könyvben | 175 |
Az iniciálé eredete, szerepe | 175 |
Az iniciálé típusa, mérete | 176 |
Az iniciálé alkalmazásának alapvető szabályai | 177 |
Behúzás-táblázat | 177 |
Verseskönyvek kialakulása | 178 |
Verseskönyvek szedése | 178 |
Verseskönyvek tördelése | 179 |
Színművek szedése, tördelése | 180 |
A könyv anyagai | 182 |
A felhasznált anyagok szerepe | 182 |
Anyag és tipográfia kapcsolata | 183 |
Nyomási eljárás és anyag | 183 |
Könyvek előállítására alkalmas papírok | 183 |
A szálirány jelentősége | 184 |
A könyv kötészeti anyagai | 185 |
Matamatikaszedés | 187 |
A matematikai szedés alapjai | 187 |
Számtani műveletek szedése | 190 |
Egyszerűbb képletek szedése | 193 |
Bonyolultabb képletek szedése | 196 |
Kémiai képletek szedése | 196 |
Időszaki és alkalmi nyomtatványok szedése és a nyomási eljárások | |
Napilag szedése | 199 |
Napilap szövegének szedése | 199 |
Napilap tördelése | 200 |
Napilap nyomása | 203 |
Folyóiratok kialakítása | 203 |
Folyóiratok fajtái | 203 |
Folyóiratok tördelése | 204 |
Sík- és mélynyomású folyóiratok | 208 |
A szín jelentősége és szerepe a nyomtatványon | 209 |
A szín az ember életében | 209 |
A színek rendszerezése | 209 |
A színek tulajdonságai | 209 |
Összeillő színek | 210 |
A szín és forma kapcsolata a tipográfiában | 211 |
Az akcidens-szedés tervezése és kivitelezése | 211 |
Az akcidens-szedés meghatározása és elemei | 211 |
Az akcidncia vázlatozása és szedése | 212 |
Az akcidens-szedés tengelye | 213 |
A szedés elhelyezése a papírsíkon | 214 |
Tartalom és forma harmóniája | 214 |
Az akcidens-szedés fajtái | 216 |
A közérthetőség és esztétika biztosítása | 216 |
Tipográfiai hatáskeltők | 220 |
Hirdetés és plakát | 224 |
A hirdetés szerepe | 224 |
Hirdetésszedés | 224 |
Apróhirdetés | 226 |
A plakátok szedése | 226 |
Szedőgépek | 227 |
Szedésgyorsító berendezések | 227 |
Soröntő szedőgépek | 228 |
Egyes betűt öntő szedőgép | 231 |
Ludlow kéziszedő-öntőgép | 234 |
Újabb szedőgépek | 235 |
Klisékészítés | 236 |
Fametszet | 237 |
Ólom- és linóleummetszet | 237 |
Fényképészeti eljárások | 237 |
Fotótípiai klisé | 239 |
Autotípiai klisé | 240 |
Több színű autotípiai klisé | 241 |
Különböző klisékészítési eljárások | 242 |
Nyomtatási eljárások | 243 |
Magasnyomtatás | 244 |
Tégelysajtók | 246 |
Gyorssajtók | 247 |
Körforgógépek | 248 |
Síknyomtatás | 249 |
Ofszetnyomtatás | 250 |
Mélynyomtatási eljárások | 251 |
Raszter-mélynyomtatás | 253 |
Különböző nyomtatási technikák | 256 |
Könyvkötés | 256 |
Könyvkötészeti munkafolyamatok | 257 |
Könyvkötészeti gépek | 259 |
Szabványok | 260 |
A szabványosítás célja | 260 |
A szabványosítás rendszere | 262 |
Fontosabb nyomdaipari szabványok | 262 |
A betű, a papír a festék anyagismerete | |
Betűfémötvözet | 263 |
A betű | 265 |
A betű részei | 265 |
A betűrészek meghatározása és szerepük | 266 |
Betűkészítés | 268 |
Betűmetszés | 269 |
Betűöntözés | 270 |
Betűsúlyszámítás | 270 |
A betűk megóvása | 275 |
A betűk rongálódása | 275 |
Kémiai hatások | 275 |
Fizikai hatások | 276 |
Tömöntés (sztereotípia) | 278 |
Matricázás | 278 |
Öntés | 280 |
Műanyag | 282 |
Műnyag matricák | 284 |
Műanyag nyomóforma készítése | 284 |
Nyomdai fémötvözetek | 284 |
Ólomötvözés fajtái | 284 |
Fémismeret | 286 |
Fémek karbantartása | 289 |
Fémfeljavítás | 292 |
A papír | 293 |
A papírgyártás története | 294 |
A papír alapanyagai | 296 |
Facsiszolat-gyártás | 297 |
Cellulózgyártás | 299 |
Növényi eredetű rongyanyagok | 300 |
Segédanyagok | 301 |
Papírgyártás | 302 |
Lemezgyártás | 305 |
Egyrétegű lemezek | 306 |
Többrétegű lemezek | 306 |
Papírsúlyszámítás | 308 |
Négyzetmétersúly | 308 |
Kilósúly vagy rizsmasúly | 311 |
Térfogatsúly | 312 |
Papírféleségek | 313 |
Író-nyomó papírok | 313 |
Csomagólpapírok | 315 |
Kartonok és lemezek | 316 |
Különleges és műszaki papírok | 317 |
Papírvizsgálati módszerek | 317 |
Színtani ismeretek | 318 |
A fény színei | 318 |
Szürke skála | 320 |
Színmérés | 321 |
Anyagi színek, színkörök | 323 |
Nyomdafesték | 325 |
A nyomdafesték alapanyagai | 325 |
A nyomdafesték készítése | 327 |
A nyomdafestékek tulajdonságai | 327 |
Különböző nyomdafestékek | 329 |
Festékkeverés | 330 |
A nyomdaiparban használatos idegen eredetű szakkifejezések | 332 |