Kéziratos térképek a Debreceni Állami Levéltárban

Előszó

Részlet a tartalomból:
E kiadvány levéltárunk térképtára kéziratos térképeinek jegyzékét tartalmazza.
A jegyzék nem terjed ki levéltárunk a térképtáron kívül őrzött, tehát a levéltári iratanyagban mellékletként itt ott még bizonnyal lappangó, s a kutatás során még fel nem tárt kéziratos térképeire: ezek száma azonban az itt ismertetettekhez képest csak jelentéktelen lehet. - Nem terjed' ki a jegyzék a térképtár 1800 utáni nyomtatott, illetve megyénél nagyobb területet ábrázoló, sokszorosított /fénymásolt, kőnyomatos/ térképeire sem: a jegyzék számsoraiban található hézagok ennek következményei.
A jegyzék a térképeket a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya által kidolgozott, országosan egységes csoportosításban, általában a vegyes eredetű térképeket magába foglaló "törzsanyag" /T/, a bíróságok irattáraiból átkerült "úrbéri térképek" /U/ és az egykori kataszteri felügyelőségeken őrzött "kataszteri térképek" /K/ sorolja fel, és ugyan csak országosan egységes alapelvek szerint írja le.
Ezek az alapelvek kimondják, hogy jegyzékünkben minden térkép leírását a levéltári jelzet vezeti be. Vele egy sorban található meg a topográfiai meghatározást annak a helységnek, vagy helységeknek, ha számuk nem haladja meg a hármat, ma érvényes neve, amelyhez /amelyekhez/ az ábrázolt terület ma tartozik, elcsatolt terület esetében az utolsó hivatalos magyar elnevezés. Alattuk zárójelben tüntettük fel a megye nevét az 1918-as beosztás szerint /törvényhatósági jogú városoknál tehát ez a hely üresen maradt/, majd a mai megyenevet /elcsatolt terület esetén országnevet/, az utóbbiakat betűrövidítéssel... Vissza