Kézikönyv az új lakástörvény, a helyiségbérleti jogviszony magyarázatához

Tartalom

Bevezetés 3
Rövidítések 4
Első rész
1 Az új lakástörvény szabályozásának elvei 13
1.1 A törvény hatálya 14
1.2 A polgári jog szabályainak érvényesülése 15
1.3 A megszerzett lakás- és helyiséghasználati jogok
védelme 15
1.4 A bérlőkiválasztási és a bérlőkijelölési jog
gyakorlása 20
1.5 Az önkormányzati lakás és helyiség hatósági kiutalásának
megszűnése 22
1.6 A rosszhiszemű és jóhiszemű jogcím nélküli használat
megszűnése 23
1.7 Egyéb megszűnt lakásjogi rendelkezések 25
1.8 Támogatás a lakásfenntartás költségeihez 26
1.9 Önkormányzatok rendeletalkotási kötelezettsége 27
Második rész
2 A lakásbérlet 31
2.1 A lakásbérletről általában 31
2.1.1 A lakásbérleti szerződés alanyai (a bérbeadó és
a bérlő) 33
2.1.2 A lakás fogalma 37
2.1.3 A lakás fogalma az adó- és illetékjogszabályokban 40
2.1.4 A lakások komfortfokozatai 41
2.1.5 A lakáshoz tartozó helyiségek (pince, padlás stb.) 43
2.1.6 A lakáshoz tartozó területek (udvar, kert stb.) 44
2.1.7 A közös használatra szolgáló helyiségek és területek 44
2.1.8 A bérbeadó igénye a lakáshoz tartozó helyiségre
és területre 45
2.2 A lakásbérleti jog vagyoni értéke 46
2.3 A bérlővel együtt lakó és a bérlőhöz beköltözhető
személyek 49
2.4 A lakcím bejelentése és lakásjogi jelentősége 51
2.4.1 Felvilágosítás a lakcímről 52
2.4.2 A bejelentkezés lakásjogi jelentősége 53
2.5 A lakások csoportosítása a tulajdonjog alapján 54
3 A lakásbérlet keletkezése 56
3.1 Önkormányzati bérlakás bérbeadása 56
3.2 Állami lakás bérbeadása 58
3.3 A magántulajdonban álló lakás bérbeadása 60
3.3.1 A szabad bérbeadás joga 60
3.3.2 A szerződési akarat és kifejezése 64
3.3.3 Az előbérleti jog 66
3.4 A gazdasági társaságok bérbeadási joga 67
3.5 A lakásbérleti szerződés alakja, az írásbeliség
követelményei 68
3.6 A lakásbérleti szerződés létrejötte, ráutaló
magatartással 71
4 A lakásbérleti szerződés érvénytelensége 75
5 A lakásbérleti szerződés módosítása 82
6 A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei 87
6.1 A lakás átadása 87
6.2 A bérbeadót terhelő kötelezettségek a lakásbérleti
jogviszony fennállása alatt 88
6.3 A szavatossági jogok 90
6.4 Az épület karbantartása, átalakítása. A bérlő tűrési
kötelezettsége 94
6.5 A bérlő jogai és kötelezettségei 97
6.5.1 A bérlő lakbérfizetési kötelezettsége 97
6.5.2 A bérlő karbantartási kötelezettsége 101
6.5.3 A bérlő joga a lakás átalakítására és
korszerűsítésére 102
6.5.4 A bérlő használati joga 103
7 A bérlőtársi jogviszony 105
8 A társbérleti jogviszony 119
9 A házastársak lakáshasználata 123
9.1 A lakáshasználat rendezése a bíróság által 128
9.2 Az üzlet, műhely stb. jogi helyzete a házasság
felbontása után 140
10 Az élettársak lakáshasználata 143
11 A lakásbérlet megszűnése 145
11.1 A lakásbérlet megszűnésének esetei 145
11.2 A lakásbérleti jogviszony megszüntetése szerződéssel 145
11.3 A lakás megsemmisülése 147
11.4 A felmondás általános szabályai 147
11.4.1 A lakásbérleti szerződés felmondása a bérlő hibájából 148
11.4.1.1 Felmondási okok 149
11.4.1.2 Bér nem fizetés 149
11.4.1.3 A karbantartási és egyéb kötelezettség elmulasztása 153
11.4.1.4 Az együttélési követelmények megsértése 155
11.4.1.5 A lakás és más helyiség rongálása vagy rendeltetésellenes használata 157
11.4.2 A bérbeadó indokolás nélküli felmondási joga 159
11.4.3 A felmondás alakszerűsége és eljárási szabályai 161
11.4.4 A lakásbérleti szerződés felmondása a bérlő részéről 167
11.4.5 A felmondás alanyi joghatálya 168
11.5 Felmondás megfelelő cserelakás felajánlásával 170
11.6 A lakásbérleti jog folytatása 175
11.7 A lakáscsere 179
11.7.1 A lakáscseréről általában 179
11.7.2 A szerződés alakja és tartalma 180
11.7.3 Hozzájárulás a lakáscseréhez 181
11.7.4 A lakáscsere-szerződés érvénytelensége 184
11.8 A lakásbérleti szerződés megszűnése a bíróság,
illetőleg a hatóság határozata alapján 187
11.9 A határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló
lakásbérleti szerződés megszűnése 188
11.10 A lakás visszaadása, a bérlő térítési igénye 189
12 Az albérlet 191
13 A jogcím nélküli lakáshasználat 192
13.1 A használati díj 192
13.2 A jogcím nélküli használó igénye másik lakásra 194
Harmadik rész
14 A helyiségbérlet 195
14.1 A lakásbérlet szabályainak megfelelő alkalmazása 195
14.2 A helyiség fogalma 196
14.3 A pavilon és a pince 196
14.4 Az üzlethez, műhelyhez tartozó egyéb használat
(udvar, pince, közlekedő stb.) 199
14.5 A kirakat és a vitrin 200
14.6 A lakások hasznosítása nem lakás (iroda, rendelő stb.)
céljára 202
14.7 Önkormányzati tulajdonban levő helyiségek 202
14.7.1 A helyiségbérlet keletkezése a törvény hatálybalépése
előtt 202
14.7.2 A helyiség használatának átengedése
1994. január 1. előtt 205
14.7.3 Az előprivatizáció során hasznosított helyiség 206
15 A helyiségbérleti szerződés keletkezése 209
15.1 Önkormányzati tulajdonban álló helyiség bérbeadása 209
15.2 A gazdasági társaságok által kötött bérleti
szerződés 213
15.3 A magántulajdonban, a szövetkezetek tulajdonában
és a társasházban levő üzletek, irodák stb. bérbeadása 215
15.4 A helyiségbérleti szerződés alakja és tartalma 216
16 A helyiségbérleti szerződés érvénytelensége 218
17 A szerződő felek jogai és kötelezettségei 219
17.1 A bérbeadó jogai és kötelezettségei 219
17.2 A bérlő jogai és kötelezettségei: A helyiségbér mértéke 222
18 Az üzlettársak, a vállalkozók bérlőtársi jogviszonya 225
19 A helyiségbérlet megszűnése 233
19.1 A helyiségbérlet megszűnésének esetei 233
19.2 A helyiségbérleti jogviszony megszüntetése
szerződéssel 233
19.3 A helyiségbérleti szerződés felmondása 234
19.3.1 A helyiségbérleti szerződés felmondása a bérlő
felróható magatartása miatt 235
19.3.1.1 Felmondási okok 235
19.3.1.2 Bérnemfizetés 236
19.3.1.3 A karbantartási és egyéb kötelezettség
elmulasztása 238
19.3.1.4 A magatartási normák megsértése 239
19.3.1.5 A helyiség vagy az ingatlan rongálása 240
19.3.2 A bérbeadó indokolás nélküli felmondási joga 240
19.3.3 A felmondást megelőző intézkedések 242
19.3.4 A helyiségbérleti szerződés felmondása a bérlő
részéről 245
19.3.5 A felmondás személyi hatálya 246
19.4 Felmondás megfelelő cserehelyiség felajánlásával 247
19.5 A helyiségbérleti jog folytatása. Jogutódlás
előprivatizáció esetén 249
19.6 A helyiség cseréje, a bérleti jog átruházása 250
19.7 A helyiségbérleti szerződés megszűnésének egyéb
esetei 252
19.8 A helyiség visszaadása. A jogcím nélküli használat 253
20 A helyiség albérletbe adása 256
Negyedik rész
21 Az önkormányzati, valamint az állami lakások és
helyiségek elidegenítése 257
21.1 A Polgári Törvénykönyv szabályainak érvényesülése 257
21.2 A törvény hatálybalépése előtt értékesített lakások és
helyiségek 257
21.3 A vételi jog és az elővásárlási jog 258
21.4 A házastársak elővásárlási és vételi joga 259
21.5 A házfelügyelői lakások elidegenítése 261
22 A vételi jog és az elővásárlási jog az önkormányzati,
valamint az állami lakásokra 264
22.1 A vételi jog az önkormányzati lakásokra 264
22.2 Az elővásárlási jog önkormányzati és állami
lakás esetén 267
22.3 Az értékesítés közös szabályai. A vételár 267
22.4 A fizetési feltételek 268
22.5 Az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége 269
22.6 A bérlők védelme a bérleti jog fennmaradása esetén 269
22.7 Az elidegenítés egyéb szabályai 270
22.8 A közös padlás, a közös pince stb. eladásának tilalma 270
22.9 Az önkormányzati lakásra kötött tartási szerződés
változása a lakás megvétele után 271
23 Vételi jog önkormányzati helyiségre 273
23.1 A helyiségre gyakorolható vételi jog 273
23.2 A vételi jog gyakorlására jogosult személyek és
időbeli hatálya 274
23.3 A helyiség vételára és a fizetési feltételek 275
23.4 A vételi jog gyakorlásának eljárási szabályai 276
23.5 Elővásárlási jog önkormányzati és állami lakás esetén 276
23.6 A helyiség elidegenítése kívülálló személynek 277
24 A megvásárolt lakás (helyiség) használata,
elidegenítése 278
Ötödik rész
25 A vegyes tulajdonban levő társasházak működése 287
Szerződésminták 295
Irodalom 313
Függelék 315

Témakörök