Kézikönyv az Európai Unióról

Szerző

Dr. Horváth Zoltán

Szerkesztő

Dr. Frank Ádám

Lektor

Dr. Számadó Tamás

Budapest

'Dr. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról ' összes példány

Kiadó:	Magyar Országgyűlés
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	658 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-87505-5-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér táblázatokat tartalmaz. Hetedik, átdolgozott kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Kézikönyv az Európai Unióról korábbi hat kiadása több tízezer példányban jelent meg, terjesztését támogatta az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Országgyűlés is. Tananyaggá vált számos egyetemen a főiskolán. A kötet külföldön is népszerű, angol, francia és szlovák nyelven is megjelent, és az egyik leggyakrabban használt felkészítő anyag az uniós intézmények versenyvizsgáin indulók számára.
A könyv az EU működését politika, gazdasági és jogi szempontok alapján egyaránt bemutatja. Közérthető nyelven, részletesen ismerteti az EU intézményi, jogi, döntéshozatali rendszerét, gazdaságpolitikáját és minden szakpolitikájának működését. A kötet több mint 300 kifejezésből álló fogalomgyűjteménnyel, önmagában is használható EU-lexikonnal is kiegészül.
A Kézikönyv népszerűségét annak is köszönheti, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan folyamatosan megújul, és az olvasót naprakészen tartja az Unió változó világában. Kevés olyan kiadvány van Európa-szerte, amely ilyen ütemben és... Tovább

Tartalom

Előszó - Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke	17
Bevezető	19
Az Európai Unió fejlődése, felépítése és működésének alapjai
Az európai integráció története és fejlődése	25
Az integráció kérdése Európában a második világháború után	25
Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása	30
Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig	32
Az EGK első tizenöt éve	35
Az Egyesülési Szerződés és intézményi hatásai	37
Hatokból Tizenkettek - Az Európai Közösségek bővülései	38
Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása	40
Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés	42
Az EU Maastricht után - Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetése	45
Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés	49
A bővülés előfeltétele: a Nizzai Szerződés	52
Az Európai Unió a XXI. század elején: A bővítés és mélyítés párhuzamos folyamata	56
A bővítés folyama
Az alapítű szerződések átfogó reformja: Az Alkotmányszerződés kidolgozásától a reformszerződésig	58
A gazdasági és politikai unió építése	69
A keleti bővítés története és folyamata	78
A kapcsolatok felvétele és intézményesülése az Európai Közösségek és Közép- és Kelet-Európa országai között	78
A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere	83
A koppenhágai kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig	86
A csatlakozási tárgyalások menete	93
A keleti bővítés csatlakozási tárgyalásai	107
A 2004. május 1-jei bővítés megvalósítása	107
A 2007. január 1-jei bővítés megvalósítása	109
A keleti irányú bővítés folytatása	111
Az Európai Unió intézményrendszere	121
Az intézményrendszer jellege	121
A Bizottság	123
A Bizottság tagjai	123
A Bizottság hivatali struktúrája	129
A Bizottság hatásköre	131
A Tanács	132
Az Európai Unió Tanácsa	132
A COREPER és a tanácsi munkacsoportok	134
Az Európai Tanács	137
A soros elnökség intézménye	139
A Tanács szavazási formái	140
Az Európai Parlament	144
Az Európai Parlament intézményi szerepének fejlődése	146
Az Európai Parlament választása és politikai összetétele	148
Az Európai Parlament tisztségviselői és testületei	152
Az Európai Parlament munkarendje	158
A Bíróság	159
A Bíróság feladata	159
A Bíróság összetétele	160
A Bíróság eljárása	161
A Számvevőszék	164
A Számvevőszék összetétele	164
A Számvevőszék munkája	164
A Gazdasági és Szociális Bizottság	164
A Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele	165
A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége	166
A Régiók Bizottsága	167
A Régiók Bizottsága összetétele	167
A Régiók Bizottsága tevékenysége	168
Az Európai Beruházási Bank	169
Az Európai Beruházási Bank intézményi felépítése	169
Az Európai Beruházási Bank feladata	170
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank	171
A Központi Bankok Európai Rendszere	172
Az Európai Központi Bank intézményei	173
Az európai ombudsman	174
Az Unió hatáskörei - A három pillérre épülő Unió	175
A három pillér kialakulása	175
A három pillér tagozódása	178
A három pillér és az Unió hatáskörei meghatározásnak problematikája	181
Döntéshozatal és jogalkotás az Európai Unióban	184
A közösségi döntéshozatal	185
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban	185
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint	198
A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése	216
A második pillér döntéshozatala	216
A harmadik pillér döntéshozatala	218
Az Európai Unió joga	219
Az uniós jogrend létrehozásának okai	219
Az Európai Unió jogforrásai	221
Az elsődleges jogforrások: a Szerződések	222
A másodlagos jogforrások	226
Az egyéb jogforrások	230
Az acquis communautaire fogalma	230
A közösségi jogrendszer jellemzői	232
A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz	232
A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez: az elsőbbség, az előfoglalás, a közvetlen alkalmazandóság, a közvetlen és közvetett hatály fogalmai	232
Jogharmonizáció az EU-ban	235
Az Alapjogi Charta	238
Az egységes piac és a négy alapszabadság	241
Az áruk szabad mozgása	242
A vámunió létrehozása	242
A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása	244
A személyek szabad mozgása	247
A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása	247
A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása	251
A szolgáltatásnyújtás szabadsága	254
A szolgáltatások értelmezése a közösségi jogban	254
A diszkrimináció tilalma, a képesítések kérdése és a szabad mozgás alóli kivételek a szolgáltatásoknál	255
A szolgáltatásnyújtás liberalizuálása a gyakorlatban	256
A tőke szabad mozgása	256
A tőke szabad mozgásának megvalósulása	259
A tőke szabad mozgása alóli kivételek	261
Az egységes piac és az adózás	261
Az egységes piac működésével kapcsolatos döntéshozatal	264
Az Európai Unió költségvetése	265
Az EU költségvetésének jellege	265
Az EU költségvetésének szerkezete	266
A költésvetés bevételei	266
A költségvetés kiadásai	268
A költségvetési viták és a többéves pénzügyi tervek	272
A költségvetési viták központi kérdései a nyolcvanas-kilencvenes években	272
A többéves pénzügyi tervek rendszere	274
A Delors I. és a Delors II. költségvetési csomagok	276
Az Agenda 2000 programcsomag költségvetési rendelkezései	279
A 2007-2013-as időszak többéves pénzügyi terve	287
A költségvetési eljárás	297
Az Európai Unió szakpolitikái
A gazdasági és monetáris unió	303
A monetáris integráció kialakulása	303
Az Európai Monetáris Rendszer	304
A Delors-terv	306
A közös pénz előnyei	307
A Maastrichti Szerződés és a GMU	308
A GMU Maastricht után - Az euró bevezetése	310
Nehézségek a Maastrichti Szerződést követően	310
Döntés az euróról és a bevezetés menetrendjéről	311
A harmadik szakasz és a közös pénz bevezetése	312
A GMU gazdasági és politikai dimenziói	318
A közös kereskedelempolitika és az EU külkapcsolatai	325
Az Európai Unió világgazdasági súlya	326
A közös kereskedelempolitika működése	328
A kereskedelmi és egyéb nemzetközi megállapodások megkötése	331
Az Európai Közösség külkapcsolati rendszere	332
Az EK multilaterális külkapcsolatainak jellemzői	333
Az EK kétoldalú külkapcsolatai és az azt meghatározó szerződésrendszer	335
Az EU fejlesztési együttműködési politikája	346
Versenypolitika	350
A közösségi szintű versenypolitika létrehozásának céljai	350
A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	351
A versnykorlátozó megállapodások és magatartások tilalma	352
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma	353
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése	353
Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	354
Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	354
A közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	356
A közös agrárpolitika és a közös halászati politika	357
A közös agrárpolitiak létrehozása	357
Az agrárpiac szabályozása a közös agrárpolitika első három évtizedében	359
A közös agrárpolitika első három évtizedének eredményei és problémái	359
A közös agrárpolitika 1992-es reformja	361
A közös agrárpolitika újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitikai rendelkezései	365
A keleti bővítés és a közös agrárpolitika	368
A 2003-as agrárreform	372
A közös agrárpolitika 2007-2013 között	376
A közös halászati politika	379
A közös közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok	382
A közös közlekedési politika kiépülése	382
A közös közlekedési politika új célkitűzései	384
A transzeurópai hálózatok programja	386
A regionális támogatások - A gazdasági és társadalmi kohézió politikája	389
A gazdasági és társadalmi kohézió politikájának kialakulása, fejlődése	389
A strukturális és kohéziós alapok működése 1999-ig	395
A strukturális és kohéziós alapok 2000-2006 között	415
A strukturális és kohéziós alapok 2007-2013 között	406
Foglalkoztatás- és szociálpolitika	413
A szociálpolitika fejlődése a kilencvenes évekig	413
A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése - Az Amszterdami Szerződés hatása	415
A közösségi foglalkoztatás - és szociálpolitika új irányai	419
Iparpolitika	425
Az iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció első harminc évében	425
Iparpolitika a kilencvenes években	426
Iparpolitikából vállakozási politika	429
Energiapolitika	434
Az energiapolitika fejlődése	434
Az energiapolitika az ezredfordulón	437
Egy új európai szintű energiapolitika kezdete	440
A kutatási és technológiafejlesztési politika	444
A közösségi kutatás és technológiafejlesztés a kezdetekben	444
A kutatási keretprogramok rendszere	445
Környezetvédelmi politika	451
A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése	451
A közösségi környezetvédelmi politika összetevői	453
A krönyezetvédelmi jogalkotás	453
A környezetvédelmi cselekvési programok	455
A Európai Környezeti Ügynökség	457
A pénzügyi eszközök	457
Integrált fellépés az éghajlatváltozás ellen	458
Fogyasztóvédelmi politika	460
A közösségi fogyasztóvédelmi politika fejlődése	460
A közösségi fogyasztóvédelmi politika aktuális irányai	463
Népegészségügyi politika	466
A közösségi népegészségügyi politika fejlődése	460
A közösségi fogyasztóvédelmi politika aktuális irányai	463
Oktatási, szakképzési és ifjúsági politika	470
A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika létrejötte	470
A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika működése	471
Az oktatási, szakképzési és ifjúsági programok 2007-2013 között	475
Kulturális és audiovizuális politika	478
Az EU kulturális politikája	478
Az EU audiovizuális politikája	481
A közös kül- és biztonságpolitika és az európai biztonság- és védelempolitika	486
A kül- és biztonságpolitikai együttműködés kialakulása	486
A Maastrichti Szerződés második pillére: a közös kül- és biztonságpolitika létrejötte	487
Az Amszterdami Szerződés újításai	491
A közös kül- és biztonságpolitika eszközrendszere és döntéshozatali rendje	493
A közös kül- és biztonságpolitika kulcskérdései Amszterdam után	497
Az európai biztonság- és védelempolitika megszületése	500
A közös kül- és biztonságpolitika aktuális fejleményei, az európai biztonság- és védelempolitika a gyakorlatban	506
A bel- és igazságügyek az Európai Unióban	511
A bel- és igazságügyi együttműködés létrejötte: a Maastrichti Szerződés harmadik pillére	511
A Schengeni Megállapodás és a schengeni acquis	513
Az Amszterdami Szerződés: a harmadik pillér átalakítása, a bel- és igazságügyi együttműködés egy részének közösségiesítése	516
Az első pillérbe áthelyezett bel- és igazságügyi kérdések	517
A schengeni acquis beemelése az Európai Unió keretébe	518
A rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben - A harmadik pillér működése az Amszterdami Szerződés után	519
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség elindítása Amszterdam után	521
A Nizzai Szerződés bel- és igazságügyeket érintő rendelkezései	523
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség érdekében tett legújabb lépések	524
Melléklet reformszerződés az alkotmányszerződés alapján - Milyen változások várhatók a reformszerződés hatályba lépése esetén a hatályos szerződéses kerethez képest?
Az új szerződéses keret: Alkotmányszerződés helyett reformszerződés	533
Az intézményrendszer	534
A Bizottságot érintő változások	534
Az Európai Tanácsot érintő változások	536
A Tanácsot érintő változások	536
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője	540
Az Európai Parlamentet érintő változások	541
A Bíróságot érintő változások	542
A hatáskörök meghatározása - A hárompilléres rendszer felszámolása	542
A hatásörök elhatárolásának és gyakorlásának alapelvei	543
A hatáskörök típusainak meghatározása	545
A rugalmasság a hatáskörgyakorlás során	548
Döntéshozatal és jogalkotás	548
Döntéshozatali rend	549
A döntéshozatali rend felülvizsgálata	549
A rugalmas integráció eszközei: a megerősített együttműködés és az állandó strukturált együttműködés	555
Az EU jogrendje	557
Az egységes jogi személyiség bevezetése és a Szerződések egymáshoz való viszonya	557
Az elsőbbség kérdése	559
Az Unióba való be- és kilépés feltételei	559
A másodlagos jogi aktusok	560
Az Alapjogi Chartát érintő rendelkezésekl	562
Az egységes piac működése	564
A költségvetés	564
A többéves pénzügyi keretek intézményesítése	564
Az új költségvetési eljárás	565
A gazdasági és monetáris unió	566
A monetáris politikát érintő rendelkezések	567
A gazdaságpolitikák összehangolását érintő rendelkezések	567
Az Unió külkapcsolatai - A közös kereskedelempolitika és a nemzetközi megállapodások megkötése	568
A közös kereskedelempolitikát érintő rendelkezések	569
Az egyéb nemzetközi megállapodásokat érintő rendelkezések	569
A versenyszabályok	570
A közös agrárpolitika és a közös halászati politika	571
A közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok	572
A gazdasági, társadalmi és területi kohézió politikája	571
A szociálpolitikát érintő rendelkezések	572
A foglalkoztatáspolitikák összehangolását érintő rendelkezések	573
Az iparpolitika	573
Az energiapolitika	574
A kutatási és technológiafejlesztési politika és az űrpolitika	574
A környezetvédelmi politika	575
A fogyasztóvédelmi politika	575
A népegyészségügyi politika	575
Az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport területére vonatkozó politika	575
A kulturális és audiovizuális politika	576
A közös kül- és biztonságpolitika	576
A kül- és biztonságpolitikát érintő rendelkezések	576
A biztonság- és védelempolitikát érintő rendelkezések	577
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget érintő rendelkezések	578
Rövidítések és fogalomgyűjtemény
Idegen nyelvű rövidítések	583
Magyar nyelvű rövidítések	586
Fogalomgyűjtemény (A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata)	587
Függelék
A Tanács egyhangű döntését igénylő kérdések a jelenleg hatályos Szerződések alapján	632
A Tanács egyhangú döntését igénylő kérdések a reformszerződés hatályba lépése esetén (az Alkotmányszerződés alapján)	637
Jogalkotási eljárások alkalmazási területei a jelenleg hatályos Szerződések alapján	641
Jogalkotási eljárások alkalmazási területei a reformszerződés hatályba lépése esetén (az Alkotmányszerződés alapján)	647
Irodalomjegyzék	656