Kézikönyv az Európai Unióról

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról ' összes példány

Kiadó:	HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	652 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:	963-7490-10-8
Megjegyzés:	Fekete-fehér táblázatokat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó - Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke	17
Bevezető	19
Az Európai Unió fejlődése, felépítése és működésének alapjai
Az európai integráció története és fejlődése	25
Az integráció kérdése Európában a második világháború után	25
Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása	30
Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig	32
Az EGK első tizenöt éve	36
Az Egyesülési Szerződés és intézményi hatásai	38
Hatokból Tizenkettek - Az Európai Közösségek bővülései	39
Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása	41
Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés	43
Az EU Maastricht után - Kezdeti nehézségek után eredmények: újabb bővülés és a közös pénz bevezetése	47
Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés	51
A bővülés előfeltétele: a Nizzai Szerződés	54
Az Európai Unió a XXI. század elején: A bővítés és mélyítés párhuzamos folyamata	59
A bővítés folyama
Az Alkotmányszerződés megszületése, jelentősége és hatályba lépésének kérdései
A gazdasági és politikai unió kiépítése	69
A keleti bővítés története és folyamata	76
A kapcsolatok felvétele és intézményesülése az Európai Közösségek és Közép- és Kelet-Európa országai között	76
A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere	82
A koppenhágai kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig	85
A csatlakozási tárgyalások menete	93
A keleti bővítés csatlakozási tárgyalásai	96
Tíz új tagállam 2004. május 1-jei csatlakozása és a bővítés folytatása	109
Az Európai Unió intézményrendszere	116
Az intézményrendszer jellege	116
A Bizottság	118
A Bizottság tagjai	118
A Bizottság hivatali struktúrája	124
A Bizottság hatásköre	126
A Tanács	128
Az Európai Unió Tanácsa	128
A COREPER és a tanácsi munkacsoportok	130
Az Európai Tanács	132
A soros elnökség intézménye	135
A Tanács szavazási formái	136
Az Európai Parlament	141
Az Európai Parlament intézményi szerepének fejlődése	142
Az Európai Parlament választása és politikai összetétele	144
Az Európai Parlament tisztségviselői és testületei	149
Az Európai Parlament munkarendje	154
A Bíróság	155
A Bíróság feladata	155
A Bíróság összetétele	156
A Bíróság eljárása	157
A Számvevőszék	161
A Számvevőszék összetétele	161
A Számvevőszék munkája	161
A Gazdasági és Szociális Bizottság	162
A Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele	162
A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége	163
A Régiók Bizottsága	164
A Régiók Bizottsága összetétele	164
A Régiók Bizottsága tevékenysége	165
Az Európai Beruházási Bank	166
Az Európai Beruházási Bank intézményi felépítése	167
Az Európai Beruházási Bank feladata	167
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank	168
A Központi Bankok Európai Rendszere	169
Az Európai Központi Bank intézményei	171
Az európai ombudsman	172
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az intézményeket érintő változások	173
Az intézményi keret az Alkotmányszerződés alapján	173
A Bizottságot érintő változások	174
Az Európai Tanácsot érintő változások	176
A Miniszterek Tanácsát érintő változások	177
Az Európai Parlamentet érintő változások	181
A Bíróságot érintő változások	182
A többi intézményt érintő változások	183
Az Unió hatáskörei - A három pillérre épülő Unió	185
A három pillér kialakulása és működése	185
Az Európai Unió és a három pillér fogalma	185
A három pillér tagozódása	189
A hatáskörök meghatározásának kérdése	191
Az Unió hatáskörei meghatározásának problémája	191
A hatáskörök meghatározása az Alkotmányszerződésben - A hárompilléres rendszer felszámolása az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén	194
Döntéshozatal és jogalkotás az Európai Unióban	202
A közösségi döntéshozatal	203
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban	203
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint	216
A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése	230
A második pillér döntéshozatala	234
A harmadik pillér döntéshozatala	236
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az Európai Unió döntéshozatalát érintő változások	236
Az új döntéshozatali rend	236
A döntéshozatali rend felülvizsgálata	241
A rugalmas integráció eszközei: a megerősített együttműködés és az állandó struktúrált együttműködés	244
Az Európai Unió joga	247
Az uniós jogrend létrehozásának okai	247
Az Európai Unió jogforrásai	250
Az elsődleges jogforrások: a Szerződések	250
A másodlagos jogforrások	255
Az egyéb jogforrások	260
Az acquis communautaire fogalma	260
A közösségi jogrendszer jellemzői	261
A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz	161
A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez: az elsőbbség, az előfoglalás, a közvetlen alkalmazandóság, a közvetlen és közvetett hatály fogalmai	262
Jogharmonizáció az EU-ban	265
Az EU jogrendjének változása az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén	268
Az Alkotmányszerződés mint elsődleges jogforrás - Az egységes jogi személyiség, az elsőbbség, a jogutódlás, jogfolytonosság és az Unióból való kilépés kérdései	268
Az Alkotmányszerződés felépítése, szerkezete	271
A másodlagos jogi aktusok az Alkotmányszerződés alapján	272
Az Alapjogi Charta	277
Az Alapjogi Charta megszületése, tartalma és státusza	277
Az Alapjogi Charta az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén	279
Az egységes piac és a négy alapszabadság	281
Az áruk szabad mozgása	282
A vámunió létrehozása	282
A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása	283
A személyek szabad mozgása	287
A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása	287
A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása	292
Döntéshozatal és jogalkotás az Európai Unióban	202
A közösségi döntéshozatal	203
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban	203
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonása szerint	216
A Bizottság mint delegált döntéshozó - A komitológia működése	230
A második pillér döntéshozatala	234
A harmadik pillér döntéshozatala	236
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az Európai Unió döntéshozatalát érintő változások	236
Az új döntéshozatali rend	236
A döntéshozatali rend felülvizsgálata	241
A rugalmas integráció eszközei: a megerősített együttműködés és az állandó struktúrált együttműködés	244
Az Európai Unió joga	247
Az uniós jogrend létrehozásának okai	247
Az Európai Unió jogforrásai	250
Az elsődleges jogforrások: a Szerződések	250
A másodlagos jogforrások	255
Az egyéb jogforrások	260
Az acquis communautaire fogalma	260
A közösségi jogrendszer jellemzői	261
A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz	261
A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez: az elsőbbség, az előfoglalás, a közvetlen alkalmazandóság, a közvetlen és közvetett hatály fogalmai	262
Jogharmonizáció az EU-ban	265
Az EU jogrendjének változása az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén	268
Az Alkotmányszerződés mint elsődleges jogforrás - Az egységes jogi személyiség, az elsőbbség, a jogutódlás, jogfolytonosság és az Unióból való kilépés kérdései	268
Az Alkotmányszerződés felépítése, szerkezete	271
A másodlagos jogi aktusok az Alkotmányszerződés alapján	272
Az Alapjogi Charta	277
Az Alapjogi Charta megszületése, tartalma és státusza	277
Az Alapjogi Charta az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén	279
Az egységes piac és a négy alapszabadság	281
Az áruk szabad mozgása	282
A vámunió létrehozása	282
A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása	284
A személyek szabad mozgása	287
A gazdaságilag aktív, kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása	287
A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása	292
A szolgáltatásnyújtás szabadsága	295
A szolgáltatások értelmezése a közösségi jogban	295
A diszkrimináció tilalma, a képesítések kérdése és a szabad mozgás alóli kivételek a szolgáltatásoknál	297
A szolgáltatásnyújtás liberalizálása a gyakorlatban	298
A tőke szabad mozgása	300
A tőke szabad mozgásának megvalósulása	300
A tőke szabad mozgása alóli kivételek	302
Az egységes piac és az adózás	302
Az egységes piac működésével kapcsolatos döntéshozatal	305
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az egységes piacot érintő rendelkezések	306
Az Európai Unió költségvetése	308
Az EU költségvetésének jellege	308
Az EU költségvetésének szerkezete	309
A költségvetés bevételei	309
A költségvetés kiadásai	311
A költségvetési viták és a többéves pénzügyi tervek	315
A költségvetési viták központi kérdései a nyolcvanas-kilencvenes években	315
A többéves pénzügyi tervek rendszere	317
A Delors I. és a Delors II. költségvetési csomagok	318
Az Agenda 2000 programcsomag költségvetési rendelkezései	322
A 2007-2013-as időszak többéves pénzügyi tervének kialakítása	329
A költségvetési eljárás	336
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az uniós költségvetést érintő rendelkezések	338
A többéves pénzügyi keretek intézményesítése	338
Az új költségvetési eljárás	339
Az Európai Unió szakpolitikái
A gazdasági és monetáris unió	345
A monetáris integráció kialakulása	245
Az Európai Monetáris Rendszer	346
A Delors-terv	348
A közös pénz előnyei	349
A Maastricht Szerződés és a GMU	350
A GMU Maastricht után - Az euró bevezetése	352
Nehézségek a Maastrichti Szerződést követően	352
Döntés az euróról és a bevezetés menetrendjéről	353
A harmadik szakasz és a közös pénz bevezetése	355
A GMU gazdasági és politikai dimenziói	360
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a gazdasági és monetáris uniót érintő rendelkezések	367
A monetáris politikát érintő rendelkezések	367
A gazdaságpolitikák összehangolását érintő rendelkezések	368
A közös kereskedelempolitika és az EU külkapcsolatai	370
Az Európai Unió világgazdasági súlya	371
A közös kereskedelempolitika működése	373
A kereskedelmi és egyéb nemzetközi megállapodások megkötése	376
Az Európai Közösség külkapcsolati rendszere	378
Az EK multilaterális külkapcsolatainak jellemzői	379
Az EK kétoldalú külkapcsolatai és az azt meghatározó szerződésrendszer	380
Az EU fejlesztési együttműködési politikája	391
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közös kereskedelempolitikát és a nemzetközi megállapodások megkötését érintő rendelkezések	394
A közös kereskedelempolitikát érintő rendelkezések	394
Az egyéb nemzetközi megállapodásokat érintő rendelkezések	395
Versenypolitika	396
A közösségi szintű versenypolitika létrehozásának céljai	396
A vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	397
A versenykorlátozó megállapodások és magatartások tilalma	398
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma	399
A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése	399
Az államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	400
Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	401
A közvállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok	402
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a versenyszabályokat érintő rendelkezések	403
A közös agrárpolitika és a közös halászati politika	404
A közös agrárpolitika létrehozása	404
Az agrárpiac szabályozása a közös agrárpolitika első három évtizedében	406
A közös agrárpolitika első három évtizedének eredményei és problémái	407
A közös agrárpolitika 1992-es reformja	408
A közös agrárpolitika újabb reformja - Az Agenda 2000 agrárpolitika rendelkezései	413
A keleti bővítés és a közös agrárpolitika	417
A 2003-as agrárreform	420
A közös agrárpolitika 2007-2013	424
A közös halászati politika	425
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közös agrárpolitikát és a közös halászati politikát érintő rendelkezések	428
A közös közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok	430
A közös közlekedési politika kiépülése	430
A közös közlekedési politika új célkitűzései	432
A transzeurópai hálózatok programja	434
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közlekedéspolitikát és a transzeurópai hálózatokat érintő rendelkezések	437
A regionális támogatások - A gazdasági és társadalmi kohézió politikája	438
A gazdasági és társadalmi kohézió politikájának kialakulása, fejlődése	438
A struktúrális és kohéziós alapok működése 1999-ig	444
A struktúrális és kohéziós alapok 2000-2006 között	450
A struktúrális és kohéziós alapok 2007-2013 között	458
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a gazdasági és társadalmi kohézió politikáját érintő rendelkezések	463
Foglalkoztatás- és szociálpolitika	465
A szociálpolitika fejlődése a kilencvenes évekig	465
A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása	468
A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai	471
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a szociálpolitikát, valamint a foglalkoztatáspolitikák összehangolását érintő rendelkezések	476
Az iparpolitika	478
Az iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció első harminc évében	478
Iparpolitika a kilencvenes években	479
Iparpolitikából vállalkozási politika	482
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az iparpolitikát érintő rendelkezések	485
Energiapolitika	486
Az energiapolitika fejlődése	486
Az energiapolitika az ezredfordulón	488
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az energiapolitikát érintő rendelkezések	491
A kutatási és technológiafejlesztési politika	492
A közösségi kutatás és technológiafejlesztés a kezdetekben	492
A kutatási keretprogramok rendszere	493
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a kutatási és technológiafejlesztési politikát érintő rendelkezések	496
Környezetvédelmi politika	498
A közösségi környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése	498
A közösségi környezetvédelmi politika összetevői	500
A környezetvédelmi jogalkotás	500
A környezetvédelmi cselekvési programok	502
Az Európai Környezeti Ügynökség	504
A pénzügyi eszközök	505
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a környezetvédelmi politikát érintő rendelkezések	506
Fogyasztóvédelmi politika	507
A közösségi fogyasztóvédelmi politika fejlődése	507
A közösségi fogyasztóvédelmi politika aktuális irányai	510
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a fogyasztóvédelmi politikát érintő rendelkezések	513
Népegészségügyi politika	514
A közösségi népegészségügyi politika fejlődése	514
A közösségi népegészségügyi fellépés irányai	515
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a népegészségügyi politikát érintő rendelkezések	518
Oktatási, szakképzési és ifjúsági politika	519
A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika létrejötte	519
A közösségi oktatási, szakképzési és ifjúsági politika működése	520
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén az oktatás, ifjúság, szakképzés és a sport politikáját érintő rendelkezések	525
Kulturális és audiovizuális politika	526
Az EU kulturális politikája	526
Az EU audiovizuális politikája	528
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a kulturális és audiovizuális politikát érintő rendelkezések	532
A közös kül- és biztonságpolitika és az európai biztonság- és védelempolitika	533
A kül- és biztonságpolitikai együttműködés kialakulása	533
A Maastrichti Szerződés második pillére: a közös kül- és biztonságpolitika létrejötte	534
Az Amszterdami Szerződés újításai	539
A közös kül- és biztonságpolitika eszközrendszere és döntéshozatali rendje	541
A közös kül- és biztonságpolitika kulcskérdései Amszterdam után	545
Az európai biztonság- és védelempolitika megszületése	548
A közös kül- és biztonságpolitika aktuális fejleményei, az európai biztonság- és védelempolitika a gyakorlatban	555
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a közös kül- és belpolitikát érintő rendelkezések	559
A kül- és biztonságpolitikát érintő rendelkezések	559
A közös biztonság- és védelempolitikát érintő rendelkezések	561
A bel- és igazságügyek az Európai Unióban	563
A bel- és igazságügyi együttműködés létrejötte: a Maastrichti Szerződés harmadik pillére	563
A Schengeni Megállapodás és a schengeni acquis	566
Az Amszterdami Szerződés: a harmadik pillér átalakítása, a bel- és igazságügyi együttműködés egy részének közösségiesítése	568
Az első pillérbe áthelyezett bel- és igazságügyi kérdések	569
A schengeni acquis beemelése az Európai Unió keretébe	570
A rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben - A harmadik pillér működése az Amszterdami Szerződés után	571
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség elindítása Amszterdam utána	573
A Nizzai Szerződés bel- és igazságügyeket érintő rendelkezései	575
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség érdekében tett legújabb lépések	576
Az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget érintő rendelkezések	580
Rövidítések és fogalomgyűjtemény
Idegen nyelvű rövidítések	583
Magyar nyelvű rövidítések	585
Fogalomgyűjtemény (A könyvben szereplő, az Európai Unióval kapcsolatos, fontosabb fogalmak magyarázata)	586
Mellékletek
A Tanács egyhangú döntését igénylő kérdések a jelenleg hatályos Szerződések alapján	625
A Tanács egyhangú döntését igénylő kérdések az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén	630
Jogalkotási eljárások alkalmazási területei a jelenleg hatályos Szerződések alapján	634
Törvényalkotási eljárások alkalmazási területei az Alkotmányszerződés hatályba lépése esetén	641
Irodalomjegyzék	650