Előszó Dr. Áder János, a Magyar Országgyűlés Elnöke | 11 |
Az európai integráció története | |
Az integráció kérdése Európában a második világháború után | 15 |
Az Európai Szén és Acélközösség megalakulása | 19 |
Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig | 20 |
Az EGK első tizenöt éve | 24 |
Az Egyesítő Szerződés és intézményi hatásai | 25 |
Hatokból tizenkettek - az EK bővülései | 26 |
Az Egységes Európai Okmány elfogadása - Az egységes piac megvalósítása | 28 |
Közösségekből Unió - A Maastrichti Szerződés | 30 |
Az Európai Unió Maastricht után - Nehézségek és újab bővülés | 32 |
Az Amszterdami Szerződés és a legújabb fejlemények | 35 |
Az Európai Unió intézményrendszere | |
Az intézményrendszer jellege | 41 |
A Tanács | 42 |
Az Európai Unió Tanácsa | 42 |
A COREPER és a tanácsi munkacsoportok | 42 |
Az Európai Tanács | 43 |
A soros elnökség intézménye | 45 |
A Tanács szavazási formái | 45 |
A Bizottság | 47 |
A Bizottság tagjai | 47 |
A Bizottság hivatali struktúrája | 49 |
A Bizottság hatásköre | 50 |
A Parlament | 51 |
A Parlament intézményi szerepének fejlődése | 51 |
A Parlament összetétele | 53 |
A Bíróság | 54 |
A Bíróság feladata | 54 |
A Bíróság összetétele | 55 |
A Bíróság eljárása és hatásköre | 56 |
A Számvevőszék | 58 |
A Számvevőszék összetétele | 58 |
A Számvevőszék munkája | 58 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság | 59 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság összetétele | 59 |
A Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenysége | 60 |
A Régiók Bizottsága | 61 |
A Régiók Bizottsága összetétele | 61 |
A Régiók Bizottsága tevékenysége | 61 |
Az Európai Beruházási Bank | 62 |
Az Európai Beruzázási Bank intézményi felépítése | 63 |
Az Európai Beruházási Bank feladata | 63 |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank | 64 |
A Központi Bankok Európai Rendszere | 65 |
Az Európai Központi Bank intézményei | 67 |
Az Európai Ombudsman | 68 |
Az Európai Unió döntéshozatali, jogalkotási rendszere | |
A közösségi döntéshozatal mechanizmusa | 71 |
A Bizottság-Tanács-Parlament "triumvirátus" szerepe a közösségi döntéshozatalban | 72 |
Döntéshozatali eljárások a Parlament bevonásának mértéke szerint | 79 |
Az Európai Unió döntéshozatalában megjelenő jogi eszközök és a közösségi jogforrások | 88 |
Az Európai Unió három pillére | |
Az Európai Unió és a három pillér fogalma | 95 |
Az első pillér: az Európai Közösségek | 97 |
A második pillér: a közös kül- és biztonságpolitika | 98 |
A külpolitikai együttműködés kialakulása | 98 |
A Maastrichti Szerződés második pillére | 99 |
A közös kül- és biztonságpolitika eredményei és nehézségei | 103 |
Az Amszterdami Szerződés újításai | 104 |
A harmadik pillér: A bel- és igazságügyi együttműködés | 106 |
A Maastricti Szerződés és a harmadik pillér | 106 |
A Schengeni Egyezmény | 109 |
Az Amszterdami Szerződés és a bel- és igazságügyi együtműködés egy részének közösségiesítése | 109 |
A közösségi jog | |
A közösségi jogrendszer jellemzői | 115 |
A közösségi jog viszonya a nemzetközi joghoz | 115 |
A közösségi jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez | 115 |
Jogharmonizáció az Európai Közösségekben | 117 |
"A négy alapszabadság" | 120 |
Az áruk szabad mozgása | 120 |
A szolgáltatások szabad mozgása | 121 |
A személyek szabad mozgása | 122 |
A tőke szabad mozgása | 123 |
A közösségi versenyjog | 124 |
A vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések | 124 |
Az államra vonatkozó rendelkezések | 126 |
Az Európai Unió világgazdasági kapcsolatai és kereskedelem-politikája | |
Az Európai Unió világgazdasági súlya | 129 |
Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája | 130 |
Az Európai Unió külkapcsolatai | 132 |
A Közösség multilaterális külkapcsolatai | 133 |
A Közösség kétoldalú külkapcsolatai | 134 |
Monetáris integráció az EU-ban, a Gazdasági és Pénzügyi Unió | |
Az Európai Unió világgazdasági súlya | 129 |
Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája | 130 |
Az Európai Unió külkapcsolatai | 132 |
A Közösség multilaterális külkapcsolatai | 133 |
A Közösség kétoldalú külkapcsolatai | 134 |
Monetáris integráció az Eu-ban, a Gazdasági és Pénzügyi Unió | |
A monetáris integráció kialakulása | 141 |
Az Európai Monetáris Rendszer | 142 |
A Delors-terv | 144 |
A közös pénz előnyei | 145 |
A Maastrichti Szerződés és az EMU | 146 |
Az EMU Maastricht után | 147 |
Nehézségek a Maastrichti Szerződést követően | 147 |
Döntés az "euro"-ról és a bevezetés menetrendjéről | 148 |
A harmadik szakasz előtt | 149 |
Az EMU gazdasági és politikai dimenziói | 152 |
Az Európai Unió költségvetése | |
Az EU költségvetésének jellege | 157 |
Az EU költségvetésének szerkezete | 158 |
A közös költségvetés bevételei | 158 |
A közös költségvetés kiadásai | 159 |
A költségvetéssel kapcsolatos viták és a költségvetési reformcsomagok | 160 |
A költségvetési eljárás | 164 |
A közös mezőgazdasági politika | |
A közös mezőgazdasági politika felállítása | 169 |
A közös mezőgazdasági politika működése, az agrárpiaci rendtartás | 170 |
A közös agrárpolitika első évtizedeinek eredményei és problémái | 171 |
A CAP 1992-es reformja | 173 |
Az 1992-es reform értékelése és az újabb kihívások | 175 |
Az Európai Unió regionális politikája, a strukturális és kohéziós alapok | |
Az Európai Unió regionális politikájának kialakulása, fejlődése | 181 |
A strukturális alapok | 183 |
A strukturális alapok működésének, tevékenységének alapelvei | 183 |
A strukturális politika eszközei: alapok, és közösségi kezdeményezések | 185 |
A Kohéziós Alap | 186 |
Közösségi politikák | |
Iparpolitika | 194 |
Az iparpolitika feltételeinek fejlődése az integráció első harminc évében | 194 |
Iparpolitika a kilencvenes években | 196 |
Kutatás-fejlesztési politika | 198 |
A közlekedési politika és a transzeurópai hálózatok | 201 |
A közlekedési politika fejlődése az egységes piac kiépítéséig | 201 |
A közlekedési politika célrendszerének átalakulása | 202 |
A transzeurópai hálózatok programja | 203 |
Energiapolitika | 204 |
Az energiapolitika fejlődése | 204 |
Az Energia Charta | 207 |
Környezetvédelmi politika | 207 |
A környezetvédelmi politika kialakulása, fejlődése | 207 |
A környezetvédelmi politika eszközei | 209 |
Az ötödik környezetvédelmi akcióprogram | 209 |
Az Európai Környezeti ügynökség | 210 |
Foglalkoztatás és szociálpolitika | 211 |
A szociálpolitika fejlődése a Maastrichti Szerződésig | 211 |
A foglalkoztatás kérdésének előtérbe kerülése, az Amszterdami Szerződés hatása | 213 |
Az Európai Unió és a keleti bővítés | |
A kapcsolatok intézményesülése Közép-Kelet-Európával: az Európai Megállapodások | 219 |
A koppenhágai kritériumoktól a madridi döntésekig | 224 |
A csatlakozás feltételei: a koppenhágai kritériumok | 224 |
Az EU álláspontjának alakulása Essentől Madridig | 225 |
A keleti bővítés problémás kérdései | 227 |
A kormányközi konferencia és az Amszterdami Szerződés | 233 |
Az Agenda 2000 és a luxemburgi döntések | 237 |
Az Agenda 2000 és az országvélemények kidadása | 237 |
Az Agenda 2000 javaslatai az Unió megerősítésére | 238 |
Az Agenda 2000 javaslatai az Unió bővítésére | 241 |
Az Agenda 2000 kiadásától a luxemburgi csúcsig | 246 |
A luxemburgi döntések | 247 |
A csatlakozási tárgyalások megkezdése és a további kérdőjelek | 250 |
A csatlakozási tárgyalások menete | 250 |
A csatlakozási tárgyalások nyitott kérdései | 251 |
Content | 255 |