Kézikönyv az emberkereskedelemről I-IV.

Tartalom

I. KÖTET
ÁLTALÁNOS ISMERETEK
AZ EMBERKERESKEDELEM FOGALMA
1. Az emberkereskedelem története 11
2. Az emberkereskedelem fogalma a Palermo Protokoll alapján 16
3. A migráció és az emberkereskedelem 18
4. Az emberkereskedelem, mint az emberi jogok súlyos megsértése 20
AZ EMBERKERESKEDELEM FOLYAMATA ÉS FÁZISAI
1. Az emberkereskedelem okai 25
2. A nemek közötti egyenjogúság, az esélyegyenlőség kérdése 28
3. Toborzási módszerek az emberkereskedelemben 33
4. Belépés a tranzit- vagy célországba 36
A TRAUMATIZÁLT SÉRTETT: A TESTI ÉS SZEXUÁLIS ERŐSZAK HATÁSA
1. A trauma definíciója 42
2. Kockázati és védelmi tényezők 43
3. A traumák fajtái és leggyakoribb helyszínei 44
4. A PTSD fő tünetei 45
5. A traumatizált sértett 46
6. Együttműködési alapelvek 48
A GYERMEKEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS
A.) GYERMEKJOGOK A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON
1. Történeti áttekintés 53
2. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének értékelése 54
3. Gyermekjogok, gyermeki alapjogok Magyarországon 55
4. A jog-jogosultság alapú megközelítés 50
5. A gyermeki jogok katalógusa 60
B.) GYERMEKEK SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
NEMZETKÖZI NORMÁK ÉS A MAGYARORSZÁGI HELYZET
1. Bevezetés 61
2. A szexuális kizsákmányolással kapcsolatos jogalkotás és védelem struktúrája 62
2.1 Jogi háttér 62
2.2 Nemzeti struktúra és eljárási szabályok szexuális kizsákmányolások esetén 66
3. Összefoglalás 69
AZ EMBERKERESKEDELEM MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSA
1. Az emberkereskedelem a magyar jogi szabályozás tükrében 74
2. A magyar büntetőeljárás főbb szakaszai 78
3. Az emberkereskedelem viktimológiai kérdései 82
4. A sértett jogai a büntetőeljárásban 89
5. A sértett/tanú védelme 91
Az emberkereskedelem elleni fellépés 101
a.) Prevenció
b.) Kutatás
c.) Oktatás
d.) A tudatosság fokozása
e.) Adminisztratív ellenőrzés
f.) Ajánlások kifejezetten a gyermekkereskedelem megakadályozására
MÓDSZERTAN
OKTATÓKÉPZÉS
1. Oktatási formák 111
2. Felnőtt-tanulás 114
3. Tréning felkészülés 119
4. Tréneri eszközök 120
5. Csoportdinamika 125
II. KÖTET
A BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
1. A büntető igazságszolgáltatás fogalma és feladatai
2. A büntetőeljárás alapelvei 10
3. A büntetőeljárás alanyai 12
A BŰNCSELEKMÉNY SÉRTETTJE
1. A sértett fogalma 14
2. A sértettek jogai 15
3. A sértett/tanú védelme 21
AZ EMBERKERESKEDELEM BÜNTETŐJOGI SZABÁLYOZÁSA
1. Az emberkereskedelem bűntettének törvényi tényállása 31
2. Az emberkereskedelem elhatárolása más bűncselekményektől 35
3. Záró megjegyzések 42
III. KÖTET
A RENDŐRSÉG SZEREPE ÉS FELADATKÖRE AZ EMBERKERESKEDELEM ELLENI FELLÉPÉSBEN
1. A rendőrség feladatai 9
1.1 A rendőrség általános feladatai 9
1.2 A Magyar Rendőrség speciális feladatai az emberkereskedelem elleni fellépés területén 10
2. A rendőrség feladata és szerepe az emberkereskedelem elleni fellépésben, a Brüsszeli deklaráció alapján 12
2. A szakosodásra és cserére vonatkozó intézkedések 12
2.2 A nyomozás módszerei 14
2.3 A rendőrség kapcsolata az emberkereskedelem áldozatával 14
2.4 A sértett/tanú helyzete 15
2.5 Az áldozatok reintegrációja 18
2.6 A sértettnek nyújtandó azonnali segítség módjai 19
3. Kockázati tényezők 20
3.1 A sértettek kategóriái és a kockázat szintjei 20
3.2 A legfontosabb, kezelendő kérdések 21
3.3 Minimális standardok 21
4. A sértett/tanú kihallgatásának alapelvei 21
4.1 Az alapelvek 21
4.2 Az áldozat helyzetének megértése 22
4.3 A kihallgatás személyi és tárgyi feltételei 23
4.4 A kihallgatás módszertana 24
A HATÁRŐRSÉG SZEREPE ÉS FELADATKÖRE AZ EMBERKERESKEDELEM ELLENI FELLÉPÉSBEN
A határőrség feladatrendszere 27
AZ EMBERKERESKEDELEM ÉS AZ EMBERCSEMPÉSZÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN
1. Az emberkereskedelem és az embercsempészés elhatárolási szempontjai 30
2. Az emberkereskedelem törvényi tényállása és büntetőjogi értelmezése 31
2.1 Jogi tárgy 32
2.2 Elkövetési magatartások 32
2.3 Alanyok és bűnösség 33
2.4 Stádiumok 33
3. Az embercsempészés törvényi tényállása és büntetőjogi értelmezése 34
3.1 Jogi tárgy 35
3.2 Elkövetési magatartás 35
3.3 Minősített esetek 36
3.4 Stádiumok 37
3.5 Alanyok és bűnösség 37
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HATÁRŐRSÉGÉNEK TAPASZTALATAI AZ EMBERCSEMPÉSZÉS ELLENI FELLÉPÉSBEN
1. Embercsempész útvonalak 39
a) A magyarországi illegális migráció fő jellemzői 39
b) Az első embercsempész útvonal 40
c) A második embercsempész útvonal 41
d) A harmadik embercsempész útvonal 42
e) A hazánkat elkerülő, elterelő hatást kiváltó okok 42
2. Az embercsempészés elkövetési módszerei 42
2.1 Az elegendő pénzzel rendelkező szabálytalan migránsok csempészése 42
2.2 Továbbszöktetéshez elegendő pénzzel nem rendelkező migránsok csempészése 42
2.3 Az embercsempészés elkövetési módszereiben bekövetkező változások 2003-tól 43
3. Hazai elkövetési helyek 43
4. Az embercsempész-szervezetek felépítése, működési mechanizmusa 44
5. Az embercsempész bűnszervezetek haszna 47
6. Az embercsempész bűnszervezetek sikeres felderítését elősegítő tényezők a határőrség bűnügyi szerveinek tapasztalatai alapján 48
7. A határőrség együttműködési rendszere az illegális migráció visszaszorítása terén 48
7.1 Külső és nemzetközi együttműködés a bűnüldözési szakterületen 48
7.1.1 Együttműködés hazai szinten 48
7.1.2 Együttműködés nemzetközi szinten 49
7.2 Külső és nemzetközi együttműködés az idegenrendészeti szakterületen 51
7.2.1 Együttműködés hazai szinten 51
7.2.2 Együttműködés nemzetközi szinten 53
A BŰNCSELEKMÉNY SÉRTETTJE
1. A sértett fogalma 56
2. A sértettek jogai 57
3. A sértett/tanú védelme 63
IV. KÖTET
A NEVELÉS ÉS OKTATÁS SZEREPE AZ EMBERKERESKEDELEM MEGAKADÁLYOZÁSÁBAN
1. Az oktatásról általában 9
2. Az európai oktatáspolitika jellemzői 9
3. Prioritások az oktatás területén 10
4. Az iskolák légköre, belső világa 10
5. Felmerülő kérdések 11
6. A szocializáció 12
7. Erőszak az iskolában 13
8. Stigmatizáció / Deviancia 14
9. Az emberkereskedelem megakadályozása - Az oktatás feladata iskolán belül és kívül 18
9.1 Primer prevenció 18
9.2 Szekunder prevenció 19
9.3 Tercier prevenció 20
10. Oktatási formák 20
10.1 Középiskolai oktatás kettős feladata 21
10.2 A tanárok felkészítése 21
10.3 Diákok oktatása 21
10.4 Kortárs-oktatás 21
10.5 Felsőoktatási lehetőségek 22
Szupervíziós csoportok 22
10.6. Önkéntes segítők oktatása 23
11. Egészségvédelem - ártalomcsökkentő - kríziskezelő program 23
KAPCSOLATFELVÉTEL AZ EMBERKERESKEDELEM ÁLDOZATAIVAL
1. Az áldozatsegítés folyamata 26
2. A kommunikáció 26
2.1 A kommunikáció kezdése 28
3. Az aktív hallgatás, az empátia jelentésvilága 28
3.1 Az aktív figyelem 29
3.2 Az aktív hallgatás jelei 29
3.3 Kérdések a tájékozódási kereteken belül 30
3.4 Az észlelések reprodukálása 31
3.5 Az érzelmek visszatükrözése 31
3.6 Az aktív hallgatás zavarai 31
4. Asszertivitás és személyes hatékonyság 32
5. Az asszertivitás fogalma 33
6. Az áldozat kapcsolati hálója 34
7. Kommunikációs hibaforrás 36
8. A kapcsolatfelvétel, illetve a megkereső munka célja 36
9. A feltérképezés célja 36
9.1 Információnyújtás, felvilágosítás 37
9.2 Célratörő kommunikáció 37
A BŰNCSELEKMÉNY SÉRTETTJÉNEK JOGAI ÉS A TANÚVÉDELEM
1. A sértett fogalma 40
2. A sértett jogai 41
2.1 Jelenléti jog 42
2.2 Iratmegtekintési jog 42
2.3 Indítványok és észrevételek tételének joga 42
2.4 Jog a felvilágosításhoz 43
2.5 Képviselet 43
2.6 Jogorvoslati jogosultság 43
2.7 Feljelentéshez való jog 44
2.8 Magánvád és pótmagánvád 45
2.9 A sértett joga, hogy kára megtérüljön 47
3. A sértett/tanú védelme 47

Témakörök