Kézikönyv az életbiztosítási cégek számára

Előszó

A kazetta a Svájci Viszontbiztosító Társaság „Kézikönyv az életbiztosítási cégek számára "című munkájának melléklete. A nevem Brown Leacock, a társam Fay Knight. Mindketten a Svájci Viszontbiztosító Társaság munkatársai vagyunk. A kazetta hallgatása során alaposan megismer majd bennünket. Ez a kézikönyv azért készült, hogy értékesítési vagy üzleti igazgatóként segítsen Önnek, hogy tudását és üzleti fogásait fejlessze és az üzletkötők képzésének különböző módszereivel ismertesse meg. A kazetták a kézikönyvben tárgyalt témákat dolgozzák fel. Fay és én azon leszünk, hogy mindezt érthetőbbé tegyük az Ön számára.
Most pedig nézzük, hogyan is épül fel a kézikönyv. Az anyag tizenegy fejezetből áll. Az első öt az irányítással és az értékesítés ellenőrzésének témakörével foglalkozik. A további fejezetek az életbiztosítás értékesítését tárgyalják. a 6-11. fejezet segítséget nyújt az üzletkötők képzéséhez is. Az Ön vállalatára vonatkozó kiegészítő, speciális anyagokkal együtt a könyvet az üzletkötők is olvashatják alapképzésük anyagaként.
Most nézzük egymás után az egyes fejezeteket.
Az első rész az irányítással és a vezetéssel foglalkozik, általános képet ad arról a szerepről, amit igazgatóként az értékesítési szakmában Önnek be kell töltenie.
- Igaz, hogy a vállalatok különböző elnevezéseket használnak vezetőikkel kapcsolatban? Néha azt hallani, hogy fiókigazgató vagy ellenőr, néha pedig azt, hogy üzleti vagy értékesítési igazgató. Ezenkívül sok más kifejezéssel is találkozhatunk.
- Mi csak az igazgató elnevezést használtuk a kézikönyvben. Ez alatt olyan személyt értettünk, aki az életbiztosítások értékesítésének irányításával foglalkozik.
- Ha már az elnevezéseknél tartunk, ugye az is igaz, hogy nem minden cég nevezi üzletkötőit üzletkötőknek? Néha ügynöknek hívják őket, néha értékesítési képviselőknek. Néhány vállalat pedig a tőkegyűjtő nevet adja nekik.
- Tudod, ha egy olyan kézikönyvet írunk, amelyet több cég használ és amely sokféle témát felölel, majdnem lehetetlen, hogy a legmegfelelőbb elnevezéseket használjuk. Ebben a kézikönyvben üzletkötőkről, ügynökökről és értékesítési képviselőkről beszélünk. Ezek az elnevezések azokra a személyekre vonatkoznak, akik életbiztosítások értékesítésével foglalkoznak. Ahogy Shakespeare írja: „Egy rózsának, bárhogy is hívják, mindig édes az illata." Tehát az elnevezés nem olyan fontos, mint az a munka, amelyet az illető végez. Szeretnénk mindenesetre, ha elnézőek lennének velünk szemben, és ha például az igazgatót említjük, arra a személyre gondolnának, aki az üzletkötők irányításáért felelős. Ahol ügynökről, üzletkötőről vagy képviselőről van szó, ott azokra gondolunk, akik életbiztosítást értékesítenek.
- Ez érthetőnek tűnik.
- Térjünk vissza a kézikönyv fejezeteihez, és vessünk egy pillantást a második részre, amely az igazgatóság filozófiájáról és a napi tervezésről szól. Ez a két témakör azért került a kézikönyvbe, mert egy hatékonyan működő igazgatóságnak határozott filozófiával kell rendelkeznie. Olyan alapelvekkel, amelyek meghatározzák működését. Egy igazgatónak, akire rengeteg feladat hárul, pontos napi tevékenységi tervre van szüksége. Egy vázra, amely alapján munkáját végzi.
- Szerepelnek ezekben a fejezetekben olyan eszközök vagy segédanyagok, amelyeket az igazgatók felhasználhatnak munkájuk során?
- Igen, ezek az egyes fejezetek után találhatók meg. Ha elolvasod az egyes fejezeteket, kiderül, hogy ezek a mellékletek milyen módon segítenek a napi munkában. Vissza