Kézikönyv a versenyjogról

Tartalom

I. RÉSZ
Rövidítések jegyzéke 16
Előszó 19
I. fejezet: A törvény hatálya
1. Történeti előzmények 21
2. Jogpolitikai cél 22
3. Személyi hatály 25
3.1. Vállalkozás 25
3.2. Fejezetek szerinti személyi hatály 26
4. Tárgyi hatály 27
4.1. Piaci magatartás 27
4.2. A magyar versenyjog és az Európai Közösség verseny jogának tárgyi hatálya 31
5. Területi hatály 31
5.1. A Magyar Köztársaság területén kifejtett piaci magatartás 32
5.2. Extra territoriális hatály 32
II. fejezet: A tisztességtelen verseny tilalma
Klauzula 36
1. Generálklauzula - fejezeti klauzula 37
2. Okok, amelyek az elhelyezésbeni változásra vezettek 38
3. A generálklauzulához kapcsolódó joggyakorlat 39
3.1. A tisztességtelen versenycselekmények mögöttes szabálya 40
3.2. A fogyasztók megtévesztésének mögöttes szabálya 43
3.3. A generálklauzula alkalmazása más jogszabály esetén 43
4. A fejezeti (generál)klauzula jövőbeni alkalmazhatósága 54
5. Elkövetési magatartás 57
5.1. Gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatása 57
5.2. Tisztesség és tisztességtelenség a joggyakorlatban 58
6. Szándék, célzat, eredmény 61
7. Elhatárolás, kapcsolat 62
Hírnévsértés 63
1. Jogpolitikai cél 63
2. Előfeltétel 63
3. Elkövetési magatartás 63
4. Szándék, célzat, eredmény 65
5. A védelem tárgya 65
6. Elhatárolás, kapcsolódás 65
Üzleti hitelsértés 67
1. Jogpolitikai cél 67
2. Előfeltétel 68
3. Elkövetési magatartás 69
4. Szándék, célzat, eredmény 71
5. A védelem tárgya: az üzleti titok 71
6. Elhatárolás, kapcsolódás 71
Bojkott 73
1. Jogpolitikai cél 73
2. Előfeltétel 73
3. Elkövetés i magatartás 74
4. Szándék, célzat, eredmény 74
5. A védelem tárgya 75
6. Elhatárolás, kapcsolódás 75
Jellegbitorlás 76
1. Jogpolitikai cél 76
2. Előfeltétel 76
3. Az elkövetési magatartások csoportosítása 78
4. A védelem tárgya 79
4.1. Az áru utánzása 79
4.2. Az elnevezés utánzása 80
5. Szándék, célzat, eredmény 82
6. Elhatárolás, kapcsolódás 83
Tisztességtelen eljárások 84
1. Jogpolitikai cél 84
2. Elkövetési magatartás 85
3. Szándék, célzat, eredmény 86
4. Elhatárolás, kapcsolódás 86
Összegzés 88
III. fejezet: A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma
1. A fogyasztóvédelmi szabályok történeti áttekintése 90
1.1. Fogyasztóvédelem az 1923. évi V. törvénycikk szabályai szerint 90
1.2. Az 1931. évi XX. törvénycikk a gazdasági versenyt, a fogyasztói érdekeket sértő megállapodásról 91
1.3. Fogyasztóvédelem az 1984. évi IV. törvény szabályozásában (Tgt.) 92
1.4. Fogyasztóvédelem a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényben (Tpt.) 93
2. A fogyasztóvédelem a törvény hatályos rendelkezései szerint 96
2.1. A fogyasztók köre 96
2.2. A fogyasztók tisztességtelen befolyásolásának tipikus formái 97
2.3. A fogyasztók megtévesztése a termék által elérhető eredmény (hatás) tekintetében (aktív megtévesztés) 98
2.4. A fogyasztók megtévesztése az áru lényeges hiányosságainak elhallgatásával (passzív megtévesztés) 102
3. Az árujelzők 103
3.1. A védjegy 104
3.2. A származás jelzés 105
3.3. Az eredetmegjelölés 105
4. A fogyasztók megtévesztése az áru minőségére és felhasználhatóságára 106
4.1. A nemzeti szabványosítás 106
4.2. A termékfelelősség 107
5. Téves tájékoztatás az áru értékesítésével, forgalmazási módjával, árával, illetve a fizetési feltételekkel kapcsolatosan 108
6. Fogyasztóvédelmi szabályok a kereskedés különleges formáinál 112
6.1. A házaló kereskedés 112
6.2. A csomagküldő szolgálat 113
6.3. Az élelmiszerek forgalmazására vonatkozó különleges szabályok 114
6.4. A gépjárművek forgalmazása 117
7. A pilótajáték - szerencsejáték, a nyereményakciók és az ésszerűen viselkedő fogyasztó felelőssége 118
8. A fogyasztók tájékoztatásának értelmezése 122
9. A fogyasztók választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazásának tilalma 124
10. A reklám 125
11. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről 128
12. Fogyasztói alapjogok az Európai Közösség jogrendszerében 129
IV. fejezet: Kartelljog
Bevezetés 135
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma 137
1. Jogpolitikai cél 138
1.1. Általános kartelltilalom 138
1.2. Továbbeladási ár meghatározásának tilalma 140
1.3. Mentesülés a kartelltilalom alól 143
2. Fejezeti klauzula 144
2.1. A kartell hatása 144
2.2. Tilos magatartások 148
2.2.1. Megállapodás 148
2.2.2. Összehangolt magatartás 149
2.2.3. Döntés 151
3. Tipikus kartell tényállások 155
3.1. Klasszikus kartellek 155
3.1.1. Árkartell 155
3.1.2. Kontingentáló kartell 159
3.1.3. Piacfelosztó kartell 159
3.2. Egyéb tilos kartellek 163
4. Szándék, célzat, eredmény 164
5. Jogkövetkezmények 165
6. Elhatárolás, kapcsolódás 165
Kivételek a kartelltilalom alól 166
1. Jogpolitikai cél 167
2. Bagatell kartell 168
2.1. Csekély jelentőség 168
2.2. Érintett piac 170
3. Nem független vállalkozások közötti kartell 174
3.1. Irányítási kapcsolat 174
3.2. Törvénynél fogva függetlennek minősülő vállalkozások 176
4. Nemleges megállapítás 178
5. Elhatárolás, kapcsolódás 178
Csoportmentesülés 179
1. Jogpolitikai cél 179
2. Hatáskör 180
3. A csoportmentesítés joghatása 181
4. A mentesítés szempontjai 181
5. Elhatárolás, kapcsolódás 182
Egyedi mentesítés 182
1. A mentesülés egységes feltételrendszere 183
2. Konjuktív feltételek 183
3. Kérelemre induló eljárás 186
4. A határozat jellege 186
5. Feltétel- és határidő tűzés 187
6. Hatály 188
7. Elhatárolás, kapcsolódás 189
Nemleges kérelmek - mentesítés 189
1. Jogpolitikai cél 189
2. A kérelem tárgya 190
3. A kérelem tartalma 190
4. Lehetőség - kötelezettség 191
5. Kérelem alapján, illetve hivatalból induló eljárás 192
6. Prevenciós lehetőség 193
7. Elhatárolás, kapcsolódás 193
A határozat visszavonása 194
1. A visszavonás feltételei 195
2. A visszavonás jogkövetkezménye 196
3. A határozat hatálya 196
Bizonyítási teher 197
V. fejezet: A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma
1. Az erőfölény fogalma 198
2. Az érintett áru és a földrajzi piac 200
3. A monopólium, a természetes monopólium és a monopszónium 204
4. Az erőfölény megállapítása szempontjából releváns körülmények 205
5. Közös erőfölényes helyzet 208
6. Az erőfölénnyel való visszaélés fogalma és tipikus fajtái 209
6.1. Tisztességtelenül indokolatlan előny kikötése 210
6.2. A tisztességtelen ár 214
6.3. A termelés, a forgalmazás és a műszaki fejlesztés akadályozása 215
6.4. Az üzleti kapcsolat létesítésétől és fenntartásától való indokolatlan elzárkózás 215
6.5. A gazdasági döntések tisztességtelen befolyásolása 217
6.6. Az áruvisszatartás tilalma 219
6.7. Az árukapcsolás tilalma 220
6.8. Az indokolatlan megkülönböztetés tilalma 222
6.9. A „felfaló ár" - a „rablóár" 224
6.10. A piacralépés akadályozásának, a hátrányos piaci helyzet teremtésének tilalma 228
7. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés az Európai Közösség versenyjogi szabályaiban 230
VI. fejezet: A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
Bevezetés 234
Összefonódás 235
1. Jogpolitikai cél 236
2. Az összefonódás törvényi esetei 236
2.1. Egyesülés 237
2.2. Irányítás 237
2.3. Tevékenységfolytató új cég 243
3. Elhatárolás, kapcsolódás 243
Engedélyezési kötelezettség 245
1. Jogpolitikai cél 245
2. Engedélyezéshez kötött méret 246
2.1. Együttes árbevétel 246
2.2. A kisebbik résztvevő mérete 248
2.3. Több ügylet együttes figyelembe vétele 249
Kivételek 249
1. Átmeneti összefonódás 250
2. Felszámolás és végelszámolás 250
Résztvevők 251
1. Közvetlen résztvevők 252
2. Közvetett résztvevők 252
Az árbevétel számítása 254
1. Belső forgalom 255
2. Külföldi cég árbevétele 257
3. Állami és önkormányzati vállalkozások 258
Engedélykérés 259
1. Az engedélykérő 260
2. Az engedélykérés elmulasztása 261
3. Az engedélykérés határideje 261
3.1 Törvényi határidő és annak kezdete 261
3.2. Külön jogszabályban megállapított határidő 264
4. Az engedélykérés módja 266
5. Az engedélykérés „illetéke" 266
A Gazdasági Versenyhivatal engedélye 266
1. Preventív kontroll 266
2. Függő jogi helyzet 267
3. Eljárásjogi vonatkozások 268
4. Az engedély hiányának jogkövetkezményei 269
Elbírálási szempontok 269
1. Az engedélykérési feltételek meglétének ellenőrzése 270
2. Előnyök és hátrányok mérlegelése 271
2.1. Piaci viszonyok 274
2.2. Versenyhelyzet 289
2.3. Az összefonódás várható hatása 292
3. A döntéshozatal 297
3.1. Gazdasági erőfölény hiánya 298
3.2. Versenysérelem hiánya 299
3.3. Az előnyök - hátrányok pozitív egyenlege 300
4. Feltételek előírása 300
4.1. A feltételek funkciója 301
4.2. Feltételül szabható körülmények 301
4.3. Határidő 303
A feltételek hiányának következménye 304
1. Információ a jogsértésről 304
2. Az eljárás megindítása 304
3. Határozathozatal 305
4. A határozat tartalma 305
5. A határozat végrehajtása 308
A határozat visszavonása 308
1. A visszavonható határozatok köre 308
2. A visszavonásra okot adó körülmények 308
II. RÉSZ
VII. fejezet: A Gazdasági Versenyhivatal
A Gazdasági Versenyhivatal jogállása (továbbiakban: GVH) 312
1. A GVH függetlensége 312
2. A GVH feladatköre 312
3. A GVH általános versenyfelügyeleti szerv 313
4. A GVH munkatársai 314
A GVH elnöke, elnökhelyettese 314
1. Kinevezés 315
2. A Versenytanács elnöke 316
3. Az elnöki jogkör bővülése 317
4. A versenyhivatali jogkör csökkenése 318
A Versenytanács összetétele 318
1. Versenytanács - eljáró versenytanács 319
2. A Versenytanács elnökének feladatköre 319
3. A Versenytanács tagjainak kinevezése 319
4. Függetlenség - törvénynek alávetettség 320
5. Versenytanácsi tagság megszűnése 320
A Versenyhivatal munkatársai 320
Összeférhetetlenség 321
1. Az összeférhetetlenség esetei 321
2. Eljárás összeférhetetlenség esetén 322
Mögöttes szabályok 323
Képesítési követelmények 323
III. RÉSZ
VIII. fejezet: A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályai
1. Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása 325
1.1. Az eljárásjog jellege a versenyfelügyeleti eljárásban 325
2. Hatáskör és illetékesség 326
3. A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró szerv összetétele, kizárás 327
3.1. A versenyhivatali eljárás szakaszai 327
3.2. Az eljáró versenytanács összetétele 328
3.3. Az eljárási összeférhetetlenség - a kizárás 329
3.4. A kizárás bejelentése 330
3.5. A kizárásra irányuló bejelentés elbírálása 331
4. Az ügyfél és jogutódja a versenyfelügyeleti eljárásban 331
5. Képviselet a versenyfelügyeleti eljárásban 333
5.1. Az ügyféltárs, annak törvényes képviselője, vagy meghatalmazottjának képviseleti jogosultsága 334
5.2. Az ügyfél hozzátartozójának képviseleti joga 335
5.3. Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda képviseleti joga 335
5.4. Az állami szerv ügyintézőjének képviseleti joga 336
5.5. A gazdálkodó szervezet ügyintézésre jogosult tagjának vagy alkalmazottjának, illetve jogtanácsosának képviseleti jogosultsága 336
5.6. Az érdekképviseleti szervek képviseleti jogosultsága 336
5.7. Külön jogszabály által feljogosított képviselő 337
5.8. A meghatalmazás alakszerűsége 337
6. Az iratok megtekintése, az üzleti titok 337
6.1. Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész iratbetekintési joga 338
6.2. Az iratbetekintés jogának korlátozása 339
6.3. Egyéb résztvevő iratbetekintési joga 340
7. A határidő-számítás, mulasztás 341
7.1. A határidő - a határnap 341
7.2. A mulasztás jogkövetkezményei - az igazolási kérelem 342
7.3. Az igazolási kérelem tartalma 343
7.4. Az igazolási kérelem elbírálása 343
8. Megkeresés 344
8.1. A külföldre irányuló és a külföldről érkező megkeresések 344
9. Kézbesítés 345
9.1. A külföldi kézbesítés általános szabálya 345
10. Az eljárás felfüggesztése 345
11. Az eljárás során kiszabható rendbírság 346
11.1. A rosszhiszemű eljárás szankciói 347
11.2. Kiutasítás a tárgyalásról 347
11.3. A rendbírság 347
12. Az eljárási díj és költség 348
12.1. Az eljárás díja és költségek a kérelemre indult eljárásokban 349
12.2. Az eljárás díja és költségek a hivatalból indult eljárásokban 350
12.3. A költségviselés szabályai; a tanú, a tolmács és a szakértő díjazása 351
13. Az elintézési határidő 352
13.1. Az elintézés általános határideje és meghosszabbítása 352
13.2. Az elintézési határidő számítása 353
14. Az eljáró versenytanács „hallgatásának" jogkövetkezménye 355
15. A tényállás tisztázása 356
15.1. A vizsgáló és az eljáró versenytanács jogai a tényállás tisztázása érdekében 356
15.2. Tájékozódás harmadik személynél 357
16. Lefoglalás 358
IX. fejezet: A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatása
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása 359
1. Kérelemre és hivatalból induló eljárások 360
2. A kétféle eljárás kapcsolata 360
3. Kérelemre induló versenyhivatali eljárások 360
4. Eljárás indítási határidők 362
A vizsgálat megindítása kérelemre 363
1. A kérelmező személye 364
2. A kérelem tartalma 364
3. A kérelem hiányosságának jogkövetkezményei 365
4. A kérelem visszavonása 365
A bejelentés és a meghallgatás 365
1. Hivatalból induló eljárás észlelés, vagy bejelentés alapján 366
2. A bejelentő személye 366
3. A bejelentő nem ügyfél 367
4. A bejelentés tartalma, a hiányosság következményei 367
5. A bejelentő védelme 368
6. Határozat a bejelentésről 368
7. A versenyhivatali eljárás megváltozása az ügyfelek szempontjából 369
8. Jogorvoslat a vizsgálatot megtagadó határozattal szemben 369
A vizsgálat elrendelése hivatalból 370
1. A vizsgálat elrendelése 371
2. A vizsgálat elrendelésének feltételei 371
3. A határozat tartalma 372
4. A jogorvoslat hiánya 372
5. Vizsgálat elrendelése bíróság által áttett ügy esetén 373
A vizsgáló jelentése 374
1. A vizsgáló eljárása 374
2. A vizsgálatra rendelkezésre álló idő 374
3. Jelentés 375
A versenytanács eljárása 375
1. Eljárást megszüntető határozat 376
2. Közbenső határozatok 376
3. A tárgyalás kitűzése 377
A versenytanács tárgyalása 378
Az eljárás szünetelése 379
Utóvizsgálat 380
1. Szüneteléshez kapcsolódó utóvizsgálat 380
2. Utóvizsgálat az érdemi határozat teljesítésének ellenőrzésére 381
3. Eljárás utóvizsgálat során 381
4. Érdemi döntés utóvizsgálat során 381
Érdemi határozat 382
1. Az érdemi határozat fogalma 383
2. Az érdemi határozatok csoportosítása 383
Bírság 385
A határozat nyilvánosságra hozatala 387
X. fejezet: Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában
1. A jogorvoslatról általában 389
2. Jogorvoslatok a versenyhivatali eljárásban 389
2.1. A vizsgálati kifogás 390
2.2. Az eljárás során hozott határozat elleni jogorvoslat 390
2.2.1. A vizsgáló határozata ellen benyújtható jogorvoslat 391
2.2.2. Az eljáró versenytanács eljárás során hozott határozata elleni jogorvoslat 391
2.3. A közigazgatási per 392
2.3.1. A keresettel támadható érdemi határozatok 393
2.3.2. A kereset benyújtásának határideje 393
2.3.3. A keresetlevél tartalma 395
2.3.4. A közigazgatási per különleges eljárási szabályai 395
2.3.5. A kifizetett bírság visszatérítése 396
2.4. A végrehajtási eljárás során igénybe vehető jogorvoslat - a végrehajtási kifogás 397
XI. fejezet: A Gazdasági Versenyhivatal által indítható per
1. A gazdasági versenyt sértő közigazgatási határozat 398
2. Felszólítás a határozat módosítására vagy visszavonására 399
3. A Gazdasági Versenyhivatal által indított per eljárási szabályai 399
XII. fejezet: A bíróság versenyfelügyeleti eljárása
1. A bíróság hatáskörébe tartozó versenyjogsértő magatartások 402
2. A bírósági eljárás szabályai 402
3. A versenyjogsértés polgári jogi szankciói 403
3.1. A kártérítés, mint az üzleti tisztesség megsértésének jogkövetkezménye 403
3.2. A szerződés létrehozása, mint a versenyjogsértés különleges szankciója 405
4. Bírság kiszabása a bíróság versenyfelügyeleti eljárásában 405
5. Az igényérvényesítési határidő 406
XIII. fejezet: A Gazdasági Versenyhivatal határozatának végrehajtása
1. A végrehajtható határozat 408
2. A bírságot kiszabó határozat végrehajtása 410
3. Meghatározott cselekmény végrehajtása 411
4. A végrehajtási bírság 411
5. Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban 412
IV. RÉSZ
XIV. fejezet: Záró rendelkezések
1. A közérdekű kereset 413
1.1. A közérdekű kereset fogalma és feltételei 413
1.2. A közérdekű igény elévülése 415
1.3. Szankciók a közérdekű kereset alapján 415
2. A versenyjogsértő magatartás egyéb jogkövetkezményei 416
3. Az egyes országok versenyfelügyeleti hatóságainak együttműködése 417
4. A törvény hatálybalépése - átmeneti rendelkezések 417
Bibliográfia 419

Témakörök