Kézikönyv a vállalkozások nyereségének adózásáról és felhasználásáról 1990

Tartalom

I. BEVEZETŐ 7
II. A vállalkozási nyereségadó
1. A nyereségadórendszer legfontosabb alapelvei 10
2.0 A vállalkozási nyereségadó alanyai 12
2.1 Az adókötelezettség fogalma 12
2.2 Az adótörvény hatálya 14
2.3 Az adótörvény területi hatályának értelmezése 15
3.0.0 Az adóköteles nyereség alapjának meghatározása 16
3.1.1 Az eredmény megállapításának lehetséges módszerei 16
3.1.2 Az eredmény megállapításának előírásai az egyes szervezeti fokozatba
tartozó vállalkozóknál 16
3.1.3 Átjárási szabályok a különböző eredménymegállapítási módszerek megválasztásánál 18
3.2.0 Kiemelt költségek illetve ráfordítások az eredmény megállapításánál 18
3.2.1 Az állóeszközök értékcsökkenési leírásának és értékcsökkenésének
szabályai 19
3.2.1.1 Az értékcsökkenési leírás és a nyereségadó 19
3.2.1.2 Az állóeszköz értelmezése 19
3.2.1.3 Az értékcsökkenési leírás elszámolásának általános szabályai 22
3.2.1.4 Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás elszámolásának különös
szabályai 24
3.2.1.5 Az értékcsökkenés gyorsított leírásának lehetőségei 26
3.2.2.0 Egyéb kiemelt költségek 28
3.2.2.1 A társadalmi szervezet tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás 28
3.2.2.2 Az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás 28
3.2.2.3 A magánszemély tagok, illetve az egyéni vállalkozó személyes közreműködésének ellenértéke egyes társas vállalkozásokban 29
3.2.2.4 A biztosító intézet kockázati tartalékalapja 29
3.2.2.5 Adóalanyok közös tevékenységének költségeihez való hozzájárulás 30
3.2.2.6 Reprezentációs költségek 30
3.2.2.7 A kulturális járulék alá nem eső művészeti tevékenység és a szerzői
jogvédelem alatt álló kulturális alkotások létrehozása érdekében kifizetett támogatás (mecenatúra) összege 30
3.2.2.8 A vízgazdálkodási társulat részére átadott érdekeltségi hozzájárulás 32
3.2.3 A vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályai és az
eredményre gyakorolt hatásuk 32
3.3.0 Az eredmény terhére teljesített központi befizetési kötelezettségek főbb
előírásai 32
3.3.1 Szakképzési hozzájárulás 33
3.3.2.0 Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás 34
3.3.2.1 A Központi Műszaki Fejlesztési Alap funkciói 34
3.3.2.2 A hozzájárulás fizetésére kötelezett adóalanyok 35
3.3.2.3 Hozzájárulást nem fizető adóalanyok 35
3.3.2.4 A hozzájárulás alapja és mértéke 36
3.3.2.5 Kedvezmények a befizetés kiszámításánál 36
3.3.2.6 Az alap kezelése és felhasználása 37
3.3.2.7 Példa a központi műszaki fejlesztési hozzájárulási kötelezettség kiszámítására 37
3.3.3.0 A társadalombiztosítási rendelkezések 38
3.3.3.1 A társadalombiztosítási hozzájárulás alapja 38
3.3.3.2 A társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke 39
4.0.0 A módosított eredmény meghatározása (adózatlan eredményt növelő,
illetve csökkentő összegek 40
4.1.1 A tröszt és tagvállalata közötti nyereségátcsoportosítás feltétele és
rendszere 40
4.1.2 A veszteség elszámolásának lehetősége, az elhatárolás szabályai 41
4.1.3 Az állami alapjuttatás mozgójáradéka 41
4.1.4 Az átmeneti törvény által biztosított kivételes szabályok 42
4.2.0 A nyereségadó alapjának meghatározása 43
4.2.1 A bérmechanizmus és a vállalkozási nyereségadórendszer összefüggései 43
4.2.1.1 A keresetszabályozás alkalmazott rendszere 43
4.2.1.2 A bérmechanizmus alapján elszámolt bérnövekmény, mint adóalapot
növelő tétel 44
4.2.2 A nyereségadó alapját csökkentő összegek 54
4.2.2.1 A közérdekű kötelezettségvállalásra, alapítványra adott összeg, illetve
vagyontárgy térítésmentes átadása 54
4.2.2.2 Egyéb nyereségadó alapot csökkentő jogcímek 55
5.0 A fizetendő nyereségadó megállapítása 59
5.1 A vállalkozási nyereségadó általános mértéke és a számított nyereségadó
meghatározása 59
5.2 Nyereségadó kedvezmények 60
5.2.1 A közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek adókedvezménye 61
5.2.2 A mezőgazdasági, erdőgazdasági, élelmiszeripari tevékenységek utáni
adókedvezmény 62
5.2.3 Az élelmiszerkereskedelmi tevékenység utáni adókedvezmény 63
5.2.4 A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok adókedvezménye 64
5.2.5 A gazdaságilag elmaradott térségben munkahelyteremtő beruházást
megvalósító adóalanyok kedvezménye 66
5.2.6 A kutatási-fejlesztési tevékenységet és azok megvalósulását ösztönző
adókedvezmények 68
5.2.6.1 A K+F tevékenységek értékesítése után elszámolható adókedvezmények 68
5.2.6.2 A K+F tevékenységek megvalósítását szolgáló beruházások adójóváírása 70
5.2.7 Központi struktura politikai ösztönzők 70
5.2.7.1 Hitel és kölcsönkamatok adókedvezménye 70
5.2.7.2 A beruházásokhoz nyújtott állami kölcsön utáni adókedvezmény 71
5.2.8 Az állóeszköz, beruházás, befektetés értékesítési nyeresége utáni adókedvezmény 72
5.2.9 Egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások adókedvezménye 73
5.2.10 Egyéb jogcímen járó kedvezmények (a lakosság részére végzett egyes
fogyasztási szolgáltatások után, kistelepülésen, tanyán kiskereskedelmi
tevékenységet folytató adóalanyoknak, a népi iparművészeti és hagyományos háziipari terméket előállítók részére, az átmeneti törvényben
fenntartott jogcímek után) 75
6.0 Az adózás utáni eredmény, valamint az adózás utáni eredményt növelő
és csökkentő jogcímek jellemzői 77
6.1 Az adózott eredményt növelő jogcímek és jellemzőjük 78
6.2 Az adózott eredményt csökkentő jogcímek és jellemzőjük 79
6.3 A tartalékvagyon képzés és felhasználás rendszerének célja, kapcsolata
az adózott eredménnyel 83
6.4 Az adózott eredmény fedezeti funkciója 84
6.5 A tiszta eredmény szerepe a nyereségelosztásban 84
7.0 A vállalkozások vagyona és a vagyonváltozások jogcímei 84
7.1 Az alapítói vagyon összetevői 85
7.2 A felhalmozott vagyon és annak növekedését illetve csökkenését meghatározó jogcímek 87
III. Az állami vagyon utáni részesedés
1. A részesedésfizetési kötelezettség célja, indokoltsága, működésének alapelvei 93
2. A részesedés fizetésére kötelezettek 93
3. A fizetési kötelezettség megállapításának szabályai 95
3.1 A részesedés forrása 95
3.2 A részesedés alapja 95
3.3 A részesedés mértéke 96
3.4 A részesedés visszatartása 97
3.5 A részesedésfizetési kötelezettség hatálya 99
IV. A vállalkozási nyereségadó és az állami tulajdon utáni részesedés adóigazgatási és
eljárási szabályai
1. Bejelentés 103
2. Nyilvántartás, könyvvezetés, adatszolgáltatás 104
4. A nyereségadó és az állami tulajdon utáni részesedés bevallása és
befizetése 105
5. A vállalkozási nyereségadó előlegfizetési előírásai 106
6. Az állami vagyon utáni részesedés előlegfizetési előírásai 109
7. Az eljárási szabályok egyéb kérdései 110
V. FÜGGELÉK 111

Témakörök