Kézikönyv a strasbourgi emberi jogi ítélkezésről

Fülszöveg

Magyarország 1992. november 5-én ratifikálta Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményt. Az Egyezmény maga mindössze néhány keretszabály jellegű követelményt támaszt a tagállamokkal szemben, így az Ember jogok Európai Bizottságának és Bíróságának döntései töltik meg e kereteket tartalommal. A mai napig összesen több mint 500 bírósági ítélet és 35 000 bizottsági döntés született. Ezen -ráadásul időben is folyamatosan alakuló -joggyakorlatot még szakembereknek sem könnyű áttekinteniük. Az eredményes strasbourgi jogérvényesítés ugyanakkor az esetjog ismerete nélkül elképzelhetetlen. E felismerés vezette a tagállamokat arra, hogy sorra megjelentessenek olyan kiadványokat, amelyek lehetőséget teremtenek a korábban csupán a belső joggal foglalkozó jogászok számára is ezen ismerettömeg elsajátítására és felhasználására. Magyarországon mind ez ideig nem készült olyan jellegű kézikönyv, amely a gyakorló jogászok és más szakemberek számára részletesen feldolgozta... Tovább

Fülszöveg

Magyarország 1992. november 5-én ratifikálta Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményt. Az Egyezmény maga mindössze néhány keretszabály jellegű követelményt támaszt a tagállamokkal szemben, így az Ember jogok Európai Bizottságának és Bíróságának döntései töltik meg e kereteket tartalommal. A mai napig összesen több mint 500 bírósági ítélet és 35 000 bizottsági döntés született. Ezen -ráadásul időben is folyamatosan alakuló -joggyakorlatot még szakembereknek sem könnyű áttekinteniük. Az eredményes strasbourgi jogérvényesítés ugyanakkor az esetjog ismerete nélkül elképzelhetetlen. E felismerés vezette a tagállamokat arra, hogy sorra megjelentessenek olyan kiadványokat, amelyek lehetőséget teremtenek a korábban csupán a belső joggal foglalkozó jogászok számára is ezen ismerettömeg elsajátítására és felhasználására. Magyarországon mind ez ideig nem készült olyan jellegű kézikönyv, amely a gyakorló jogászok és más szakemberek számára részletesen feldolgozta volna az Egyezmény joganyagát. A mű ezt a hiányt kívánja pótolni.
A kézikönyv ezen kívül az egyes cikkekhez kapcsolódó esetjog tudományos igényű szintézisét nyújtja áttekinthető, közérthető formában, valamint a strasbourgi gyakorlatot egybeveti a magyar jogi szabályozással és joggyakorlattal, kiemeli az esetleges eltérő követelményeket. A könyv segítségével az Olvasó végezetül nemcsak a joganyagot ismeri meg, hanem a strasbourgi jogérvényesítéshez nélkülözhetetlen, és a Magyarországon megszokottól eltérő esetjogi gondolkodást is elsajátíthatja. Mindez lehetőséget teremt azon jogászok számára is, hogy a siker esélyével terjesszenek elő kérelmeket Strasbourgban, akik korábban az Egyezménnyel egyáltalán nem foglalkoztak. Vissza