Kézikönyv 2002

A kulturális tevékenységekkel összefüggő hatósági eljárások és közteherviselési szabályok

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Kiss Zoltán: Kézikönyv 2002 ' összes példány

Kiadó:	Verzál-Konzult Pressz Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	108 oldal
Sorozatcím:	Verzál könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	963-9288-32-2

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS
2001-ben jelentős mértékben módosultak a kulturális örökség védelmét szabályozó ágazati törvények. Változott a műemlék- és műtárgyvédelem, valamint a régészettel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok ellátásának rendje, intézményrendszere és mindezzel szoros összefüggésben a kulturális javak kiviteli engedélyezésének és a régészeti feltárás szabályrendszere. Kiadványunk első részében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásait, ezen belül az új törvény alapelveit, fogalomrendszerét, a régészeti örökség védelmével és a védetté nyilvánítási eljárással foglalkozó előírásokat, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladatait ismertetjük. Ehhez kapcsolódnak a kerettörvény legfontosabb végrehajtási rendeletei a Hivatal eljárásának részletszabályairól, az örökségvédelmi bírságról, a kulturális javak kivitelének engedélyezéséről és a régészeti feltárás szabályairól. Ebben a fejezetben kell szót ejteni a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény fontosabb rendelkezéseiről is.
Az állam - a maga sajátos eszközeivel - az adórendszeren keresztül is támogatja a kultúrát, pontosabban a kulturális tevékenységek folytatását, illetve a kulturális termékek és szolgáltatások fogyasztását. Az előbbit döntően a személyi jövedelemadó- és a társasági adókedvezmények (mentességek) és speciális társadalombiztosítási járulékfizetési szabályok formájában, míg az utóbbit kedvezményes általános forgalmi adókulcsok révén. Az adótörvények nem maradnak közömbösek a kultúra finanszírozásában egyre nagyobb szerepet játszó szponzoráció, illetve civil szerepvállalás iránt sem, ami ugyancsak különböző adókedvezmények és adómentességek formájában ölt testet. A második részben tehát a kulturális tevékenységek és szervezetek adózására vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
2001. február 6-án lépett hatályba a 2000. évi CXL. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról jelentős változásokat hozva a kulturális járulékoltatás rendjében és a fizetésre kötelezettek tekintetében. A leglényegesebb újdonság a járulékköteles termékek elavult BTO osztályozásra épülő besorolásának hozzáigazítása a Kombinált Nómenklatúrának (KN) megfelelő vámtarifaszámokhoz, valamint az. Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) változásaihoz. Mindez együtt járt azzal is, hogy egyes termékek, illetve tevékenységek kikerültek a járulékkörből, míg mások 2001-tői kerültek a törvény ernyője alá. A bővülések között ki kell emelni a törvényben meghatározott épületek és építmények kivitelezőit terhelő kulturális járulékot, ugyanis ebben a körben - az építés (szerelés, kivitelezés) sajátosságai miatt - évközi törvénymódosításra és végrehajtási rendelet kiadására is sor került. A kiadvány harmadik részében ezeket a rendelkezéseket mutatjuk be.
Amíg a kulturálisjárulék egyfajta „különadónak" minősül, aminek a bevallására, megfizetésére és behajtására az adózás rendjéről szóló jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni, addig az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, valamint az előadások és a hangfelvételek felhasználásáért fizetendő jogdíjakkal összefüggő eljárások (a jogdíjközlemények miniszteri jóváhagyásától, illetve a díjfizetést kikényszerítő bírósági út igénybevételétől eltekintve) döntően a magánszférában zajlanak. Mindazonáltal a szerzői művek és szomszédos jogi teljesítmények védelmére hivatott szerzői jog ma már nélkülözhetetlen része az üzleti életnek, illetve mindennapjainknak. Szinte nincs olyan magánszemély vagy társaság, aki/amely ne használna fel szerzői műveket, és ugyancsak sokan vallhatják magukat szerzőnek, szerzői jogi jogosultnak. Ezért is meglepő, hogy alig kapnak figyelmet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXV1. törvényből következő - más-más jogosulti kört megillető és felhasználói kört terhelő -jogdíjfajták, továbbá a közleményekben megjelentetett díjtarifák és a felhasználások részletes feltételei. Az utolsó részben ezeket foglaljuk össze. Vissza

Tartalom

Bevezetés 6
A kulturális örökség védelmének szabályozása 7
Előzmények
Az örökségvédelmi törvény hatálya 7
Általános szabályok, alapelvek 7
Fogalmak és definíciók 9
A régészeti örökség védelme 9
A régészeti feltárás 9
- A próbafeltárás 11
- A megelőző feltárás 11
- A mentő feltárás 11
- Bejelentési kötelezettség 12
- Anyagi elismerés 12
A műemlékvédelem 12
- A védetté nyilvánítás 13
- A műemlékvédelem sajátos tárgyai 14
- A műemlékvédelem fenntartása 14
-A műemlékvédelem használata 14
A kulturális javak védelme 15
A kulturális javak kivitelének engedélyezése 16
- A kiviteli engedély iránti kérelem 17
- A végleges kiviteli engedély 17
- Az ideiglenes kiviteli engedély 18
- Igazolás és nyilatkozat 18
A Kulturális Örökség Védelmi Hivatal és eljárása 18
- A Hivatal feladatai és hatásköre 19
- Az ügyintézési határidő 20
- A műemléken történő építés szabályai 20
- Műemléken történő reklámelhelyezés 20
- Az örökségvédelmi hatósági eljárás 21
- Kutatási engedély 21
- Restaurálási, átalakítási engedély 21
- Előzetes nyilatkozat 22
- A Hivatal kényszerintézkedései 22
- A Hivatal által vezetett nyilvántartások 23
- A kulturális örökség javak hozzáférhetővé tétele 23
- Örökségvédelmi bírság 23
- Elővásárlási jog és kisajátítás 24
Az örökségvédelmi törvény hatálybalépése 25
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása 25
A kulturális tevékenységekkel összefüggő adózási és társadalombiztosítási járulékfizetési
szabályok 27
Személyi jövedelemadó 27
- Szellemi tevékenységei folytatók adókedvezménye 27
- A művészeti tevékenységet folytatók költségelszámolása 27
- A közcélú adományozás adókedvezménye 28
- Kulturális vonatkozású adómentes jövedelmek 30
- Szellemi termékek értékcsökkenési leírása 30
- Az szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása 31
Társasági
- Műalkotások beszerzésének elszámolása 32
- Kulturális alaptevékenységű közhasznú szervezetek társasági adózása 33
- Közhasznú alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet társasági adózása 33
- Közhasznú minősítésű közhasznú társaság (kht.) társasági adózása 34
- Társasági adóalanyok adókedvezménye közhasznú adományozásnál 34
Általános forgalmi adó
- Kulturális termékek és szolgáltatások áfa-besorolása 34
- Műalkotások áfa- és vámmentessége 35
- Filmgyártás és filmforgalmazás áfa-vonzata 35
- A könyvtárak áfa fizetése 36
- Az árverésszervezők különbözet szerinti adózása 36
- Meghatározott szervezetek áfa-fizetés alóli mentesítése 37
- A szerző választási lehetősége az áfa-körben 37
- Áfa-fizetési kötelezettség közös jogkezelés körében nyújtott szolgáltatás esetén 37
- Támogatások kezelése az áfában 38
Társadalombiztosítási járulék 39
A kulturális járulék fogalma, mértéke, megállapítása és megfizetésének mód ja 41
Általános szabályok 41
A kulturális járulék alapjának meghatározása 42
A kulturális járulékfizetésére kötelezettek 42
A járulék mértéke, bevallása és megfizetése 42
Termékek kulturális járuléka 43
- Járulékfizetési kötelezettség termék továbbértékesítése esetén 43
- Reklámanyagok, nyomtatványok stb. készítése alvállalkozó (pl. nyomda) közbeiktatásával egy
másik gazdasági társaság (megrendelő) számára 43
- A fényképész szakmát érintő „halmozott" adófizetési kényszer 44
- A gyártó és a forgalmazó elhatárolása 44
- Termékek exportja 44
- Bélyeg és katalógus 44
- Adatfeldolgozási információt tartalmazó jelhordozó termékek kulturális járulékfizetési
kötelezettsége 45
- Az ékszer és részei járulékfizetési kötelezettsége 45
- Reklámművek (pl. reklámgrafikák) járulékmentessége 45
- Az üvegből készült termékek kulturális járulékfizetési kötelezettsége 45
Szolgáltatások kulturális járuléka 46
- Az audiovizuális tevékenységek járulékkötelezettsége 46
- Az alkotóművészeti tevékenység és az előadóművészeti tevékenység járulékmentessége 47
- A hirdetési tevékenység járulékkötelezettsége 47
Az építmények kulturális járuléka 47
- Általános szabályok, definíciók 47
- A kulturális járulék fizetésére kötelezettek 48
- A járulékköteles építmények 48
- Az építtető kötelezettségei 49
- A végrehajtási rendelet szabályai 49
A szerzői jogdíj fajtái, mértéke, megállapítása és megfizetésének módja 51
A szerzői jogról általában 51
A szerzőt megillető jogok 51
A felhasználó fogalma és kötelezettségei 52
A munkaviszonyban létrehozott művek szerzői jogai 53
A szabad felhasználás 53
A felhasználási szerződések 54
A filmalkotások és más audiovizuális művek szerzői jogi szabályai 54
A vizuális művek szerzői jogi szabályai 54
A szerzői jogi védelem és a szomszédos jogi védelem elhatárolása 55
A közös jogkezelés 55
A felhasználási engedély megszerzése és a jogdíj megfizetése 56
A zeneművek nyilvános előadása 56
A reprográfiai jogdíj 57
Az internetes műfelhasználás 57
A jogdíjközlemények 57
A Szerzői Jogi Szakértő Testület 58
A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei 58
- Polgári jogi jogkövetkezmények 58
- Vámintézkedések 59
- Büntetőjogi intézkedések 59
- Versenyjogi eszközök 60
Függelék 61