Előszó
Földből készült vagy földbe vágott létesítmények, töltések és bevágások állékonyságának, alakváltozásainak kérdéseivel az elméleti és gyakorlati talajmechanika egyre nagyobb mértékben foglalkozik....
Tovább
Előszó
Földből készült vagy földbe vágott létesítmények, töltések és bevágások állékonyságának, alakváltozásainak kérdéseivel az elméleti és gyakorlati talajmechanika egyre nagyobb mértékben foglalkozik. Bár a földnyomás és rézsüállékonyság problémái már kezdettől fogva a kutatás középpontjában állottak, a tárgyalás azonban mindig meglehetősen elméleti jellegű volt, nem számolt a gyakorlat sokrétűségével, s legtöbbször kimerült a homogén talajt megtámasztó, végtelen hosszunak tekinthető támfalra ható földnyomás szélső értékeinek a vizsgálatában, továbbá a homogén talajból álló sik rézsük határegyensulyának kutatásában. Rétegzett talajok, különböző, gyakorlatban előforduló földmunka-alakzatok szilárdságtani vizsgálata, a pórusviznyomás, a vizhatás, alaptörés, hegyoldalak állékonyságának kutatása terén még számos feladat vár megoldásra. E vizsgálatok során figyelembe kell venni a talajfizika legujabb eredményeit különösen agyagtalajok különböző hatásokra való viselkedését, a talajviz, a semleges feszültségek hatását, az időtényezőt, s meg kell teremteni a lehetőséget arra, hoyg földműveink méretezése minél megbizhatóbb módon történhessék.
A következőkben áttekintést szeretnék adni néhány, ujabban kifejlődött elméleti eljárásról, melyek számot vetnek a gyakorlatban felmerülő esetekkel, s módot adnak arra, hogy földmüveket megbizhatóbb módon tervezhessünk. Természetes dolog, hogy mindezen eljárások - mint a talajmechanika többi területén alkalmazott módszerek is - csupán közelitések, s arra alkalmasak, hogy az eredményeket a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve, egyes tényezők hatását minőségileg, vagy mennyiségileg lemérjük, vagy relativ összehasonlításokat tegyünk; ha azonban helyesen, a talajok tényleges fizikai tulajdonságait tekintetbevéve történik az alkalmazás, sok segitséget nyujthatnak földmüvekkel kapcsolatos állékonysági kérdések vizsgálatában. Az alkalmazás során a természet minél alaposabb megfigyelése, a geológiai ismeretek s a gyakorlati tapasztalatok, a laboratóriumi vizsgálati eredmények nyujtják azt az alapot és segitséget, melynek felhasználásával adott esetben a legjobb megoldást megtalálhatjuk.
Vissza