Előszó
"Nincs egyetlen érző ember sem, aki ha a felhőtlen éjszakai égboltra tekint, meg ne kérdezné önmagától, mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek, és mi az, ami a világmindenség rendjét megszabja. Ugyanez a kérdés támad bennünk, ha az emberi testbe helyezett liliputi világmindenséget kémleljük, vagy akár csak azt a titkokat firtató emberi szempárt, amely minduntalan összefüggéseket keres a két világ között."
Selye János professzor fent idézett szavai szerint minden gondolkodó és érző emberben felmerülnek e kérdések: Honnan származik a világunk? Mi az élet, és hogyan keletkezett? Mi az emberi lét értelme és rendeltetése?
Ma, amikor a természettudomány olyan sokrétű ismereteket szerzett a legnagyobbak és a legkisebbek világában egyaránt, ezek a végső kérdések mégis megmaradtak. Újabb és újabb galaxisokat, naprendszereket és csillagokat fedeztek fel, ám a tökéletes rendezettség oka, irányító ereje ismeretlen maradt a csillagászok előtt. A természet vizsgálata során fény derült az élő szervezetek működésére, felépítésére a legparányibb sejtekig, az élet rejtélye azonban mindmáig megfejthetetlen. Szent-Györgyi Albert professzor ezt így fogalmazta meg: "Valószínűleg minden biológus eljut ahhoz a kérdésfelvetéshez, hogy »Mi is az élet?«. Az is bizonyos, hogy senki nem adott kielégítő választ még erre a kérdésre."
Sajnos, manapság egyre többen vannak, akik - a hajszolt életmód, az időhiány, avagy pusztán a közömbösség folytán - nem is keresnek választ a végső kérdésekre. Úgy vélekednek, hogy mindez csupán egyes tudósokra, filozófusokra tartozik, s merőben fölösleges efféle gondolatokkal foglalkozni, hiszen az egyén magánéletét ezek úgysem befolyásolják. Ez azonban egyáltalán nem így van: csak akkor tudunk igazán értelmes módon, bizakodóan, boldogan élni, ha megismerjük a világot irányító és fenntartó, a mi életünkre is kiható erőt. Így fogalmazta ezt meg Illyés Gyula: "A végső megoldás - bárminek nevezzük: Isten, vagy causa sui (az ősok, az önmagában létező) - az emberi életnek, sőt a világ létének az alapkérdése és alapténye. Ettől függ az egyedi ember életútjának indítása és befejezése, de a történelem további menete, az emberi jövő is. Épületet alapozni, tető alá hozni és tovább építkezni csak tervek ismeretében lehet. A megszerkesztett valóság mögött a Szerkesztő akaratának számbavétele a legtermészetesebb. Tisztességes viszony az, amelyben a gyermek nem ismeri az apját?"
Szükséges tehát, hogy a kérdésfelvetésen túl mindenki egyénileg eljusson odáig, hogy a megnyugtató, biztos választ is megkeresse.
A következőkben szeretnénk néhány idézettel illusztrálni azt, hogy a természettudomány ma milyen segítséget nyújthat a végső kérdések megválaszolásához, majd áttekinteni a másik lehetőséget, a Biblia által adott világképet.
Vissza