Kétvízközti majorok

Előszó

Egy emberi táj és egy életforma kialakulása.

Az Árpádkor, vagy legalább is a korai királyság Kolozsvárja a mai Óvárból állott, ez volt Kolozsvár. A város közepén volt a főtere, a mai Karolina-tér. A város magasabb, ármentesebb déli oldalán jelentékeny út futott, amely Nagyvárad felől jött a Kalotaszegen át, Gyalutól a Szamos völgyében és a Mezőség felé távozott. A város keleti falait szintén nevezetes átmenő útvonal szegélyezte, amely a Szilágyságból jött, de alkalmasint s gyakran sokkal távolibb tájakat is bekapcsolt északnyugatról. Ez a második út átkelve a Nádason meg kellett hogy kerülje a Fellegvár sarkantyúját, hogy elérje a várost. Viszont hely- és időveszteség kikerülése céljából s talán szintén az ármentes színt keresése okából közvetlenül a hegy alatt maradt. A Szamoshídig egyik oldalán a meredek hegylejtő emelkedett, másik oldalán a folyóig terjedő síkság nyúlt el. Ez az út azután dél felé, Torda és Nagyszeben irányában futott tovább. A város déli és keleti falai alatt futó utak a délkeleti sarokban metszették egymást. Nyilvánvaló tehát, hogy itt volt a városon kívül a legenergikusabb pont. Itt alakulhattak ki azok a sokadalmak, vásárok, állat- és gabonavásárok elsősorban, amelyek nagyobb teret igényeltek, mint amekkorát a város belseje biztosíthatott. Hogy ennek az új, külső vásártérnek a jellegét és a szerepét a kiterjedése mennyire befolyásolta, mutatja, hogy egy 1831-es térképen még az Óvári piac (=Karolina tér) mellett Nagypiac néven szerepel a mai Mátyás király-tér. Vissza