Kettős kötődésben

Fülszöveg

Dr. Péter András (1903-1944) az egyik első magyar művészettörténész, akit az európai művészettörténet-tudomány mindmáig jegyez. A reneszánsz művészetét bevezető itáliai kora trecento festészet területén olyan megfigyeléseket tett, és olyan tudományos kutatásokat végzett a húszon-harminc éves fiatal szakember, amelyeket a téma tekintélyes kortárs kutatói messzemenően elismertek és támogattak. Ugyanakkor a hazai művészettörténet egészét szintén, a kezdetektől a saját koráig, fontos kutatási területének tartotta. 1930-ban, 27 éves korában, megjelent A magyar művészet története című két kötetes műve, amely elsőként mutatta be művészetünket az európai művészet sajátos részeként. „Minden kor, sőt minden ' nemzeti közösség művészetének immanens kvalitása az idő- és térbeli adottságok figyelembevételével bírálható csak el" - írta.
Főbb életrajzi adatai: 1903-ban Péter Jenő, a Franklin Könyvkiadó és Nyomda vezérigazgatója fiaként született. Tanulmányait Budapesten végezte. 1925-ben védte... Tovább

Fülszöveg

Dr. Péter András (1903-1944) az egyik első magyar művészettörténész, akit az európai művészettörténet-tudomány mindmáig jegyez. A reneszánsz művészetét bevezető itáliai kora trecento festészet területén olyan megfigyeléseket tett, és olyan tudományos kutatásokat végzett a húszon-harminc éves fiatal szakember, amelyeket a téma tekintélyes kortárs kutatói messzemenően elismertek és támogattak. Ugyanakkor a hazai művészettörténet egészét szintén, a kezdetektől a saját koráig, fontos kutatási területének tartotta. 1930-ban, 27 éves korában, megjelent A magyar művészet története című két kötetes műve, amely elsőként mutatta be művészetünket az európai művészet sajátos részeként. „Minden kor, sőt minden ' nemzeti közösség művészetének immanens kvalitása az idő- és térbeli adottságok figyelembevételével bírálható csak el" - írta.
Főbb életrajzi adatai: 1903-ban Péter Jenő, a Franklin Könyvkiadó és Nyomda vezérigazgatója fiaként született. Tanulmányait Budapesten végezte. 1925-ben védte meg zzArpád-hdzi Szent István, Szent Imre és Szent László a. középkori művészetben című doktori disszertációját Gerevich Tibor tanszékén. 1925-32 között Rómában, Sienában, Firenzében, Hamburgban és Párizsban folytatott trecento művészeti kutatásokat, és jeles szakmai folyóiratokban jelennek meg tanulmányai. 1932-től Gerevich Tibor professzor tanársegédje, 1933-tól a Franklin Társulat Irodalmi és művészeti igazgatója, 1935-től egyetemi magántanár. 1944. december végén, alkotóereje teljében, a holokauszt áldozata.
A kötet címe. Kettős kötődésben, Péter András portréja, akit egyaránt jellemzett a nemzeti és az egyetemes, a középkori és modern világ, az ikonográfia és a szellemtörténeti módszer, a régi mesterek és kortárs művészek iránti tudományos és kritikai érdeklődés.
Dr. Péter András európai hírű, saját korában is elismert művészettörténész volt, aki a Budapesti Tudományegyetem magántanáraként kiváló művészettörténészeket nevelt, és a Franklin Társulat irodalmi igazgatójaként részt vett a magyar irodalmi élet szervezésében. Életműve tragikusan lezáratlan: 1944-ben a holokauszt áldozata lett. Kötetünk az ő munkásságába enged bepillantást, tisztelgés akiváló trecento-kutató életműve előtt, halálának hetvenedik évfordulóján.
A cím - Kettős kötődésben -, kifejezi Péter András írásainak lényegét: a magyar és az itáliai művészet, a nemzeti és az egyetemes kérdése, a középkori és a modern világ, az ikonográfia és a szellemtörténeti módszer, a régi mesterek és kortárs művészek iránti tudományos és kritikai érdeklődését. Kötetünk tartalmazza Péter András teljes bibliográfiáját, és - a megjelent önálló kötetek kivételével - Péter András valamennyi életében és halála után, saját neve vagy műkritikusi álneve alatt megjelent írását, valamint a londoni Wartburg Institute-ban őrzött leveleinek egy részét is. A korszak rangos idegen nyelvű szakfolyóirataiban megjelent tanulmányai első alkalommal olvashatók magyar fordításban.
Péter András fia, Péter János (1938-), a Londonban élő neves drámatörténész, a London Times színikritikusa, édesapja emlékére, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetében 2001-ben Péter András-díjat alapított, amelyet a Péter András Alapítvány kuratóriuma minden évben nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján ítél oda egy tehetséges fiatal művészettörténésznek, hogy Péter András példája nyomán, kutatásait segítse. Vissza