Kétfelől angyal

Előszó

Részlet a könyvből:

Nahát micsoda ízetlen história, hallgassanak ide kérem. Egy uri forma fiatal ember, névszerint Iksz Ipszilon ott ült lassu nyári délután a Margitszigeten egy padon, de nem egyedül, hanem egy kalapos leány társaságában, akinek a neve Zé kisasszony. Ugy ültek ott azon a padon egymás combját nyomva, mint ahogy a zsúfolt villamos padján ül két utas egymás mellett. Pedig ez a pad két méter hosszú volt és ezen a pár cseléden kivül senki más test nem foglalt helyet ottan, hát nem volt éppen muszáj nékik a pad közepén igy összeszorulni. Nagy-nagy platán állomásozott a mögött a pad mögött, az ott olyan a többi fák közt akár, a kofaernyő a napernyők közt. Vasárnap volt aznap, vagy mondjuk csak hogy hétköznap, mindegy mert a körül a platán körül minden nap ünnep a Margitszigeten. Erre fele mindig csönd van, a sétálók ezen az utacskán szokták hozni emlékeiket és csodálkozásukat, mikor magánosan jönnek, ernyőjük vagy botjuk hegyét lépéseik előtt jártatva s nézésüket azokra a pontokra téve, melyeket a földön az ernyővel vagy bottal megszúrtak. Családtagok és párosával kirándult sötét nénik az élet magasabb témáit sétáltatják, úgymint visszament parthiekról, tönkrement ismerősökről, temetésről és átélt nehéz operációkról beszélgetnek nyugalmasan, szórakozottan. Ur és úrhölgy, akiknek a szivök a városban összeakadt, szokták errefelé hozni az ő dolgukat, csenddel és titokkal sétálván egymás oldalán a hangulatos alkonyat felé. Ez a két fiatal is a platán alatt, ezek is a szerelem képviseletében jelentek meg a Margitszigetnek ezen a halk tájékán. A délután el akar a melegségtől aludni... Vissza