Két világháború emlékei

Fülszöveg

Billnitzer Ernőnek veszélyekkel és nehéz döntésekkel teli sors jutott osztályrészül: katonaként aktívan részt vett a 20. század első felének Magyarország szempontjából sorsfordító történéseiben. Élete kerek egészként áll előttünk. Életútját végigkísérve egy higgadt és józan, önálló gondolkodású ember szemével, sokszor meglepően új nézőpontból látjuk ezeket a jelentős eseményeket. A visszaemlékezés egyedülálló bepillantást enged az első világháború hadi eseményeibe és harcászatába, a Tanácsköztársaság honvédő háborújába, de ugyanúgy izgalmasak a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek kijátszásáról szóló részek is.
A rohamtüzérség elit csapatnem volt, fegirvere, a Zrínyi rohamtarack a korabeli magyar hadiipar egyik csúcsterméke. A második világháború alatt Billnitzer Ernőnek oroszlánrésze volt a Zrínyi rohamlövegekkel felszerelt magyar rohamtüzérség megteremtésében, majd harcba is vezette rohamtüzéreit. Tőlük kapta a „Bili apó" becenevet. Fontos parancsnoki posztokat töltött be... Tovább

Fülszöveg

Billnitzer Ernőnek veszélyekkel és nehéz döntésekkel teli sors jutott osztályrészül: katonaként aktívan részt vett a 20. század első felének Magyarország szempontjából sorsfordító történéseiben. Élete kerek egészként áll előttünk. Életútját végigkísérve egy higgadt és józan, önálló gondolkodású ember szemével, sokszor meglepően új nézőpontból látjuk ezeket a jelentős eseményeket. A visszaemlékezés egyedülálló bepillantást enged az első világháború hadi eseményeibe és harcászatába, a Tanácsköztársaság honvédő háborújába, de ugyanúgy izgalmasak a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek kijátszásáról szóló részek is.
A rohamtüzérség elit csapatnem volt, fegirvere, a Zrínyi rohamtarack a korabeli magyar hadiipar egyik csúcsterméke. A második világháború alatt Billnitzer Ernőnek oroszlánrésze volt a Zrínyi rohamlövegekkel felszerelt magyar rohamtüzérség megteremtésében, majd harcba is vezette rohamtüzéreit. Tőlük kapta a „Bili apó" becenevet. Fontos parancsnoki posztokat töltött be 1944. október-novemberben a Budapestért folytatott harcokban. A körülzárt Budapesten maradt, és részt vett az 1945. február 11-i kitörésben, amelynek sok fontos részletét csak az ő elbeszéléséből ismerjük.
Ez a könyv valójában két mű: Billnitzer Ernő visszaemlékezéseit Bonhardt Attila, a Hadtörténelmi Levéltár igazgatójának előszava és kommentárjai kísérik, amelyek folyamatosan az osztrák-magyar, majd a magyar hadsereg és az éppen zajló történelmi események kontextusába helyezik a visszaemlékezésben mondottakat. Különösen érdekesek az egyes tisztek pályafutását bemutató jegyzetek. A könyv képanyaga nagyon sok új, eddig sehol nem közölt fotót tartalmaz, főként a Zrínyi rohamtarackról. Modellezőknek különösen ajánljuk.
• !l'l -'tyú'-l'^ Ifi -l'.-^l'.n! r. r. ^M
¦¦ í I ¦¦•'i! ¦ iá
i


¦ / V ¦


a nevet azért is rc erdélyi fővezéréhez de ícitonáiról mindig gon-ző parancsnok és mesterségét
1 együtt kockáztatva (56 évesen) februárjában, és bár túlélte, katonai pályafutásának 1948-ig tartó szovjet hadifogság lett a vége. Ami ezután következett - a börtön, a kitelepítés, a segédmunkáslét, majd yomorúságos nyugcfíj -, nagyjából megegye-ett sok-sok tiszttársa sorsával. Különlegessé az
rtás teszi, amellyel sorsát viselte

Az emlékezés nagy értéke, hogy Billnitzer Ernő a csapatnem egykori felügyelőjeként lényegében emlékezetből megírta az egyik akkori elit csapatnem, a magyar rohamtüzérség történetét.





¦ ^^

.ír -^li^'.jMrillir,- > •¦I

Vissza