Két választás Magyarországon

Előszó

Részlet a könyvből:
Egy fejezet, mely nem tartozik a történethez
Két vagy három esztendeje annak, hogy Katánghy Menyhért levelei, Klára feleségéhez intézve, kezdtek megjelenni a Pesti Hírlapban. A közönség (ah, milyen hálátlan a közönség) mohón kapott rajtok, s rám, aki hosszú éveken át mulattattam az országgyűlési tárgyalásokról írt karcolataimmal, többé nem is gondolt.
Valóságos keserűség fogott el ezen Katánghy ellen. Kicsoda, micsoda? Az igaz, hogy elég jól írt, de mindegy - hogy mer mégis írni? Jól írni nem szokás egyszerre - tehát nem is szabad.
Szóval, bizonyos animozitás támadt bennem ellene, akiben roppant sok defektust kezdtem észrevenni.
Először pöffeszkedő. Minduntalan henceg vele, hogy a naplóbíráló bizottság tagja.
Másodszor csaló. Csalja a feleségét a leveleiben, hogy nem tud lakást kapni.
Ez pedig nekem gyenge oldalam. Én az olyan embert, aki a feleségét csalja, annyira se becsülöm, mint a kutyát.
Általában a képviselői körökben is élénken kitört az elégedetlenség Katánghy ellen a levelei miatt.
- Mit akar ez az ember, az isten szerelmeért? Tönkretesz mindnyájunkat.
A vidéken élő képviselőnék az ő férjeik viselt dolgait vélték leírva látni e levelekben. Egyik-másik szemrehányást is tett a férjének.
- Ugye te írod azokat a leveleket, imposztor?
Az asszonyok követelni kezdték, hogy a férjeik hozzák fel őket a fővárosba, ne hagyják otthon szalmaözvegyeknek, ahol per „Klári" titulálják őket nevetgélve. Vissza