"Két pogány közt egy hazáért"

Fülszöveg

Wf/y^ '', I!
' I¦ ''i • ¦ ¦
í)'^ .'V , ! I
I i''^ I ' ' .'i
"m
V, i.'.Si M I 1 ,1 i:-.
I
i: -i'^'',;!''' iV' 1 ' ( !i ¦¦ ' ¦
'í í i ' . '''I,';!- MÍ
v'' 'i'TJ '' ••r
I f I,,' • • I ! ¦ ! i'l . ' ¦ ' I JÍ
i' V ' i'' ."n ' 1
i'^. í.r'i,

Az 1989. év csodálatos decembere utáni romániai rendszerváltozás új fejezetet nyitott az erdélyi magyar nemzeti közösség szabadságharcában. Kelet-Európa egyik legsötétebb diktatúrájának romjain „eredeti" demokrácia épült, ahol a nyugati típusú jogállami formákat a posztkommunista elit sajátos balkáni tartalommal tölti fel. Ebben a közegben fogant és szökkent szárba, történelmi léptékben pillanatok alatt, az erdélyi magyar politikai érdekképviselet is, amelynek bő két évtizedes fejlődéstörténete világosan kirajzolja a magyar nemzetpolitikát és annak szereplőit két táborba osztó alapvető törésvonalat. A politikai szekértáborok lakóit a főhatalomhoz - az egységes és homogén nemzetállamot építő Bukaresthez - való viszony különbözteti meg... Tovább

Fülszöveg

Wf/y^ '', I!
' I¦ ''i • ¦ ¦
í)'^ .'V , ! I
I i''^ I ' ' .'i
"m
V, i.'.Si M I 1 ,1 i:-.
I
i: -i'^'',;!''' iV' 1 ' ( !i ¦¦ ' ¦
'í í i ' . '''I,';!- MÍ
v'' 'i'TJ '' ••r
I f I,,' • • I ! ¦ ! i'l . ' ¦ ' I JÍ
i' V ' i'' ."n ' 1
i'^. í.r'i,

Az 1989. év csodálatos decembere utáni romániai rendszerváltozás új fejezetet nyitott az erdélyi magyar nemzeti közösség szabadságharcában. Kelet-Európa egyik legsötétebb diktatúrájának romjain „eredeti" demokrácia épült, ahol a nyugati típusú jogállami formákat a posztkommunista elit sajátos balkáni tartalommal tölti fel. Ebben a közegben fogant és szökkent szárba, történelmi léptékben pillanatok alatt, az erdélyi magyar politikai érdekképviselet is, amelynek bő két évtizedes fejlődéstörténete világosan kirajzolja a magyar nemzetpolitikát és annak szereplőit két táborba osztó alapvető törésvonalat. A politikai szekértáborok lakóit a főhatalomhoz - az egységes és homogén nemzetállamot építő Bukaresthez - való viszony különbözteti meg egymástól. Amíg az egyik tábor - a „labanc" - alapvetően a bukaresti főhatalomba való beépülésben, az innen származó hatalmi eszközök használatában véli, hogy megtalálja a magyar érdekek érvényesítésének úg'át, addig a másik tábor - a „kuruc" — a közösség megszervezésében, belső erőtartalékainak kihasználásában és saját, Erdélyben működő, közjogosítványokkal bíró autonóm intézményrendszerének kiépítésében, egyszóval az autonómiában látja a megoldást a magyar megmaradásra és gyarapodásra. E kötet szerzője, Toró T Tibor az elmúlt 24 évet az erdélyi politikai csaták első vonalában, a magyar képviselet országos vezető testületeiben vagy a román parlamentben töltötte. Cselekvő részese volt azoknak a vitáknak és küzdelmeknek, amelyek az erdélyi magyar politikai képviselet reformjáról, a „kuruc" és a „labanc" típusú magyar érdekérvényesítés dilemmáiról szólnak. Vissza