Két évi vakáczió

Előszó

Részlet a könyvből:

A vihar. - Egy leszerelt schooner. - Négy fiú a Sloughi fedélzetén. - Az előtörzs vitorla rongyokban. - A yacht belsejében. - A félig megfojtott hajósinas. - Egy hullám, mely hátulról jön. - Szárazföld a reggeli ködön keresztül. - A sziklás zátony.
Az 1860. évi márczius 9-ikének éjjelén, a tenger vizével egybeolvadó felhők a látókört néhány méternyire korlátozták.
A háborgó tengeren, a melynek hullámai fakó világosságot tükröztek vissza, egy könnyű hajó csaknem vitorlák nélkül hánykódott ide s tova.
A hajó száz tonnás yacht vagy schooner volt, a mint a goeletteket Angolországban és Amerikában nevezik.
A schooner neve Sloughi volt, de nevét hiába kereste volna valaki a hajó farán, mert a táblát, a melyre rá volt festve, valamely baleset vagy egy erősebb hullámcsapás elsodorta a hajópárkány alól.
Esti tizenegy óra volt. E szélességi fok alatt a márcziusi éjszakák még rövidek. Reggeli öt óra tájban a hajnal már szürkülni kezd. De vájjon a Slouqhit fenyegető veszélyek csekélyebbek lesznek-e, mikor a nap kisüt? Nem marad-e a gyönge hajó akkor is a hullámok játékszere? Minden bizonynyal, és csak a hullámok lecsillapodása, a szélroham lecsöndesülése mentheti meg a legiszonyúbb sorstól, - a hajótöréstől a sík tengeren, távol minden szárazföldtől, a hol az életben maradottak menhelyet találhatnának. Vissza