Két évezred babonái

Előszó

Tudatlanság és babona ikertestvérek. Mindkettő ott tenyészik a legsűrűbben, ahová a természettudományos gondolkodás fénye még egyáltalán nem, vagy csak gyengén hatolt be. A tudatlan ember nem érti a körülötte lezajló természeti és társadalmi folyamatokat, természetfölötti világot teremt magának és oda menekül. E természetfölötti világ elvetélt, korcs szülöttei a babonák.
Szívósak, mint a gyom. Kiirtásuk egyetlen hathatós módja a természettudományos oktatás. Aki igyekszik megismerni a jelenségek észszerű magyarázatát, az már többé nem lesz a babonák rabja. A tudományos gondolkodásmód terjedése nyomán a tévhitek elsorvadnak s legfeljebb néhány élettelenné satnyult, üres konvenció jelzi még egy ideig a babonával terhes múltat. Így beszélhetünk, mint ma már ismeretlen eredetű, ártalmatlanná szikkadt, ostoba szokásról a lekopogás vagy a gombfogás babonájáról.
Ráth-Végh István ebben a legújabb munkájában a babonával kapcsolatos többévtizedes gyűjtésének anyagát rendszerezte és dolgozta fel. A szerző figyelme kiterjedt a külföldön vagy nálunk ma is dívó babonákra, de régi korok ma már kihalt babonáira és babonás eredetű jelenségeire, szokásaira is. E kétféle anyag teljesen nem választható el egymástól, mivel ugyanannak a babonás hiedelemnek gyakran voltak középkori és vannak mai megnyilvánulásai. Az anyagnak ez a természete indított bennünket arra, hogy a könyvet két részre osztottuk, aszerint, hogy az oda tartozó fejezetek elsősorban jelenkori vagy elsősorban régi anyagot tartalmaznak-e.
Meg kívánjuk jegyezni, hogy célunk nem valamiféle babonagyűjtemény közreadása volt, éppen ezért tartózkodtunk attól, hogy a falun vagy városban előforduló babonás megnyilvánulásokat, szokásokat teljességre törekedve egyszerűen felsoroljuk. Hiszen ez kötetekre rúgó s nagyrészt érdektelen babonahalmazt eredményezett volna. A szerző bő anyagából lehetőleg csak azt dolgozta fel könyvében, aminek az eredetére rá tud mutatni s aminek folklór vagy egyéb társadalomtörténeti érdekessége van. Vissza