Nagycenk múltja és jelene

Tartalom

I. NAGYCENK FÖLDRAJZA
1. Felszíne és talaja 3
2. Éghajlata 8
3. Vízrajza 11
4. Természetes növényzete és állatvilága 13
II. BENÉPESEDÉS
1. Legrégibb lakók az ásatások szerint 16
2. A vidék a népvándorlás és honfoglalás időszakában 18
III. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (9—17. sz.)
1. A két község keletkezése és nevük kialakulása 19
2. Első birtokosok Nagycenken. A Kanizsayak (13—15. sz.) 20
3. Kiscenk első birtokosai 24
4. A Nádasdyak és gazdálkodásuk (1534—1671) 26
5. Nagycenk a török időkben (1514—1699) 28
6. A hitújítás a községben (1562—1660) 31
7. A község lakóinak élete a Nádasdy-birtokokon 32
IV. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCTÓL AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG (1703—1849)
1. Az első Széchényiek 43
2. Széchényi György II. (1656—1732) 45
A község a Rákóczi-szabadságharc idején 49
3. Széchényi Antal gróf (1714—1787) 50
4. Széchényi Ferenc gróf (1754—1820)
A francia megszállás 62
5. Széchenyi István gróf (1791—1860) 64
6. Más birtokosok: gr. Eszterházyak, Belesitsek, gróf Erdődy, gr. Szluha 71
7. A jobbágyok birtokviszonyai és úrbéri kötelezettségeik 74
8. A jobbágyság önellátó élete 80
Kézművesek és kereskedők a faluban 83
9. Községi élet. A lakosság nyelve, vallása, kulturális és egészségügyi helyzete 85
Nagycenk mint mezőváros 91
10. A község az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt. Felszabadulnak
a jobbágyok 92
V. AZ 1848/49-ES SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÜIG (1849—1914)
1. A község a Habsburg-elnyomás időszakában. A tőkés gazdasági rendszer kibontakozása 94
2. Széchenyi fiai. Uradalmi gazdálkodás tőkés viszonyok között 95
3. A cukorgyár bérgazdaságot alapít 101
4. A paraszti gazdálkodás fokozatosan kiteljesedik 101
5. A kisipar virágzásnak indul. Új ipari üzemek létsülnek: a cukorgyár és rézöntöde 104
6. Kereskedeleme és vendéglátóipar 108
7. Megindul a községben a vasút- és postaforgalom 111
8. Kulturális és egészségügyi téren nagy a fejlődés 113
9. Községi élet a szabadságharc után 116
VI. A KÖZSÉG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT (1914-1945)
1. Nagycenk az első világháború és a Tanácsköztársaság idején 120
2. Helyzet az első világháború után 123
3. A községi élet a két világháború között 124
4. A mezőgazdaság a Horthy-korszakban: A Széchenyi-hitbizomány sorsa beteljesedik. A cukorgyári gazdaság fejlődik, és tejüzemet létesít. A dolgozó parasztság tovább rétegeződik 128
5. Ipari helyzet: a cukorgyár leáll, két új üzem létesül 131
6. Kereskedelem és vendéglátóipar 132
7. Kulturális és egészségügyi helyzet. Sport 134
8. Mi történt a községben a második világháború alatt? A felszabadulás eseményei 139
VII. NAGYCENK FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTÁN
1. Új rend alakul. A háború személyi áldozatairól gondoskodnak 142
2. Földosztás. A tőkés magántulajdon megszüntetése a községben: államosítások, szövetkezetek alakítása 145
3. A tanácsok megalakulása és működése. A lakosság társadalmi átrétegződése. (Foglalkozási adatok) 147
4. Társadalmi szervek a szocializmus építésében 151
5. A mezőgazdaság a nagyüzemi átszervezés előtt és után:
a) A parasztság gazdálkodása a tsz megalakulásáig. A kis- és háztáji gazdaságok 1959 után 152
b) Állami Gazdaság 154
c) Megalakul a termelőszövetkezet. Baromfikombinát 155
6. Ipari fejlődés 165
7. A gazdasági élet más területein is meggyorsult a fejlődés: erősödött a szövetkezeti kereskedelem és vendéglátóipar, megjavultak a közlekedési viszonyok 168
8. Nagyfokú a kulturális előrehaladás 171
9. Sokat fejlődött a község egészségügye és sportja 178
VIII. FÜGGELÉK
1. A község idegenforgalmi nevezetességei 182
A Széchenyi-kastély és park. A hársfasor. A fertői kilátó (Gloriette). A Széchényi-család mauzóleuma. A róm. kat. templom. Széchenyi Béla és nejének síremléke. Széchenyi István szobra. Múzeumvasút. Széchenyi István Emlékmúzeum. Állami méntelep és lovasiskola. Az új szovjet hősi emlékmű. A temető.
2. Statisztikák a községről: létszám, lakóház, anyanyelv, vallás Földterület 190
3. Jobbágynévjegyzék 1557-ből 194
4. Jobbágylevelek 194
5. Településjegyzék (17—20. sz). Nevezetes házak 198
6. A község utcái és terei 210
7. Dűlőnevek 212
8. Háborús károk összesítője (1945) és újjáépítés 215
9. A községi tanács gazdasági tevékenysége 217
10. Néprajz 220
11. Népdalok 226
12. Népviselet 227
13. Népművészet 227
14. Halott feletti virrasztás 230
15. Babonák 233
Jó tudni...(Gyakran előforduló fogalmak kifejezések, régi mértékek magyarázata) 234
Jegyzet a felhasznált irodalomról 236

Témakörök