Késő reneszánsz, kora újkori kertek és borok Erdélyben
Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: | Magyar Mezőgazdasági Múzeum |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Fűzött kemény papírkötés
|
Oldalszám: | 256
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
29 cm x 20 cm
|
ISBN: | 98-963-502-901-3 |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér illusztrációkkal és színes fotókkal illusztrálva.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az Erdélyi Fejedelemség történetével sokan, sokféleképpen foglalkoztak. E feldolgozások azonban az agrártörténeti megközelítést majdnem nélkülözték, különösen a kert- és a szőlő-borkultúra,...
Tovább
Előszó
Az Erdélyi Fejedelemség történetével sokan, sokféleképpen foglalkoztak. E feldolgozások azonban az agrártörténeti megközelítést majdnem nélkülözték, különösen a kert- és a szőlő-borkultúra, termelés területén. Erre több magyarázat is lehetséges: a hadtörténet, a diplomáciatörténet elsőbbsége és a viszonylagos függetlenséget biztosító fejedelmi politika megismerése valóban nagyon fontos kérdése a magyar történettudománynak. De a dolgos hétköznapok megismerésében, megértésében a termelés- és fogyasztástörténet témaköre: a mit ittak, és mit ettek, hogyan éltek, milyen eszközöket használtak a hétköznapokon és az ünnepnapokon, is megkerülhetetlen, sőt alapvető az erdélyi emberek egykori életében, történetében. Különösen vonatkozhat ez a kevésbé termelt, de annál nagyobb mértékben Erdélyben is fogyasztott borféleségekre, valamint a kertek terményeire, amelyeket a levéltárak és a szakácskönyvek tanúsága szerint sokféleképpen feldolgozva fogyasztottak. Mindezeknek a kérdéseknek a kutatása egyben válasz is lehet a háromkötetes Erdély Története című összefoglaló nagy munkában megfogalmazott hiányra és célkitűzésre. Vagyis arra, hogy módszeres kutatással kellene a konyha és a kert szerszámait és a velük dolgozók történetét vizsgálni. Ugyanis ezen eszközök és a velük végzett szakmunkák, valamint ezt a tudást hordozó képviselőik szakosodása a 17. század eleji Erdélyben, a késő reneszánsz, kora újkor időszakában általános tendencia. A mindent átható reneszánsz az önmagának gyönyörűséget szerző, kertjét gondozó paraszt képét lebbenti fel, aki koszorúkötéssel, virág-ápolással önmaga környezetét és lelkét ápolja, öncélúan vagy legalábbis reális haszon elérésének törekvése nélkül. A kutatások kiterjesztését nagymértékben segíti, hogy az utóbbi évtizedekben számos olyan forráskiadás látott napvilágot, amelyek feldolgozásával a fenti kérdésekre is árnyalt választ adhatunk.
Vissza
Tartalom
I. Tudománytörténeti bevezető 9
II. Természeti-táji környezet 15
(Történeti-ökológiai adottságok - kis jégkorszak)
III. Gazdasági-társadalmi környezet, kastélyok, udvarházak - 19
IV. Vadon termő növények gyűjtése és ecetkészítés a reneszánsz asztalokra - 25
V. Az erdélyi otthonok késő reneszánsz kertjei 29
VI. Kertek-parkok, különös tekintettel Székelyföldre 37
(Tüdős S. Kinga)
Az erdélyi kertek-parkok tipológiai felosztása 43
Önálló kerített virágoskertek 45
Vegyes funkciójú, ún. „magyaros jellegű" kertek 46
Olasz kertek 47
Herbák: virágok, fűszerek és gyógynövények az erdélyi kertekben 49
Virágkertészek 52
Kerti díszek 54
VII. Virágoskertek, virágok, ágyások 61
Koszorúk és az első virágábrázolások a Kárpát-medencében 65
Virágos filagóriák, kerti díszek 68
Virágvizek, virágok a gyógyításban 69
Virágok mint „bábafüvek" 72
Füveskönyvek mint az emberi tulajdonságok növényi példázatainak gyűjteményei 77
A középkori bábák által növényekkel gyógyított női betegségek 80
VIII. Zöldséges, fűszeres veteményeskertek 91
A káposzta Erdélyben 96
Egyéb zöldségnövények termesztése, fogyasztása 99
Fűszerek 100
IX. Gyümölcsöskertek 105
Körte 106
Alma 107
Szilva 107
Egyéb gyümölcsök 1107
Aszalványok 110
Liktáriumok 109
Fajták 110
Erdélyi szilvák 112
Erdélyi almák 113
Erdélyi körték 115
Erdélyi cseresznyék 116
X. Késő reneszánsz kertészek 123
XI. Késő reneszánsz, kora újkori botanikai, kertészeti szakirodalom és az erdélyi szakácskönyvek 129
A magyarországi és az erdélyi botanikai szakirodalom kialakulása és jelentősége a 16. század végi európai botanikában 129
Lippay János kertészeti munkásságának szakirodalmi forrásai és hivatkozásai 136
Lippay hivatkozásai 138
Ókori szerzőkre való hivatkozás 140
Középkori és kora újkori szerzőkre való hivatkozások 141
Lippay saját hivatkozásai és véleménye a szerzőkről 143
Erdélyi szakácskönyvek 144
XII. Szőlők és borok - szőlőhegyek 151
A szőlőbirtoklás társadalmi-gazdasági szerepe 152
Szőlőművelés, munkáltatás, eszközök 157
Majorsági és dézsmás szőlők, borok 159
A szőlő és a bor körül szorgoskodók, a munkáltatás 164
Munkaeszközök és technológia 165
Lugasok, filagóriák 172
Szőlő- és borfajták, borkészítmények 173
A régi fajták művelési igénye, termesztési értékük 174
Erdélyi aszúk és ürmösök 176
Fűszerezett, muskotályborok és a csiger 177
Bortárolás, borkereskedelem, kocsmáltatás 180
Erdélyi, székelyföldi pincék (föld-, fa-, kőpincék) 180
Földpincék 181
Fapincék 181
Kőpincék 182
Dongás edény- (hordó)állomány 183
Uradalmak közti borszállítás és borkereskedelem 186
Pincetokok 187
Kocsmatartás, kocsmáltatás 188
Bor a késő reneszánsz asztalon, pohárnokok, pohárszékek 190
Pohárszékek 191
Erdélyi borivási szokások Apafi Mihály fejedelem (1661-1690) udvarában 193
(Apor Péter visszaemlékezéseiből - 1736)
Összefoglalás 209
Irodalomjegyzék 215
Resume 219
Színes képmelléklet 225
Erdélyi, reneszánsz-boros pillanatok 2008-ban Tátrai Zsolt fotóművész lencséjén keresztül (Főleg a Teleki Mihály-féle egykori uradalmakból) 226