Kertgazdaság 1975/4.

Előszó

Részlet:
A tápanyagutánpótlás hatékonyságának néhány kérdése a gyümölcsültetvényekben
Dr. Z. Kiss László és Dr. Tamási János
Kertészeti Egyetem, Budapest
A gyümölcstermelés intenzitásának növekedésével a termelőüzemek egyre több műtrágyát használnak fel. Az élenjáró gazdaságokban az évenként kiadagolt műtrágyamennyiség eléri a hektáronkénti 40 q-t is. Ez a nagymértékű anyagfelhasználás - melyhez kapcsolódik a növényvédelem is - megnöveli a termelési költséget és kihat az önköltség, végső soron pedig a jövedelem alakulására. A műtrágya ára - összefüggésben a nyersanyagok, alapanyagok árának növekedésével - várhatóan növekszik. A ráfordítások növelését szükségszerűen a hozamok növekedése kell, hogy kövesse. Ez azonban nem mindig következik be, mivel a hozamok növekedése kell, hogy kövesse. Ez azonban nem mindig következik be, mivel a hozamok alakulására igen sok egyéb tényező hat. A lehetőségek keretén belül ezen tényezőkből kívánunk néhányat vizsgálni.
A vizsgálat célja, módszere
Vizsgálatainkat a három legjelentősebb gyümölcsfaj; az alma, a kajszi és az őszibarack esetében végeztük el. A vizsgálatok három éven át az almánál átlagosan 25, a kajszinál 16 és az őszibaracknál pedig 23 gazdaságban folytak. A vizsgálatok kapcsán arra törekedtünk, hogy a kiválasztott gazdaságok a főbb termőtájakat jellemezzék. Az almatermelő gazdaságok 40°-a a Duna-Tisza közén, 23%-a a Dunántúlon, 20%-a Szabolcs-Szatmárban, 17%-a pedig Észak-Magyarországon helyezkedik el. A vizsgált kajszitermelő gazdaságok 40%-a a Duna-Tisza közén 60%-a pedig a Dunántúlon található. A vizsgálatba vont őszibaracktermelő gazdaságok 40%-a a Duna-Tisza közén, 30%-a a Dunántúlon, 20%-a a Tiszántúlon, 10%-a pedig Észak-Magyarországon helyezkedik el.
A vizsgálatokat igyekeztünk széleskörűen végezni, annál is inkább, mivel a gyümölcsösök trágyázásával a legújabb statisztikai ültetvény felmérés sem foglalkozik. Vissza