Kertésznapló

Fülszöveg

A Kertésznapló - mint minden napló - utazás is egyben. Több síkon és térben, időben, töredékben, de mindenekelőtt - és mögött - Kertész Imre művét és személyiségét állítja a központjába. A szerzőnek már szólt egy - "akadémikus" stílusban és módszer szerint megírt - könyve róla. Ebben Kertész Imre életanyagának történelmi és szellemtörténeti hátterét, valamint a kései magyar befogadás mozdulatait elemezte. (Jób díja. Háttér és recepció.) Kőbányai János ezúttal, a tudományos megközelítés béklyóiból szabadulva, meglehetősen csapongóan, de a sok kitérő kerülgetései során mégis mélyebbre - önmagába - ereszkedve, arra keresi a választ (vagy inkább arra kérdez), hogy a magyar szellemi élet tradícióitól és intézményeitől oly távoli - "voltaképen" emigráns - írói magatartás s a jelenének körülményeitől esztétikai értelemben oly kérlelhetetlen távolságtartás, valamint a pontossághoz (igazsághoz) való ragaszkodás millyen elsajátítandó esztétikai és "létszakmai" tanulságokat hordoz?
"Íróvá talán nem valami tehetség teszi az embert, hanem hogy nem fogadja el a nyelvet és a kész fogalmakat" - vallja Kertész Imre.
Milyen üzenet áll a páratlan jób-jelenség s az újraolvasott és értelmezett Kertész-művek, különösen a Gályanapló mögött, mely ennek a könyvnek formát és kiindulópontot nyújtott? Milyen töltést, felfedezést, példát jelenthet Kertész írói és emberi teljesítménye mindenki - de elsősorban a Kertésznapló kalandéhes utazója - számára, hogy beteljesítse a művészi munkájába belekezdő egykori auschwitzi fogoly első felfedezését, amelyhez aztán következetesen ragaszkodott, egészen a stockholmi ünneplésig: "Változtasd meg élted!" Vissza