Előszó
A növénybetegségek, a kártevők és kártételük felismerését, meghatározását csak gyakorlás útján lehet elsajátítani. A gyakorlati jegyzet célja, hogy a tantárgyi gyakorlatok témaköreinek...
Tovább
Előszó
A növénybetegségek, a kártevők és kártételük felismerését, meghatározását csak gyakorlás útján lehet elsajátítani. A gyakorlati jegyzet célja, hogy a tantárgyi gyakorlatok témaköreinek feldolgozásához olyan segédletet adjon, ami lehetővé teszi az előzetes felkészülést, ezáltal több idő jut manuális feladatok végrehajtására.
A gyakorlatok az elméleti jegyzet anyagára épülnek, ahhoz kapcsolódnak. A gyakorlati jegyzet tehát kiegészítése is az elméleti jegyzetnek. Szövegének azonban csak kisebb hányada a megtanulásra szánt anyag, elsősorban gyakorlati fogások, műveletek elsajátításához ad alapokat.
A kórokozók és kártevők ismertetésével rendszertani sorrendben haladunk. Ez a tárgyalási mód gyarapítja a rendszertani ismereteket, kiküszöböli az átfedéseket, amik több gazdanövény azonos kórokozójának ismételt leírásából adódnának, a hasonlóságok és különbözőségek párhuzamba állítása pedig megkönnyíti a tanulást.
Jegyzetünkben terjedelmi korlátok miatt sem törekedhettünk teljességre, csak a kertészmérnökök számára szükséges ismereteket foglaljuk össze. A válogatásnál az ajánlott irodalomként szereplő Növényvédelem című könyv szerzői munkaközössége által legfontosabbnak ítélt fajokat vettük be a jegyzetbe. így olyan, nagyon ismert, mindenütt előforduló betegségek is kimaradtak, mint a csonthéjasok sztigminás betegsége vagy az alma moniliniás betegsége, de nem került a jegyzetbe néhány súlyos kárt okozó betegség, például a spárgarozsda sem, mert a növényt kis területen termesztik, elég azoknak ismerni, akik foglalkoznak vele.
Természetesen az állatok között olyanok is ismertetésre kerülnek, melyek hasznosak vagy közömbösek, de nagyon gyakoriak, és esetleg valaki kártevőnek nézné őket, pedig jogszabályi védelem alatt állnak.
Vissza